Elegáns, kastélyos esküvő a Loire völgyében – Évi és Pierre

Folytatjuk Daalarna ruhás esküvőket bemutató sorozatunkat. Ezúttal Évi és Pierre esküvőjének beszámolója következik, amelyet a franciaországi Loire völgyében, egy elegáns kastélyban tartottak. Fogadjátok szeretettel!

Hogyan ismerkedtetek meg?

A munkánknak köszönhetően ismerkedtünk meg 2016-ban, mivel én légiutas-kísérő vagyok, Pierre pedig pilóta. Egy nemzetközi légitársaságnál dolgozunk, ennek köszönhetően Dubajban élünk, és innen indulunk útnak a világ bármely pontjára, ahova éppen a beosztásunk kívánja.

Aznap egy szingapúri járaton dolgoztunk együtt. Én többször jártam már Szingapúrban, Pierre viszont először, így megkérdezte, megmutatnám-e neki a kedvenc helyszíneimet. Én igent mondtam, és bár szakadt az eső, nem tántorított el minket, hogy órákon át sétáljunk és beszélgessünk.

Milyen volt a lánykérés?

A lánykérésre 2019-ben került sor, Patagóniában túráztunk, amit én egész végig utáltam, nem vagyok hegymászó típus. Három napon át cipeltük a hátizsákot és a sátrat sziklákon fel és le. Sátorban sem aludtam még soha életemben, nem ez volt számomra az álomnyaralás.  Persze a táj gyönyörű volt, de én csak duzzogtam egész végig.

A negyedik nap Pierre hajnal 3-kor ébresztett, hogy indulnunk kell, a mai program a napfelkelte megtekintése a hegytetőn. Én nem voltam elragadtatva az ötlettől, de azt mondta, az egész túrának ez a lényege, mindenki azért jön ide, hogy a napfelkeltét onnan lássa, higgyem el, megéri, nagyon jó lesz. Azt hiszem, 3 órát másztunk a sötétben, ketten egy fejlámpával, és én annyira lassú voltam, hogy pont lekéstük a napfelkeltét. A végén kiderült, az egész lényege az volt, hogy feltegye a nagy kérdést, szeretnem-e vele folytatni – nem a túrázást, hanem az egész életemet. Úgy gondolta, hogy ha abban a pillanatban – amikor éppen haragszom rá, és utalom a hegymászás miatt – mégis igent mondok, akkor az egy igazi igen… Pasi logika, de bejött neki.

Mi volt az esküvőtök koncepciója, milyen napot képzeltetek el magatoknak?

Pierre tervezte meg az egész esküvőt, az ő elképzelései alapján választottunk ki a helyszíntől kezdve az ételeken át a dekorációig mindent.

Számomra az volt a lényeg, hogy vendégül lássuk a családunkat és a barátainkat, akik megtiszteltek minket vele, hogy ekkora utat megtettek azért, hogy velünk ünnepeljenek.

Hogyan, mennyi idő alatt szerveztétek meg az esküvőt?

Az eredeti tervek alapján a polgári esküvőt 2020 májusában, majd a lagzit egy évre rá, 2021 májusában szerettük volna megtartani.

Mivel mi Dubajban élünk, de az lagzit a Loire völgyében terveztük, mindenképpen szükségünk volt esküvőszervező segítségére. Már 2020 elején találkoztunk egy hölggyel Párizsban, aki tökéletesnek bizonyult számunkra, és szívesen elvállalta, hogy segít nekünk. Néhányszor tudtunk vele személyesen is találkozni, majd a vírushelyzet miatt Skype-on folytattuk a beszélgetéseket. Nagyon nagy vonalakban elmondtuk neki, hogy mit szeretnénk: egy Loire völgyében levő kastélyt, aminek van kertje, és kb. 80-100 fő fogadására alkalmas.

A mi elképzeléseink alapján megtalálta számunkra a tökéletes kastélyt, majd amikor 2020 szeptemberében éppen feloldották a korlátozásokat, mi is meg tudtuk nézni személyesen. Ekkor választottuk ki a catering szolgáltatót és a virágost is.

Sajnos 2021 elején világossá vált, hogy nem fogjuk tudni megoldani a májusi esküvőt, hiszen a korlátozások újra életbe léptek. Sem utazni nem lehetett, sem egy helyiségben több embernek együtt tartózkodnia, és féltettük az idősebbeket is. Így úgy láttuk jónak, hogy 2022 májusára tesszük az új dátumot, mindent lefoglaltunk és bíztunk benne, hogy addigra biztosan elmúlik a járvány, és mindenki meg tudja oldani az utazást, illetve hogy maszkviselés nélkül tudunk majd együtt ünnepelni.

Egy másik érdekes dolog a szervezéssel kapcsolatban, hogy háromnyelvű esküvőre készültünk. Mi itthon angolul beszélünk egymással, de azt szerettük volna, ha az én anyukám magyarul, Pierre családja pedig franciául éli át ezt a napot.

Így sikerült rátalálnom Musso Zsófi francia-magyar ceremóniamesterre, aki szerencsére elvállalta, hogy elutazik, és levezényli az esküvőnket. Zsofi nagyon profi a munkájában, szerencsés vagyok, hogy velünk volt. Segített a kommunikációban anyukámnak a francia vendégekkel, és az esküvőszervezővel is tökéletesen együttműködött.

Végig rugalmasan állt hozzánk, a vírus miatt Skype-on, illetve emailben ment a kommunikáció, de azonnal sikerült egy hullámhosszra kerülnünk, és egy igazán megható és bensőséges ceremóniát tartott nekünk, amit a francia vendégek és a magyarok is többször megkönnyeztek. 

Miért pont ezt a helyszínt választottátok?

80-100 főben gondolkodtunk, és a Loire völgyében kerestünk egy kastélyt. Az esküvőszervezőnk talált nekünk hat helyszínt, amit utána első benyomás alapján 4-re szűkítettünk. Ezek közül volt, amelyiket saját cateringgel lehetett volna kibérelni, volt, amelyik hotelként működik, így a vendégeket kötelezően ott kellett volna elszállásolni, volt, amelyik nem engedte, hogy a saját bor/pezsgő szállítóinkat válasszuk, és volt egy, amelyik minden szempontból megfelelt az igényeinknek, és rugalmasan álltak hozzánk minden szempontból. Így esett a választásunk a Chateau du Rivau-ra, Chinon várostól néhány kilométerre. Ez a kisváros 300 kilométerre, délre található Párizstól, így tudtuk, hogy a vendégeknek segítségre lesz szüksége a megközelítéshez.

Az esküvői meghívó egyik oldala egy térképet ábrázolt, ami segített a vendégeknek eljutni a helyszínre, illetve készítettünk egy website-ot, amin részletesebb információkat osztottunk meg utazással, illetve szállásokkal kapcsolatban. Bíztunk benne, hogy a vendégek el tudnak majd tölteni egy hosszú hétvégét vagy esetleg egy pár napot a Loire völgyében az esküvővel egybekötve, mint egy mini nyaralás.

Így a kastélyt két napra béreltük ki. Az esküvő előtti péntekre szerveztünk egy vacsorát azoknak, akik már a faluban voltak aznap este, illetve vasárnapra egy brunchot, mielőtt mindenki visszaindult Párizsba.

Mi volt az álmotok a dekorra, a meghívókra és a grafikára vonatkozóan?

Konkrét elképzelésünk nem volt a teljes koncepcióra, az elegáns, kastélyos esküvő vonalat szerettük volna hangsúlyozni, és egy meghitt vacsorán vendégül látni a családot, és a barátainkat.

A meghívóinkat egy Etsy-n talált ukrán művész készítette, aki egy 3D popup cardot készített a kastélyunkról fotó alapján, egymást ölelő párral az előtérben. A pop up card mögül három kártyát – meghívó, programtervezet és egy térkép – tudtak kihúzni a vendégek.

Mi volt a catering koncepciója, milyen ételeket választottatok a vendégeknek?

A cateringet 2020 szeptemberében sikerült kiválasztanunk, az esküvőszervezőnk talált három céget, akikhez elmehettünk kóstolásra. Ebből végül is kettőt próbáltunk ki idő hiányában, a koncepció pedig french fine dining volt.

Szerencsére mindketten egyetértettünk abban, hogy melyik szolgáltatót szeretnénk választani, azt hiszem, főleg a desszertek miatt. Ez egy full szervíz szolgáltató, nem csak az ételeket készítettek el, hanem ők hoztak az asztalterítőtől kezdve a tányérokon át a pincérekig mindent. Az esküvői helyszín biztosította számukra a konyhai részleget, ahol fel tudtak készülni.

Egyből a ceremónia utánra egy állófogadást terveztünk, erre két live station-t (foie gras & bruschetta), és felszolgálók által kínált falatkákat is kiválasztottunk, természetesen vegetáriánus fogásokkal is készültünk, mivel a vendégek k. 20 százalék vegetáriánus volt. 

A francia fine dining koncepció mellé én úgy gondoltam, hogy érdekes lenne egy kis magyaros, tradicionális fogást is belecsempészni a menübe így megkérdeztük a szakácstól, vállalja-e egy Újházi tyúkhúsleves elkészítését. A franciáknál a leves fogalma nagyon eltér a miénktől, de szerencsere az interneten található videók alapján meg tudtam mutatni neki, mire gondolok, és szívesen vállalta, hogy elkészíti az ételt. A kóstoláson is bemutatta, és igazan hasonlóra sikerült megfőznie, mint Magyarországon.

Mivel a férjem családjában nagy jelentősége van a klasszikus zenének, és ő maga is játszott egy kamarazenekarban, a menükártyát, mint egy klasszikus zenei koncertet építettük fel. A fogásokat úgy mutattuk be, mintha egy koncert műsorfüzetet tartanának a kezükben:

• Első fogásként a magyar nóta: Újházi tyúkhúsleves
• Zöld moll szonáta volt a második fogás: Krémes zöldborsó, füstölt kacsaszeletekkel és kecskesajttal
• Majd Andante – a főétel bárányborda következett.
• Ezután az elmaradhatatlan sajttál mint Scherzo de fromage
• Végül a Rondo final, ez esetben a desszert

A desszerteket is a catering kóstolón választottuk ki, minden asztalra felszolgáltak egy francia süteményválogatást.

Mivel a polgári esküvőnket 2020-ban megtartottuk, és egy úgymond igazi esküvői tortát is felvágtunk aznap, erre az alkalomra nem tortát, hanem egy francia esküvői desszertet, a Croquembouche-t választottam. Ez egy tradicionális esküvői sütemény a franciáknál, de Magyarországon is létezik, (talán képviselőfánk toronynak hívják), így itt is összemostuk egy kicsit a két kultúrát.

A tortának külön bevonulása volt, zenét is választanunk hozzá, és a pincérek tűzijátékokkal díszítették fel. Állítólag ez egy elég régimódi esküvői szokás, manapság már kevés esküvőnek része, de nekem tetszett, és szerencsére nem volt akadálya, hogy megvalósítsuk, a vendégeknél is nagy sikere volt.

Hogyan esett a választásod erre a különleges Daalarna esküvői ruhára? Milyen élményeid vannak a ruhapróbákról?

Az esküvői ruha kiválasztásához sok-sok apró csoda vezetett.

Nagyon szerettem volna magyar tervező ruháját viselni a francia kastélyos esküvőn. és bár nagyon tetszett egy bizonyos Daalarna darab, Dubajból nem tűnt megvalósíthatónak, hogy időpontot tudjak foglalni ruhapróbára.

Általában, amikor Budapestre megyek, akkor az a munkámnak köszönhető, és 2-3 héttel előbb derül csak ki, gyakran pont hétvégére esnek ezek a napok. Ilyen rövid határidővel pedig nem tudtam időpontot foglalni, viszont felkerültem egy várólistára, ami úgy működik, hogy ha esetleg valaki lemond egy időpontot, akkor telefonon értesítenek. Viszont annak az esélye, hogy akkor pont Magyarországon vagyok, majdnem egyenlő volt a nullával.

A világban nagyon sok helyen próbáltam ruhát, éppen ahol jártam, és tudtam időpontokat foglalni, több helyen több szalonban is voltam, így tudtam, milyen fazont szeretnék, illetve hogy mi áll jól. Ezen kívül volt egy olyan opció is, hogy ráhat varratok itt, Dubajban. Azt olvastam mindenhol, hogy minimum hat hónap kell ahhoz, hogy egy kiválasztott ruhát az emberre szabjanak, de nekem novemberben még mindig nem volt ruhám.

Anyukám december elején meglátogatott minket Dubajban, és amikor hazament, szerettem volna, hogy ne egyedül utazzon, így hazamentem vele. 24 órát tudtam Pesten tölteni, mielőtt visszautaztam Dubajba. A bőröndöket vártuk a repterén 14 órakor, amikor megcsörrent a telefonom.

Én már itt éreztem, hogy ennek így kellett lennie, és aznap megtalálom az álomruhámat. Természetesen egyből igent mondtam, és emailben elküldtem 4-5 ruha kódját, amit interneten kinéztem. Ezek közül megvolt a favoritom, de nem tudtam előre, hogy elérhető-e a szalonban, illetve hogy lehetséges-e öt hónap alatt elkészíteni, valamint hogy a ruhapróbákát hogyan tudom megoldani.

Mindenesetre nagyon pozitívan álltam az egészhez, értesítettem a barátnőmet, aki egyben az esküvői tanúm is, és 18 órakor beléptem az Alkotmány utcai szalon ajtaján.

A következő csoda az volt, hogy próbálható volt a favorit ruhám, amit eddig csak képen lattam, de nagyon megfogott a fazonja, a csipke mintája és a szabása. A harmadik csoda az volt, hogy a ruha teljesen úgy nézett ki, mint a képen, felpróbáltam, és jól állt, jól éreztem benne magam, mindenkinek tetszett. Egyszerűen minden passzolt. Még felpróbáltam néhány más stílusú darabor is, csak hogy biztos legyek benne, hogy az első tetszik.

Azért tetszett meg ez a ruha, mert a csipke elöl-hátul a magyar népmesékre emlékeztetett, ugyanakkor az ujjmegoldása a japán kimonókra hasonlít, valamint Niki, a szalon munkatársa javasolta a levehető uszályt hozzá, ami pedig nagyon franciássá tette. Szépen kiemeli az alakot, és könnyen viselhető ruha. Egy apró változtatást kértem csak, a ruha eredeti verziójához képest a felsőrészt ízlésesen megnyitottuk, így kicsit levegősebbnek éreztem, és könnyebben tudtam benne mozogni.

Mit szóltak a ruhához a vendégek és a férjed?

A ruhát csak anyukám és a tanúm látta az esküvő előtt, így mindenkinek meglepetés volt.

A vendégek 70 százaléka külföldi volt, és nagyon tetszett nekik, hogy magyar tervezőtől választottam ruhát, a magyarok pedig csodálkoztak, hogy ennyi ruhapróbán részt tudtam venni titokban. Mindenki azt mondta, hogy nagyon illik hozzám, és hogy remek választás volt.

Mesélsz kicsit a többi részletről is a megjelenéseddel kapcsolatban?

Mivel mindennap sminkben kell megjelennem a munkahelyemen, tudom, hogy mi áll jól nekem, és ezért úgy döntöttem, hogy én készítem el a sminkemet. A civil esküvőnk volt úgymond a ’főpróba’, tudtam, hogy nem fog sokáig tartani az elkészítése, illetve a fotókon is jól fog mutatni az eredmény.

A fodrászt a kastély melletti kis faluban találta az esküvőszervező. Nagyon rugalmas volt a hölgy, az esküvő reggelére kibéreltük a szalonját a barátnőimmel, és tartottunk egy mini lánybúcsút, ahol pezsgőztünk, és mindenkinek elkészítették az esküvői frizuráját. Ez az esküvőszervező ötleté volt egyébként, és a lányok azt mondták, ez volt az egyik legjobb része a napnak. Én ugyanolyan frizurát szerettem volna, mint a polgári esküvőn: egyszerű hullámok és egy kis fonat volt az elképzelés. Fotón el tudtam neki küldeni előre, így tudta, hogy mit kell majd készítenie. Apró, friss, fehér virágokkal díszítettük a fonatot, illetve az előző esküvőn használt fehér gyöngyös hullámosatokkal.

A többi kiegészítőm az eljegyzési gyűrűm volt, valamint a férjemtől kapott fülbevaló és karkötő. A barátnőimmel viseltünk egy közös virágkarkötőt is, mivel kinevezett koszorúslányok nem voltak, ez az apró kiegészítő jelezte, hogy ki tartozik a menyasszony csapatához.

Ha 5 szóval kellene jellemezned, milyen volt az esküvőtök?

Elegáns, mesebeli, megható, vidám, szeretetteljes.

Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok és legszebb élmények?

A reggeli pezsgőzés a fodrásznál, a ceremónia, amin elkészítettük a közös életünk koktélját, illetve a beszédem, amit teljes egészében franciául mondtam el. Pierre, ahogy a menyasszonytánc alatt söprögeti fel az aprót a földről, az első táncunk, amit 3 nap alatt tanultunk be, a pezsgőtorony és a fotók elkészítése a vendégekkel.

Milyen volt a zene? Meddig tartott a parti? Volt nyitótáncotok?

A ceremónia utáni fogadás alatt élőzenét kértünk, illetve a vacsora és a parti első órájában is élőzenét szerettünk volna. Utána pedig DJ játszott egy általunk leadott lista alapján. Próbáltunk olyan zenét választani, amit mindenki ismer, mivel a vendégek sok más országból érkeztek, de nagyjából azonos generáció volt jelen.

A nyitótáncot az esküvőszervező javaslatára tanultuk be Dubajban. Ezt minden párnak javaslom, mi nagyon élveztük, hogy egy olyan közös kreatív programon veszünk részt, ami mindkettőnknek új.

Egy tánciskolába iratkoztunk be, és bár csak 3 alkalommal tudtunk próbálni, mégis nagyon jól sikerült bemutatnunk a koreográfiát.

A kastélyos esküvő tematikájához illően egy 2 perces bécsi keringőt tanultunk be, a Csipkerózsika rajzfilm zenéjére, ami 3 nyelven is megtalálható. Ezt a 3 verziót mixeltük össze, az angol verzióra táncoltuk el a nyitótáncot, utána a magyar „hol volt, hol nem” verzió következett, amire a vendégeket is táncba hívtuk, és a francia verzióval záródott a tánc.

Mi volt, ami miatt a leginkább izgultál az esküvő előtt?

Azért izgultam leginkább, hogy a vendégek meg tudjak oldani az utazást. Még az utolsó héten is csökkent a létszám megbetegedések miatt, és bár a vírushelyzet sokat javult addigra, ez a bizonytalanság volt a legrosszabb.

Természetesen egy kicsit izgultam amiatt is, hogy beleférek-e a ruhába, illetve hogy nehogy összekoszoljam, bármi módon megrongáljam, mielőtt bevonulunk a ceremóniára.

Egyebkent az esküvőszervező, a fotósok, a ceremóniamester, anyukám és a tanúm is rengeteget segítettek, így nekem csak azzal kellett foglalkoznom, hogy jól érezzem magam.

Volt rossz emléked vagy olyan részlet, amit megváltoztatnál utólag?

Nem, minden tökéletesen sikerült, és mindenki szuper jól érezte magát.

Esetleg azt megemlítenem, hogy volt egy pillanat amikor rájöttem, hogy mennyire gyorsan pörög az egész nap, és hogy mindjárt vége. Ha valamit megváltoztatnék, esetleg az, hogy előbb kezdjük, és több időt szánjunk minden programra.

Sikerült elutaznotok nászútra, vagy még várat magára?

A nászút még várat magara, próbálunk együtt annyi szabadságot kivenni, hogy egy Franciaországhoz tartozó távoli szigetre tudjunk elutazni idén ősszel.

A 2020as esküvő után egyébként Franciaországban maradtunk, és Bretagne régióban töltöttünk el 10 napot, ezt is nászútnak hívtuk, és javaslom másoknak is egyébként. Nagyon szép része az országnak, rengeteg érdekes ételkülönlegességgel.

Hogy érzed, változott-e valami azóta, hogy férj és feleség lettetek?

Nem érzem úgy, hogy bármi változott volna. Viszont annak nagyon őrülök, hogy Pierre rá tudott beszélni a lagzira, mivel egy csodás közös élménnyel gazdagodtunk mindketten a kastélyos esküvőnek köszönhetően. Ez egy olyan dolog, amire mindketten hatalmas boldogsággal gondolunk vissza, és gyakran emlegetjük a családunkkal és a barátainkkal, hogy mennyire szuper napot töltöttünk együtt.

Esküvőszervező: Gwénaëlle Sommier – Mission Mariage, Fotó: Pataki Zsófia – Imagined by Sofia, Ceremóniamester: Musso Zsófia – French Wedding by Musso Zsofi, Helyszín: Château du Rivau, Catering: Fredeville Organisation

• Te is szeretnél szerepelni rovatunkban? Küldd el nekünk Daalarna ruhás esküvődet ide kattintva.
• Egy díjmentes Daalarna ruhapróbára jelentkeznél? Infók itt.
• Még több esküvői beszámolót találsz ezen a linken.
• Ha még esküvő előtt állsz, de keresed a tökéletes szolgáltatókat, klikk ide.
• Kövess minket az Instagramon és a Pinteresten még több inspirációért!