Bemutatkozás
A fertődi Esterházy-kastély hazánk legnagyobb barokk-rokokó műemlékegyüttese. Európa harmadik legnagyobb barokk-rokokó kastélya, méltán hívják a „magyar Versailles”-nak. A kastély építését gróf Esterházy József kezdte meg 1720-ban. Anton Erhard Martinelli bécsi építészt bízta meg egy 20 szobás vadászkastély építésével, amit később Esterházy „Fényes” Miklós alakíttatott át reprezentatív főúri palotává. Az Esterházy család egészen a II. világháború végéig használta a kastélyegyüttest.
Fertőd-Eszterházát pompája és mesébe illő környezete miatt ajánljuk a párok figyelmébe esküvői és polgári szertartás helyszíneként.
A rendezvényhelyszínek pontos befogadóképességéről ide kattintva tudtok tájékozódni. Igény esetén a kastély munkatársai egyedi árajánlatot állítanak össze.
Az Esterházy-kastély parkja, kertjei
A kastély parkja és a kapcsolódó táj a barokk kertművészet legérettebb magyarországi alkotása, és egyben a barokk tájformálás európai léptékkel mérve is nagyszabású, példaértékű megjelenése. Anton Zinner császári kertmérnök, majd feltételezhetően a Nikolaus Jacoby tervei szerint formált park és tájegyüttes stílusjegyeit tekintve az európai barokk kertépítészet egyik legtisztább kompozíciója és a világ egyetlen kétfókuszos barokk tájrendszere.
A kétezres években megtörtént a Cziráky Margit-korabeli rózsakert rekonstruálása és a Lés-erdő alléinak kitisztítása is. A marionettszínház, a víztorony és a narancsház épületegyüttesét, valamint a jószágkormányzói épületet is helyreállították.
Cziráky Margit Rózsakert
A rózsakert legkedveltebb rózsafajtái május közepére virágba borulnak. Több 100 méter hosszúságban látható a lugasok mentén a „Mami” fajta vajszínűből rózsaszínbe átmenő hatalmas, illatos virágai. A „Futótűz” fajta piros, a „Crimson Glori” mély bordó és a „Rozália” fajta narancsszínű virágai is káprázatosan szépek.
Angolpark
Ezt a területet 1906-ban parkosították. Az 1768-tól a déli nagy park nyugati részében állt a híres operaház, majd annak pusztulása után az 1780-ban elkészült második operaház is, amiben Joseph Haydn operáit is előadták. Ma már a második operaház sem látható, a pusztulása után park vette át a helyét. Az Anton Umlauft által tervezett, tájképi kialakítású Angolkertet elegánsan kanyargó utak hálózták be, és számos növénykülönlegességgel gazdagították, amelyek közül ma is sok szép példány látható. A kertrészt átszelő négyes hársfasor mentén áll a hercegi istálló épülete, amelyben 1945 után mozi és művelődési ház, a közelmúltig pedig konzervgyár működött, ma pedig üresen áll.
Franciapark
A park központi és leglátványosabb része, a kamarakertekhez hasonlóan túlnőtt tiszafáival az Anton Umlauft-féle neobarokk kompozíció maradványa. Először Anton Zinner tervezett ide egy négyszögletes táblákból álló hímzéses partert bukszusból kiültetett motívumokkal az 1720-as években. Esterházy „Fényes” Miklós herceg ezt előbb megnagyobbíttatta, majd 1775 körül teljesen átalakíttatta – valószínűleg Jacoby tervei szerint – egy gyepes parterré, amelynek tábláit szobrok, vázák, virágágyak szegélyezték, és szökőkutak díszítették. A 60 ezer kiültetett virágot havonta cserélték, ami óriási költséggel járt. A 19. században a szobrok eltűntek, jelenleg közel 300 nagyméretű, kúpformához hasonlító 100 éves tiszafa a fő növény ezen a területen.
A 20. század elején készült, ma is látható legyező alaprajzú parterben a tiszafákkal keretezett gyepfelületeket az első világháború előtt virágok ezrei díszítették, majd a háború alatt burgonyával vetették be. A partert szegélyező hármas fasort úgy nyírták, hogy az kívülről hosszú, zöld dobozként jelent meg, belül pedig kettős alagutat képzett. A közelmúltban ismét visszavágott idős fák némelyikén még ma is felfedezhető ez a forma.
Díszudvar
A remekmívű kovácsoltvas főkapun belépve tárul elénk a kastélyszárnyak ölelte díszudvar, amely eredetileg nem kertként, hanem ünnepi aktusok – például főispáni beiktatás, fogadási felvonulás – helyszíneként szolgált, s ezért a 18. században nem volt növényzettel beültetve.
A gazdag architektúrájú főépület karéjában a szobrászati kompozíciók domináltak: a tér centrumában és az oldalszárnyak grottáiban vizet köpő, sárkányölő jeleneteket ábrázoló szökőkutak csobognak, de ide sorolhatjuk az erkélyeket, sőt az emeleti díszterekbe vezető kétkarú puttókkal díszített díszlépcsőt is.
A belsőudvar neobarokk díszkertté emelése először a kastély 1959-es részleges helyreállítása, majd a 2010-11-es felújítás során történt. Ma mértanilag kialakított parterek pázsitjai a kúpformára nyírt tiszafákkal és szezonálisan kiültetett több ezernyi virág üde színfoltjai fogadják a kastélyba érkezőket.
Gyógynövény- és Fűszerkert
A több évszázados hagyományoknak megfelelően gyógy- és fűszernövények világa is megelevenedik az Esterházy-birtokon. A fűszerkert fő növénye a francia levendula, amelyből 10.000 tövet ültettek ki. Emellett vegyesen megtalálhatóak egyéb növényfajok is, mint bazsalikom, zsálya, kakukkfű, menta, bíbor kasvirág (Echinacea) A kert az idelátogató vendégek részére önálló turisztikai látványosságként is szolgál. A kialakított ágyásokban a fent felsorolt növényeken túl, még számos különböző gyógynövénnyel találkozhatnak, amiknek a hatásaival is megismerkedhetnek az Esterházy-kastély látogatói.
Lés-erdő
A Lés-erdő fénykorában a magyarországi barokk kertművészet legjelentősebb alkotása volt. Nemcsak építményei és szobordíszei tették azzá, hanem elsősorban az a szerencsés körülmény, hogy a francia barokk kertideál maradéktalanul megvalósult benne. A Lés-erdő a 18. században vált a park részévé „mulatóerdőként”. Esterházy „Fényes” Miklós herceg vendégeivel napokat töltött el a mulatóházakkal, szökőkutakkal és egyéb látványosságokkal ékesített területen, ahol már akkor több ezer fából álló, a környező tájba kifutó fasorok álltak. Vizuálisan a kastély erkélyétől induló, az erdőn keresztül futó allék képezték a mulatóerdő vázát, és adták a mintegy 300 hektáros területen a „Magyar Versailles” világraszóló dimenzióit.
A fényképek az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. tulajdonát képezik.
