Amikor egy magyar menyasszony és egy hongkongi vőlegény Skóciában találkozik, majd Magyarországon mondják ki a boldogító igent, az esküvő nem lehet más, mint a kultúrák varázslatos találkozása. A skót ceilidh tánc vidámsága, a kínai hagyományok piros-arany színei és a magyar elegancia mind megjelentek ezen a különleges napon, ahol minden apró részlet a pár egyéniségét tükrözte. A menyasszony választása egy egyedi tervezésű Daalarna ruhára esett, amely egyszerre sugárzott időtlen eleganciát és játékosságot – tökéletesen illeszkedve az esküvő hangulatához, ahol a meghatottság és a nevetés kéz a kézben járt.
Hogyan ismerkedtetek meg?
Skóciában ismerkedtünk meg, a Dundee-i Egyetem vívóklubjában. Én eredetileg tőrvívó voltam, de a csapatversenyek miatt meg kellett tanulnom kardozni is. Mivel Tony volt a legjobb kardozó, így a női csapatkapitány megkérte, hogy tanítson meg engem is.
Milyen volt a lánykérés?
Tony kisebb mindennapos tettekkel fejezi ki a szeretetét, nem a nagy gesztusok híve. 2022 októberében Magyarországra utaztunk, hogy segítsünk a szüleimnek szőlőt szüretelni, ami egy héttel anyukám szülinapja előtt történt. Szóval én titokban elkezdtem szervezni neki egy meglepetés tortát és ajándékozást. Amit én nem sejtettem tervezgetés közben, az az volt, hogy Tony ezt a pillanatot választotta a lánykérésre. Tudta, hogy fontos nekem, hogy a családom karnyújtásnyira legyen, amikor megkéri a kezem, bár nem gondoltam, hogy ennyire szó szerint történik majd a dolog.
Tony nem a szavak embere, így csak annyit mondott, amikor letérdelt: „Will you marry me? By the way, this is not a joke.” Vagyis: „Hozzám jössz? Amúgy ez most nem vicc.” Ami fontos megjegyzés volt tőle, mert hónapokon keresztül, a lánykérés előtt, csak úgy random letérdelt az utcán, mintha megkérné a kezem, pedig csak kötötte a cipőjét vagy ehhez hasonló vicces szituációkat teremtett. Ebből is látszik, hogy a kapcsolatunk alapja a vicc és/vagy egymás megviccelése.
Mi volt az esküvő koncepciója, milyen napot képzeltetek el magatoknak?
Tony hongkongi származású, én magyar vagyok és Skóciában élünk. Nagyon szerettem volna ötvözni ezeket a kultúrákat, mert meghatározzák a személyiségünket és a kapcsolatunk dinamikáját. Mindenképpen Magyarországon szerettük volna tartani az esküvőt, hogy az én családom kevésbé mobilis tagjai is részt tudjanak venni az esküvőn. Szerettünk volna skót táncolni (Ceilidh dancing, ejtsd: kéjli) az este folyamán. A skót néptánc egy fantasztikus esemény, amit szerencsére nagyon gyakran és sok helyen rendeznek Skóciában. Általában bálokon (munkahelyi, egyetemi), nemzeti ünnepeken, sőt még kocsmákban is rendeznek ilyet egy-egy átlagos szombaton. Skóciában általános iskolákban és gimnáziumok testnevelési óráin tanítják a különböző táncok lépéseit, mert ahány zeneszám, annyi tánc. Mivel ők sem várják el, hogy mindenki tudja előre a lépéseket, minden tánc előtt a zenekar betanítja a közönséget, hogy milyen kb. 8–16 lépést kell ismételni újra és újra. Véleményem szerint nem lehet ceilidh-táncolni úgy, hogy ne nevessen közben az ember.
Nagyon reménykedtem, hogy ezt a fajta közösségi élményt és boldogságot be tudom csempészni a nagy napunkba. A kínai és a magyar kultúrákat is szerettem volna, ha visszaköszönnek a nap folyamán, vagy az ételek, vagy a ruhák, vagy a hagyományok formájában. De legfőképpen azt akartuk, hogy a nap elegáns legyen, ugyanakkor mókás is.
Hogyan, mennyi idő alatt szerveztétek meg az esküvő részleteit?
Majdnem napra pontosan (2022. október 6 – eljegyzés, 2024. október 5 – esküvő) 2 év alatt szerveztük meg az esküvőt. Mindketten nemzetközi környezetben nőttünk fel, vendégeink a világ számtalan pontjáról érkeztek, így szerettünk volna jó sok időt hagyni a vendégeknek utazásaik megszervezésére. Elsőként Dunai Misit találtam meg a Facebookon keresztül, aki Kisfaludy-Tóbel Nóri esküvőszervezőt ajánlotta, aki hatalmas segítség volt a szervezésben. A két év alatt közösen kétszer, én pedig még külön háromszor repültem Budapestre.
Hogyan választottátok ki a helyszínt?
A násznép körülbelül kilencven százaléka külföldi volt, így fontos volt, hogy Budapesten, vagy annak környékén legyen. Ugyanakkor szerettük volna, ha a násznép az egész esküvő alatt egy helyen van, a ceremónián, a vacsorán és az esti bulin is. Mivel a ceilidh-tánc nagy teret igényel, így ez is fontos szempont volt. Az elegancia irányát megtartva, olyan helyet kerestünk, ami szinte királyi megjelenéssel bír, így esett a választásunk a Corinthiára, aminek bálterme tökéletesen ötvözi ezeket a kritériumokat.
Mi volt az álmotok a dekorra, a meghívókra és a grafikára vonatkozóan?
A kedvenc évszakom az ősz, így szerettem volna ezeket a színeket becsempészni a dekorba is. Ugyanakkor a piros a kínai kultúrának fontos színe, így úgy éreztem, a vörös–arany–bézs színvilág tökéletesen fogja ötvözni ezeket az elképzeléseket. A Corinthia bálterme már önmagában is impozáns, így nem szerettem volna semmi hivalkodót. Ezt a színvilágot megtartottuk a meghívókra és a menükártyákra is.
Mi volt a catering koncepciója, milyen ételeket választottatok a vendégeknek? És a sütemények + menyasszonyi torta?
Tony egyik fő szenvedélye a gasztronómia. Teljesen az ő kezében volt az irányítás a menüt tekintve. Ez vonatkozik a ceremónia utáni falatokra, a vacsorára és az éjféli menüre is. Alex, a Corinthia séfje tökéletesen életre keltette a Tony által megálmodott kínai–magyar fúziós menüt. Az első két fogás (előétel, leves) inkább a kínai kultúrából inspirálódott, majd a második két fogás (főétel, desszert) inkább a magyar konyhát villogtatta.
A menyasszonyi tortát is szerettem volna, ha a mi személyiségünket tükrözi, illetve mindkettőnk kedvenc színe a fekete. Így lett rendkívül különleges, fekete tortánk fehér virágokkal.
A torta tetején lévő marcipán egy gyönyörű munka, amit egy az interneten talált vicces figura inspirált. Tony sokat videójátékozik, vagy vívóvideókat néz. Szóval a marcipán azt ábrázolja, ahogy én menyasszonyi ruhában próbálom elráncigálni Tonyt valamilyen képernyő elől.
Hogyan esett a választásod erre az egyedi tervezésű Daalarna esküvői ruhára? Milyen élményeid vannak a ruhapróbákról?
Nagyon nagy bajban voltam a ruhakereséssel, amit eredetileg Skóciában kezdtem (gondolván, hogy ruhapróbák szempontjából egyszerűbb lesz itt találnom). Az elegancia irányt tartva, szerettem volna, hogy egy időtálló ruhám legyen. Valami, ami nem hivalkodó, hanem diszkrét, és illik a helyszín eleganciájához. Ugyanakkor a ceilidh-tánc intenzitását is figyelembe kellett vennem. Tehát fontos volt, hogy a ruha engedje karjaim mozgását is, ami ellentétben állt azzal, hogy nem szerettem volna pántos vagy pánt nélküli ruhát, hanem inkább hosszú, esetleg rövid ujjú ruhát – amiből nem túl sok van a szalonokban. A skóciai keresés egy év után eredménytelen volt, így Magyarország felé fordultam, és idő hiányában (mindenhol azt hallottam/olvastam, hogy 18–12 hónap kell az esküvői ruhák elkészítéséhez) nem bíztam a véletlenre, és egyenesen a Daalarnába mentem.
Előadtam nem egyszerű kritériumaimat a szalonban Nikinek, aki végtelenül kedves, megértő, segítőkész és nagyon türelmes volt. Elsősorban a „legfurább” kérésem az volt, hogy varrás ne legyen a derekamon – ami szinte lehetetlen, hiszen a legtöbb ruha úgy készül, hogy a felsőrészt és a szoknyát összevarrják. Másodszor, egy végig csipke ruhát szerettem volna. Anita és a Daalarna csapata tökéletesen tükrözték az általuk készített ruhaterveken keresztül, amit elképzeltem, és gyönyörűen meg is valósították álmaim egyedi tervezésű Daalarna ruháját, ami végül öt vertikális panelből lett hosszában összevarrva. A ceilidh-tánc miatt én nagyon óckodtam a szoknya alatti tülltől is, de szerettem volna, hogy legyen tartása a szoknyának. Így lett a menyasszonyi ruhám egy rövid ujjú, magas nyakú, mikádó anyagú ruha, amire a csipke rá lett applikálva.
A ruhapróbák mindig nagyon vidáman és izgatottan teltek. Azt éreztem, hogy mindenki nyitott volt az elképzeléseimre és véleményemre a ruhával kapcsolatban. Anita hozzáértése pedig még magasabb szintre emelte ezt az elegáns ruhát.
Mit szóltak az egyedi tervezésű Daalarna menyasszonyi ruhához a vendégek és a férjed?
Mindenki teljesen el volt ájulva tőle. A férjem, akit a majdnem nyolc év együttlét alatt egyszer sem láttam sírni, az oltárnál elsírta magát – biztosan mondhatjuk, hogy neki is tetszett. Sok vendégtől kaptam azt a visszajelzést, hogy teljesen engem tükröz ez a ruha.
Mesélsz kicsit a többi részletről is a megjelenéseddel kapcsolatban? (smink, frizura, kiegészítők, stb.)
Nem viselek sminket nap mint nap, így fontos volt, hogy finom, lágy smink legyen rajtam az esküvőn. A hajam kontyban volt, hogy a ruha minden részlete érvényesülni tudjon. Fülbevalónak is csak valami kicsi, de csillogós darabra vágytam. A sok új mellett (ruha, cipő, a két fülbevaló) két régi dolgot is viseltem. Az első diplomám megszerzésekor kaptam a szüleimtől egy pár gyémánt fülbevalót, azt viseltem, ami persze nem annyira régi, de egy nagyon fontos mérföldkő volt az életemben, főként, mert ezek alatt az egyetemi évek alatt ismertem meg Tonyt. A „valami kék, valami régi és valami kölcsön” egy Szűz Máriát ábrázoló nyaklánc volt, ami a dédnagymamám tulajdona volt egykor.
Ha 5 szóval kellene jellemezned, milyen volt az esküvőtök?
Elegáns, vicces, meglepő, minket sugárzó.
Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok és legszebb élmények?
A készülődés közben nem éreztem volna komfortosan magam a sok idegen előtt egy fehér köntösben vagy pizsamában, ezért azt találtam ki, hogy jó lenne, ha Micimackó-karakteres kezeslábast viselnénk a koszorúslányaimmal. Így én voltam Tigris, ők pedig Malacka és Füles.
Dunai Misi volt a ceremóniamesterünk, és Tonyval úgy gondoltuk, hogy szórakoztató lenne megviccelni Misit a ceremónia közben. Már előre megbeszéltük vele, hogy milyen sorrendben fogjuk mondani a fogadalmainkat, de elhatároztuk, hogy eljátsszuk, hogy azt hittük, a másik mondja először. És ezt a „félreértést” csakis kő-papír-ollóval lehet megoldani. Nyilván, mikor mindenki rájött, mire készülünk, hatalmas nevetésben törtek ki. Én nyertem, úgyhogy én kezdtem.
Gyorsan meg is ragadtam az alkalmat a fogadalmak közben, hogy egy kis felmérést végezzek a vendégek között. Tonyval van egy nagyon „komoly nézeteltérésünk” már a kapcsolatunk kezdete óta. Ez pedig, hogy mit mond a csacsi: i-áá vagy i-aa. A násznép látható néhány képünkön, ahogy jelentkezik, hogy szerintük i-áá-t mond a csacsi. Elég interaktívvá tette ez a kis humor a ceremóniánkat.
Az este végén, körülbelül egy óra körül, egy nagyon közeli vendégünk meglepett minket egy hatalmas grillázstortával. Ezt, a magyar hagyományhoz híven, az ifjú párnak szét kell verni milliónyi kis darabra. Ez nagyon jól esett! Hihetetlenül szép gesztus volt tőle, amiért örökre hálás maradok neki.
Milyen volt a zene? Meddig tartott a parti? Volt nyitótáncotok?
A vacsora után másfél órán keresztül ceilidh-táncoltunk, amibe nagy örömömre mindenki bekapcsolódott, és hatalmas élmény volt. Mivel a partnereket is váltani kell a táncok közben, így a tánc közelebb hozott egymáshoz olyan embereket is, akik amúgy nem ismerték egymást. Ezután jött a torta, majd a menyasszonytánc. Éjfél után pedig kivételes DJ-nk vitt minket tovább az éjszakába, egészen hajnali 2-ig.
Mi volt, ami miatt a leginkább izgultál az esküvő előtt?
Őszintén szólva, annyira biztonságban éreztem a napunkat Nóri és Misi kezében, hogy semmi miatt nem aggódtam. Esetleg amiatt, hogy a nyitótáncunk közben az utolsó emelésnél Tony el tudja kapni a lábaimat a nagy szoknyában. Ezt egy csöndes pillanatban kipróbáltuk a ceremónia után, úgyhogy ezután már nem volt min izgulni.
Sikerült elutaznotok nászútra, vagy még várat magára?
Tony nagyobb családi köréhez szeretnénk elmenni Hongkongba, és ha már ott vagyunk, kicsit bejárni Ázsiát (Dél-Korea, Japán, Indonézia). De ez még várat magára.
Hogy érzed, változott-e valami azóta, hogy férj és feleség lettetek?
Szerencsére nem. Eddig is szerettem azt az életvitelt, amit folytattunk, és azért is tudtam, hogy hozzá akarok menni, mert ezt szerettem volna megtartani. Nem veszünk semmit túl komolyan (mint ez a ceremóniánkon is látszódott), és ezért mindig nevetéssel telnek a napjaink.
Esküvői szolgáltatók listája: Fotós: Kondella Misi / Fodrász: Kiss Szilvi / Smink: Szécsi Gabi / Dekor: Fleur & Ballon / Hang & fény: Hangosító.hu / Szervezés: Cinderella's Day / Szertartásvezető & MC: Dunai Misi / Menyasszonyi ruha: Daalarna / Helyszín: Corinthia Budapest.
- Még több esküvői beszámolót találsz ezen a linken.
- SERENITY – A szépség az egyszerűségben rejlik
- ,,A menyasszonyi ruhapróbát minden nőnek receptre írnám fel” – Alexandra és Ádám esküvői története
- Olasz életérzés és mediterrán hangulat a Daalarna Gardenben –Eszter és Attila nagy napja
- Daalarna Garden – A helyszín, amely minden évszakban élmény
- Ilyen volt a népszerű tartalomgyártó, Lengyel-Papp Inez Hilda és szerelme esküvője – exkluzív interjú
- „Már az első találkozásunk után egyértelmű volt, hogy ez egy komoly kapcsolat lesz”
- Ha még esküvő előtt állsz, de keresed a tökéletes szolgáltatókat, klikk ide.
- Kövess minket az Instagramon és a Pinteresten még több inspirációért!
