Valódi esküvőket bemutató rovatunkban ezúttal Nóri és Csabi csodálatos, tündérmesébe illő esküvőjének történetét hoztuk el nektek. Fogadjátok szeretettel!
Hogyan ismerkedtetek meg?
Egy szilveszteri házibulin ismerkedtünk meg, ahol Csabi volt a házigazda. Emlékszem, hogy már a bemutatkozáskor feltűnt, hogy milyen jóképű ez a fiú. Alig ismertem valakit a baráti társaságból, és azon az estén vele végül szinte nem is beszélgettünk, de azért valószínűleg ő is megjegyzett, mert néhány nap múlva randira hívott. Tíz év múlva pedig hozzámentem.
Milyen volt a lánykérés?
Már szóba jött közöttünk az esküvő korábban, ezért arra számítottam, hogy nyáron, a már lefoglalt nyaralásunkon lesz a lánykérés. Ezt valószínűleg Csabi is sejtette, így néhány hónappal korábbra időzítette a dolgot, amivel engem elég jól sikerült meglepnie. Így történt, hogy egy tapolcai tavasbarlangi hajókázás végén, a gyönyörű kék vízben ringatózva egyszer csak feltette a nagy kérdést amire én örömmel válaszoltam IGEN-t.
Mi volt az esküvőtök koncepciója, milyen napot képzeltetek el magatoknak?
Nagyon szeretjük az ősz hangulatát, ezért mindenképpen egy meghitt októberi esküvőt képzeltünk el magunknak. Az alapkoncepciónk egy erdei szertartás volt, viszont az elsőnek választott helyszín túl sok kompromisszumot igényelt volna, illetve a násznép kényelmét is természetesen szem előtt kellett tartanunk, így erről lemondtunk.
Hogyan találtátok meg az ideális helyszínt?
Az én rokonságom terjedelmesebb, mint a férjemé, ezért tatabányai lévén a környéken kerestünk helyszínt. A násznép másik része Dunakesziről, illetve a barátok többségében pedig Budapestről érkeztek, így fontos szempont volt, hogy szálláslehetőség is legyen viszonylag kényelmes közelségben a buli után. Így esett a választásunk a Pikant Pajtára, ami egyrészről teljes mértékben kielégítette a természetközeliség iránti igényünket a gyönyörű kertjével, másrészről abszolút képviselte azt a bohém és letisztult hangulatot, amelyet megálmodtunk magunknak a nagy napra.
Hogyan, mennyi idő alatt szerveztétek meg az esküvőt?
2019 tavaszán volt a lánykérés, de nem akartunk sietni a szervezéssel, így másfél év múlvára tűztük ki a dátumot. Akkor nagyon szuper ötletnek tűnt 2020. 10. 10-et választani, ami a koronavírus miatt később sajnos jó sok érzelmi hullámvasutat jelentett számunkra. Még a vírushelyzet előtt lefoglaltuk az olyan alap dolgokat, mint a helyszín, a zene és a virág, tehát szinte volt egy egész évünk a „kiegészítők” megtervezésére. És akkor jöttek a korlátozások.
Először nem izgultunk, mert a tavaszi karantén idején (amikor azt gondoltuk, hogy ennek mindjárt vége) messze volt az ősz, bizakodtunk. Aztán kezdtek beszélni a második hullámról, majd a szeptemberi lánybúcsúm napján jött a hír, hogy valószínűleg csak este 11-ig lehet a buli. Így három héttel az esküvő előtt készítettünk egy teljesen új, B forgatókönyvet, sőt, még a halasztás gondolata is szóba jött, mert idegőrlő volt, hogy minden második nap felröppent valami újabb szigorítás híre. De aztán megegyeztünk Csabival abban, hogy lesz, ami lesz, ha csak 20 fővel és 11-ig is, de ez a dátum már a miénk, és megtartjuk az esküvőt, mert mi már nagyon szeretnénk összeházasodni.
Mi volt az álmotok a dekorra, a meghívókra és a grafikára vonatkozóan?
Szerettük volna, ha az ősz hangulata az apróbb részletekben is megjelenik, ezért a dekornál és a meghívóknál is a pampafüvet választottuk vezérmotívumnak. A Pikant Pajta egy már alapból nagyon szépen dekorált esküvői helyszín, szinte nem is igényel különösebb extrát, így mi is csak az asztaldíszekkel és a kinti szertartás helyszínének a díszítésével egészítettük ki a meglévőket. Emlékszem, azon a nyáron sokat szörföltem az interneten kincsek után kutatva, és nagyon büszke voltam, amikor szőnyegeket és boros demizsonokat sikerült vásárolnom szinte fillérekért.
Mindketten szeretünk alkotni, ezért nem volt kérdés, hogy amit tudunk, mi készítünk el a nagy napra. A meghívókat például én készítettem, az asztaldíszek fémtartóját pedig Csabi hegesztette és festette.
Mi volt a catering koncepciója, milyen ételeket választottatok a vendégeknek?
Hagyományos esküvői vacsorát szerettünk volna, és a Pikant Pajta által kínált menü teljes mértékben megfelelt az igényeinknek, így a klasszikus húsleves plusz vegyestál kombót szolgálták fel este a vendégek nagy örömére.
A menyasszonyi tortánál viszont kicsit rendhagyóbb dologra vágytunk, így tulajdonképpen nem is a szó szoros értelmében vett tortánk volt, hanem egy háromemeletes tarte-válogatás (10 cm átmérőjű minipitéhez hasonló sütemény). Nagyon finom volt, és nem utolsósorban praktikus, hogy nem kellett bíbelődni a vágással (csak a legfelső emeleten lévő tortát vágtuk fel jelképesen), mert a kis tarte-okat csak elvehették a vendégek az állványról.
Hogyan esett a választásod erre a különleges Daalarna esküvői ruhára? Milyen élményeid vannak a ruhapróbákról?
Tudtam, hogy azt a romantikus őszi koncepciót, amit megálmodtunk, csak egy Daalarna ruha tudja megkoronázni, így már tíz hónappal az esküvő előtt foglaltam egy időpontot a szalonba. Először egy hosszú ujjú, sellő fazonú ruhát képzeltem el magamnak, de az első próbán egyből kiütközött számomra, hogy nem a sellő lesz az én fazonom. Amikor emiatt egy kicsit összezavarodtam, felajánlották, hogy jöjjek el még egyszer egy kétórás próbára, hogy legyen időm alaposan átgondolni a részleteket. A második próbán szinte az összes fazont végig tudtam nézni, visszatérni egy-egy elemhez, ha az tetszett.
A sok segítségnek köszönhetően hamarosan megtaláltam A ruhát, viszont nagyon szerettem volna egy szép uszályt a szertartások idejére. Ugyanakkor azt is tudtam, hogy önfeledten szeretnék táncolni az este folyamán, így – egy különleges kérésemet teljesítve – készítettek nekem egy plusz, derékon legombolható felső, légies réteget a szoknya részre.
Ez adta meg azt az egyedi fűszerezést, amitől éreztem: megtaláltam az én menyasszonyi ruhámat.
Mit szóltak a ruhához a vendégek és a férjed?
Csabi egy first look fotózás alkalmával látott először a ruhámban, még a templomi szertartás előtt. Az arcára volt írva minden, elállt a szava… aztán a fülembe suttogta: „Gyönyörű vagy!” Külön tetszett neki, hogy a napfényben a harisnyakötő kék színe kicsit átütött a szoknyám anyagán. A másik – számomra legemlékezetesebb – elismerő pillantás apukámtól érkezett, aki szintén ragyogó (és kicsit könnyes) tekintettel fogadott a templomnál.
Nagyon sok dicséretet kaptam, mindenki megjegyezte, hogy milyen szép vagyok, és hogy milyen különleges a ruhám. A koszorúslányaim szerint pedig olyan voltam, mint egy erdei tündér.
Mesélsz kicsit a többi részletről is a megjelenéseddel kapcsolatban?
A hétköznapokban sem vagyok az a nagyon sminkelős és frizurás egyéniség, így a nagy napon is szerettem volna Én maradni. Mivel számomra a ruhám maga volt az ékszer, a menyasszonyi kiegészítőkkel kapcsolatban a minimálisra törekedtem. Egy natúr, kicsit rózsaszínes sminket választottam, hogy harmonizáljak a koszorúslányaimmal, a hajam pedig hullámosan ki volt engedve.
Természetesen én sem szerettem volna kimaradni a hagyományból: a nővéremtől kaptam az ő esküvőjén viselt kék harisnyakötőt, amely egyben volt a valami régi és valami kék, a ruhám pedig egyértelműen a valami új.
Ha 5 szóval kellene jellemezned, milyen volt az esküvőtök?
Meghitt, felejthetetlen, vicces, romantikus, a miénk.
Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok és legszebb élmények?
A már házasodott barátoktól azt a tanácsot kaptuk, hogy mivel nagyon gyorsan fognak pörögni az események, próbáljuk meg kiélvezni a nap minden pillanatát. Csabival megfogadtuk, hogy erre külön oda fogunk figyelni, így néhányszor kicsit megálltunk és emlékeztettük egymást, hogy milyen csodálatos ez a nap, és hogy erre az adott momentumra mindenképpen emlékezni szeretnénk. Ezáltal szinte a memóriámba vésődött az érzés, amikor például friss házasokként vonultunk ki a templomból, vagy amikor az első tánc előtti néhány másodpercben összebújva izgultunk a táncparketten.
Számomra a legszebb élmény a polgári szertartás volt.
A helyszín olyan festőire sikerült, mintha egy kis tündérmesébe léptünk volna: a gyönyörű dekoráció, a kertben lévő tavacska, és az őszi napsugarak hármasa tökéletes képet alkotott. Igaz, 70 fő volt a násznép, de olyan családias volt a hangulat, hogy úgy éreztem, itt mindenkivel legalább egyszer találkozott a tekintetünk. És innen származik a legcukibb emlékünk is, amint a legjobb barátnőm másfél éves kisfia hozza be nekünk a gyűrűt.
Milyen volt a zene? Meddig tartott a parti?
Már az elején konszenzus volt közöttünk azzal kapcsolatban, hogy DJ-t szeretnénk a bulira, hogy széles skálán tudjunk válogatni a zenék között és számokat is lehessen kérni a vendégeknek. Ugyan az évek során már összecsiszolódtunk, de alapvetően a zenei ízlésünk különbözik Csabival, így mindketten készítettünk egy-egy Spotify listát azokkal a dalokkal, amiket mindenképpen hallani szerettünk volna az este folyamán.
Október lévén korán kellett kezdeni a napot, hogy még sötétedés előtt meg tudjuk tartani a kerti szertartást. A vendégek így 14 órára érkeztek a templomhoz, a polgári szertartás 16:30-kor kezdődött, vacsorát pedig 18 órakor szolgálták fel. A buli 20 órakor kezdődött és körülbelül 3-ig tartott, de a keménymaggal még fél 5-ig roptuk a parketten.
Mi volt, ami miatt a leginkább izgultál az esküvő előtt?
Lehet, hogy vicces, de én leginkább azon izgultam, hogy sokszor eltörik majd a mécses. 🙂 Végül csak a szülőköszöntőnél hatódtam meg, de akkor nagyon. Egy picit izgultam a tánc miatt is (bár mi magunk koreografáltuk), de szerencsére jól lehoztuk a dolgot.
Volt rossz emléked vagy olyan részlet, amit megváltoztatnál utólag?
A koronavírust. Úgy érzem, hogy az apró tökéletlenségeivel együtt is tökéletes volt az esküvőnk, viszont azt sajnálom, hogy számunkra nagyon fontos emberek nem tudtak eljönni, és velünk ünnepelni ezen a napon.
Sikerült elutaznotok nászútra?
A Maldív-szigetekre utaztunk volna, de sajnos a korlátozások miatt ez nem valósulhatott meg. Már régóta szemeztünk ezzel az úticéllal, és úgy éreztük, hogy ez a tökéletes helyszín kipihenni az esküvőszervezés fáradalmait. Aztán B tervként egy belföldi utazás lett belőle: Egerben wellnesszeltünk egy hetet, illetve sokat kirándultunk és boroztunk a szépasszonyvölgyi pincékben. A Maldív-szigeteket néhány év múlva természetesen tervezzük bepótolni, viszont egy darabig még biztos várunk rá, ugyanis azóta született egy kislányunk.
Helyszín – Pikant Pajta, Ceremóniamester – Kormos Robi, DJ – Show4you , Torta – POC (Piece Of Cake), Fotós – Simon Péter Photography, Videó – Roland Imageworks, Csabi öltönye – Robert Maar, Virág és dekor – Margaréta virágszalon Tatabánya, Makramé – Macrann, Smink – Bíró Regina Makeup Artist, Haj – Berghold Mónika, Hairville, Tánc – Csabi és Nóri sajátja, Menyasszonyi ruha: Daalarna
- Te is szeretnél szerepelni rovatunkban? Küldd be nekünk Daalarna ruhás esküvődet ide kattintva.
- Ha még esküvő előtt állsz, de keresed a tökéletes szolgáltatókat, klikk ide.
- Daalarna ruhapróbára jelentkeznél? Infók itt.
- Még több esküvői beszámolót találsz ezen a linken.
- Kövess minket az Instagramon és a Pinteresten még több inspirációért!