„Szeretettel és hálával küldöm be nektek az esküvőnket. Amikor a nagy napomra került a sor, nem is kutakodtam, tudtam, hogy Daalarna ruhám lesz. A FOLK kollekciónál nem is tétováztam, azonnal megvolt a kiválasztott. Az esküvőnk hangulatát is a népies stílus ihlette, így a Szentendrei Skanzenban tartottuk meg a nagy napot.” – Ismerjétek meg Andrea és Zsolt szeptemberi esküvőjének történetét!
Hogyan ismerkedtetek meg?
Egy légitársaságnál dolgoztunk Zsoltival, én légiutas-kísérőként, ő pedig pilótaként. Volt egy közös járatunk, amin nekem megtetszett, de azután sokáig nem láttam és nem kaptunk közös járatot sem. Nekünk dolgunk volt egymással, mert a sors úgy hozta, hogy az utolsó hetemen volt egy közös utunk. Itt megragadtam az alkalmat és elkezdtünk beszélgetni.
Szerettem volna neki egy levelet írni, amit a céges postaládájában hagyok, de ő egy e-maillel előzött meg már aznap, és találkozóra invitált.
Milyen volt a lánykérés?
A Kis-Duna mellett lakunk, és sokat jelent számunkra ez a hely, így mindenképpen úgy érezte, hogy nem kell egy különleges helyszín és utazás, ha igent mondok, akkor arra mondjak igent, ami mi vagyunk. Nagyon próbára tették őt az erők a lánykérés előtt, az első akadály a csőtörtés volt az utcánkban, ami miatt nem tudott letusolni.
Csónakkal jött értem, de a csónak lakatjának elfelejtette a kódját, ezért a láncot, amivel ki volt kötve a csónak, flexszel kellett levágnia.
A Duna közepén elkapta őt az eső, bőrig ázott. Végül sikeresen odaért hozzám, én is beszálltam a csónakba, és a folyó közepén tette fel a nagy kérdést, vagyis csak próbálta, de a sírástól egyikünk sem tudott érthető nyelven beszélni, szóval akkor ott vicces módon nem lett feltéve a kérdés.
Mi volt az esküvőtök koncepciója, milyen napot képzeltetek el magatoknak?
Nagyon precíz szeretek lenni, igyekszem mindent előre megtervezni és elintézni. Gördülékeny, önfeledt napot szerettünk volna, így nem akartunk semmit az utolsó pillanatra hagyni. Szerintem ez sikerült is!
Hogyan, mennyi idő alatt szerveztétek meg az esküvőt?
Tizenegy hónap alatt, mindent kényelmesen és időben meg tudtunk szervezni. Kicsit aggódtunk, hogy milyen korlátozások lesznek, de úgysem tudtuk megjósolni előre, úgyhogy reménykedve vártuk a nagy napot, és szerencsére semmi probléma nem volt.
Hogyan választottátok ki a helyszínt?
Mindketten az egyszerűbb dolgokat szeretjük, így nem szerettünk volna impozáns esküvőt tartani. A Szentendrei Skanzen épp nekünk való volt, más helyszínt nem is néztünk meg.
A FOLK kollekciós ruhám pedig már csak hab volt a tortán a Skanzen hangulatához és népies stílusához.
Mi volt a catering koncepciója, milyen ételeket választottatok a vendégeknek? És a sütemények + menyasszonyi torta?
A menüt a Skanzen rakta össze, három féle menüből tudtunk választani, ami a desszertet is tartalmazta. Hagyományos menünk volt, amiből mindenki tudott kedvére válogatni. A cukrászdánál is bizonyos ízekből tudtuk összerakni a tortát: diós és túrós ízeket választottunk, így ott is az egyszerűbb vonal képviseltette magát. A torta dekorációja bámulatos volt, idénygyümölcsök és gyöngyök díszítették a fehér bevonatos tortát.
Mi volt az álmotok a dekorra, a meghívókra és a grafikára vonatkozóan?
A dekort illetően mindent magunk terveztünk egy kedves barátunk segítségével, aki szerencsére dekoros, és úgy valósította meg az elképzeléseket, hogy mindenki szája tátva maradt. A meghívók szövegére egy szép betűtípust választottunk, ami már önmagában mutatós volt, úgyhogy nem volt szükség egyéb díszítésre.
Hogyan esett a választásod erre a különleges Daalarna esküvői ruhára? Milyen élményeid vannak a ruhapróbákról?
Még a lánykérés előtt kérdezte anyukám, hogy milyen ruhát tudnék magamnak elképzelni, ha egyszer menyasszony leszek. Válasz hiányában elkezdtem ruhákat nézegetni, így találtam magam a Daalarna honlapján, ahol kerek öt perc alatt meg is volt az abszolút nyertes. Nagy élmény volt látni összeállni a ruhámat a próbák alkalmával. A szalonban dolgozó lányok nagyon megkönnyítették a dolgomat, készségesek voltak, bármivel tudtam hozzájuk fordulni.
Mit szóltak a ruhához a vendégek és a férjed?
Zsolti is és én is szeretjük az egyszerű és visszafogott dolgokat, így természetesen nem volt meglepetés számára, hogy ezt a modellt választottam, nagyon tetszettem neki benne.
Anyukám és barátnőm is elkísért egy-egy próbára, és mindketten nagyon nagy vigyorral fogadtak, amikor megláttak a ruhában.
Mesélsz a többi részletről is a megjelenéseddel kapcsolatban?
Egy kék balerinacipőre esett a választásom, így megvolt a „valami kék” is. Nagyon jó választás volt a lapos cipő, mert az egész napot teljes kényelemben töltöttem benne. A hajamat és a sminkemet is magamnak csináltam, egy egyszerű kontyot készítettem, sminknek pedig füstös barna szemet képzeltem el, így ezek tökéletesen passzoltak a ruhámhoz. A célom az volt, hogy a ruhán maradjon a hangsúly.
Ha 5 szóval kellene jellemezned, milyen volt az esküvőtök?
Jókedvű, táncolós, boldog, izgatott és önazonos.
Milyen emlékeid vannak a nagy napról?
Az egyik legszebb dolog, amit már régóta dédelgettem magamban, hogy apukámmal bevonulok a templomba, ez nagyon megható is volt. Zsolti piarista gimnáziumba járt, és egy volt osztálytársából pap lett, így őt kértük fel a szertartásra. Még inkább emelte a hangulatot, hogy páran a volt osztálytársai közül is kivették a részüket a ceremóniából, ezért nagyon hálás vagyok, mert rendkívül jókedvű, meghitt és családias volt a hangulat.
Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok és legszebb élmények?
Valahogy a kaland mindig övezi az utunkat, aznap is volt szerencsénk egy kisebb izgalomhoz. Apukám régi autókat restaurál, és 1999-ben készült el a legnagyobb álma, egy 1938-as oldtimer. 22 év alatt egyetlen javítani való sem akadt az autóval, de a templomba tartva defektet kaptunk, ami miatt sürgősen félre kellett állnunk. Apukám jobban stresszelt, mint mi, hogy elkésünk, de a szertartáshoz úgyis kellünk, nemde? Egy benzinkúton kötöttünk ki, ahol nyolc perc alatt cserélte ki apukám és Zsolti a kereket, ezután berohantunk a benzinkútra kezet mosni, elől szaladtak apukámék, én pedig felfogott szoknyával mögöttük.
A benzinkutas fiú azt mondta, itt menyasszony még nem járt. Nagyon mókás látvány lehettünk.
Milyen volt a zene? Volt nyitótáncotok?
Nyitótáncként csak egy kis táncunk volt, a férjem nem túl táncoslábú, így nem akartunk nagyobb koreográfiába bonyolódni, így viszont teljes mértékben egymásra tudtunk koncentrálni. A zenéket én állítottam össze, igyekeztem mindenki kedvencét a listára tenni. A bulin nagyon sokat táncoltunk, és a vacsora után egy meglepetés ABBA számot is (ABBA jelmezben!) előadtunk a barátaimmal, aminek hatalmas sikere volt.
Mi volt, ami miatt a leginkább izgultál az esküvő előtt?
Mivel hajlamos vagyok előre aggódni, már hónapokkal előtte az időjárást néztem, ami rengetegszer változott, de végül aznap kánikula volt, úgyhogy nagyon örültünk a szép időnek.
Volt rossz emléked vagy olyan részlet, amit megváltoztatnál utólag?
Rossz emlékem szerencsére nincsen, de szerettem volna anyukámmal készülni, ami sajnos a nagy sietség miatt kimaradt a programból.
fotó: Terjék Krisztián Photography, dekor: Lufibranch, székek: Hagyományos székek, DJ: Kovács Miklós Esküvői Disco, helyszín: Szentendrei Skanzen, gyűrű: Ékszerpalota, torta: Cziniel Cukrászda, ruha: Daalarna
Te is szeretnél szerepelni rovatunkban? Küldd be nekünk Daalarna ruhás esküvődet ide kattintva. Még több esküvői beszámolót találsz ezen a linken, vagy kövess minket az Instagramon és a Pinteresten még több inspirációért!
