Egy fiatal, magas, karcsú lány sétál végig a kifutón. Minden porcikája és pillantása tökéletes, irigységet keltően gyönyörű. Sokan csak legyintenek, ilyen külsővel könnyű az élet. Azonban csak kevesen gondolnak bele igazán, hogy ezeknek a lányoknak minden napjuk egy küzdelem, mert a tökéletességnek ára van. Modellek a kifutón.
A Daalarna több napos castingot tartminden évben a divatbemutató előtt. Idén én is ott voltam a lányokkal, akik közül sokan már visszatérő szereplői a show-nak. A Daalarna szalonjában február elején három napos castingot tartottunk. A február 26-i bemutató modelljeit válogattuk ki, akik közül voltak új és ismerős arcok is. A feladat egyszerű, vagy legalábbis kívülállóként annak tünt. A lányoknak egy hosszú, tüllszoknyás menyasszonyi ruhában és egy rövid szoknyában kellett végig sétálniuk a szalonon, természetesen magassarkú cipőben. Anita a helyiség végében állva figyelte a járásukat, a testtartásukat, de még az arcuk mimikáját is.
Miközben a szoba sarkában ülve néztem a felvonuló lányokat, arra gondoltam én már pusztán Anita jelenlététől is izgulnék, nem hogy a többi lánytól, akik két oldalról figyelik az éppen suhanó modellt. De nekik ez az életük, megszokták a figyelő tekinteteket. Lassan, de biztosan haladtunk, miközben sikerült megszólítanom egy kis időre,a hozzám legközelebb ülő lányt, Mónikát.
Voltál már Daalarna modell?
– Igen, tavaly a Pearl bemutatóján szerepeltem.
Mióta dolgozol a divat világában?
– 2011-ben kezdtem modellkedni, akkor 13 éves voltam. Körülöttem mindenki tanácsolta, hogy próbáljam meg, de volt egy visszatartó erő is, mégpedig az iskola. Végül mégis csak belevágtam. Hamar felnőttem, állandóan utazok, fotózásokra, bemutatókra járok a világban. Dolgoztam már New Yorkban, a párizsi divatheteken és az Olsen ikrek bemutatóján is. Emellett sajnos a gimnázium valóban háttérbe szorult, de mostmár szeretném befejezni a tanulmányaimat.
Emlékszel még az első castingodra?
– Az első járópróbám egy szoláriumban volt. Elég, ha csak annyit mondok, azóta nagyon sokat fejlődtem (nevet).A Daalarna bemutatója annyival nehezebb feladat, mint a többi show, hogy a modelleknek itt nem hétköznapi ruhákat kell viselniük, hanem alkalmi- és menyasszonyi darabokat. Van bőven izgalom amiatt, hogy a kifutón rálépünk a szoknya aljára vagy esetleg beakad a cipőnk sarkába a tüll. Szerencsére, velem ilyen még nem fordult elő, remélem, ezután sem fog.
Mónit hamar szólítottákis a próbára, úgyhogyAnettel folytattama beszélgetést, aki nagyon fiatalon,19 évesenszerepelt előszöra bemutatón.
Hogyan emlékszel vissza az első bemutatódra?
– Én voltam a legfiatalabb modell a lányok között. Emlékszem, azon a bemutatón Szabó Dóra, szépségkirálynő is szerepelt, aki mellettmég nehezebb volt bizonyítani. De mint látod, most is itt vagyok, immáron ötödik alkalommal, aminek nagyon örülök. A Daalarna bemutató itthon a modellek körében az egyik legnagyobb presztizsű show. Minden évben tapasztaltabb lettem és egyre inkább azt érzem, megértem a menyasszonyi ruha viselésére. Tizenévesen nem biztos, hogy a modellek érzik egy ilyen ruha lelkét. A bemutató alkalmával egy modell 4-5 menyasszonyi ruhát visel. Gyönyörűnek és sugárzónak kell lennünk, hogy a nézők valóban átélhessék az élményt, lássák a ruhát a szemük előtt, ahogyan ők viselik azt az esküvőjükön.
Közben Gréta lépett oda hozzánk, aki elmesélte, hogyimmáron hat éve szerepel a Daalarna kifutóján. A modelleket gyakran éri az akritika, miért olyan soványok, miért nem mosolyognak többet a kifutón és egyáltalán miért kell ennyire fiatal lányokkal együtt dolgoznia a tervezőknek.
Szerinted miért fontos, hogy egy modell tökéletes legyen a nézők és a kamerák előtt?
– Nyolc évvel ezelőtt kezdtem modellkedni, ebből két évet ügynökségnél töltöttem, majd szabadúszó lettem. Szépen lassan kialakítottam a kapcsolat-rendszeremet. Ma már itthon és külföldön is dolgozom. Azt biztosan tudom erről a hivatásról, hogy egyrészt nagyon alázatosnak kell lenni, valamint akkor tudsz jól teljesíteni a kifutón, ha meg vagy elégedve magaddal. Nem könnyű, sőt! Én is voltam harminc kilóval nehezebb, amikor egyszer külföldön éltem. Lelki problémáim voltak és az evésben találtam vígaszra. Aztán eldöntöttem, hogy ez így nem mehet tovább. Kőkemény diétába kezdtem és sportolni mentem minden nap. Volt egy olyan Daalarna bemutatóm is, ahol még nyolc kiló felesleg volt rajtam. Persze, a magasságomhoz képest ezt mások nem vették észre. Egy pici csipke rövidnadrágban kellett sétálnom a kifutón, de nem éreztem jól magamat a bőrömben.
“Bizonyos egészségügyi határokat be kell tartani, de nekem az a véleményem, hogy egy modell igenis tegyen meg mindent annak érdekében, hogy tökéletes alakja legyen a kifutón. Egy vékony modellen minden ruha jól mutat és itt ez a legfontosabb! A ruha van a főszerepben, a nézőket el kell varázsolni, így azokat a lehető legszebb alakon kell bemutatni. Főleg, ha menyasszonyi ruhákról van szó.”
Modellek ugyan, de azért nők is. A járópróba előtt kivétel nélkül mindegyikükátsimította a tüllt a szoknyán és egy pillanatra átengedték magukat a romantikának. Vajon mire gondol egy modell, amikor menyasszonyi ruhában kell dolgoznia? Barbara abszolút levonja a következtetéseket, amikor Anita kiválasztja neki a megfelelő darabokat a kollekcióból.
Mi a véleményed erről a nagyszoknyás menyasszonyiruháról? El tudnád magadon képzelni az esküvődön?
– Se nem hercegnős, sem túl egyszerű. Persze,gondolkodom azon, vajon nekem melyik stílus állna a legjobban a saját esküvőmön. Ez a legjobb helyzet arra, hogy leteszteljem magamon a különböző menyasszonyi ruhákat (nevet). Ugyan Anita válogatja ki nekünk azt a két-három ruhát, amit a bemutatón viselnünk kell, de általában mindig van legalább egy olyan, amelybeőszintén beleszeretek. Nagyon jó szokott lenni a hangulat a backstage-ben, ilyen ruhákat viselni öröm. A kifutón persze nem lehetünk fesztelenek. Egy divatbemutatón nem lehet mosolyogni, komoly arcot kell vágni. A Daalarna-nál annyi különbség van, hogy itt megengedett egy lágyabb tekintet, egy enyhe mosoly. Ugyan nem látjuk a közönséget, de abszolút érezhető a hangulat, a közönség reakciója egyes ruhák láttán. Én már mindennél jobban várom február 26-át!