Augusztus végén mondta ki egymásnak a boldogító igent Abosi Barni, a Youtube generáció egyik legismertebb alakja, tartalomgyártó és gyönyörű menyasszonya, Imre Márti. A Kehidakustányban, a természet közelségében tartott szertartás és az azt követő ünneplés minden részletében a pár személyiségét tükrözte: játékosság, könnyed pillanatok és meghittség jellemezte a nagy napot. Az exkluzív interjúban Barni és Márti most először mesél a nagy nap kulisszatitkairól, hogyan jutottak el az esküvőszervezés pillanataitól a különleges Daalarna ruháig, amelytől minden vendégnek leesett az álla.
Az esküvői képeitekből árad a laza természetesség, érződik, hogy nem egy „kötelezően tökéletes” esküvőt szerettetek volna, hanem egy olyan napot, ami tényleg rólatok szól. Mindig is ennyire önazonosan gondolkodtatok, már a kapcsolatotok elejétől fogva? A lánykérés is így zajlott?
Abosi Barni: Mindenképpen azt szerettük volna, hogy ne a felhajtás legyen nagy, hanem a mi örömünk. Azt akartuk, hogy a számunkra legfontosabb emberekkel tudjunk este kötetlenül – nem a hagyományok miatt feszülve – ünnepelni. A lánykérés is hasonló volt. Én tudtam azt, hogy csak azt akarom, hogy mi legyünk ott. Azóta se meséltünk senkinek arról, hogy hol volt és miképp zajlott. Egyet mondhatunk talán, hogy a világ túloldalán, mesés körülmények közt. :))
Mennyire volt tudatos már a tervezés kezdetétől, hogy a saját szabályaitok szerint alakítjátok majd az esküvőt? Hagytátok, hogy mások – a családotok, a barátaitok vagy akár a közönségetek – beleszóljanak abba, hogyan nézzen ki a nagy nap? Volt olyan pont, ahol tudatosan azt mondtátok: ez most csak rólunk szól?
Abosi Barni: A lánykérést követően egy pillanatig sem volt kérdés számunkra, hogy ezt a napot úgy szeretnénk megélni és megformálni, ahogyan az hozzánk a leginkább illik. A szervezés során is ezt tartottuk szem előtt, határozott elképzelésünk volt a nagy napról: egy kisebb, meghitt, családias esküvőt szerettünk volna, ahol nem a kötöttségek, hanem a közösen megélt pillanatok kapják a főszerepet.
Fontos volt számunkra, hogy ezen a napon senki ne érezze magát feszélyezve, hanem mindenki felszabadultan, a lehető legtermészetesebb módon lehessen jelen és élhesse meg velünk ezt a különleges alkalmat.
Úgy érezzük, végül pontosan olyan lett a nap, amilyennek megálmodtuk.
Barni, a tartalomgyártásban megszoktad, hogy az életed bizonyos részei folyamatosan a nyilvánosság előtt vannak. Az esküvőnél mennyire volt fontos, hogy megmaradjon valami csak kettőtöknek? És egyáltalán: mennyire befolyásolja a döntéseiteket, hogy tudjátok, sokan figyelnek benneteket?
Abosi Barni: Sok mindent megosztok azért magamról, magunkról, de mindig ott van az az egészséges határ. Rengeteg mindent köszönhetek a követőknek és nem érezném fair dolognak, ha kihagynám őket abból, ami miattuk jöhetett létre. Ugyanakkor ők is elfogadják ezt az aranyközéputat ahol meghúzom a határt. Kicsit olyan ez, mint egy egy hetes utazós videó… készül az egy hetes anyagból egy 15 perc a lényegretörő dolgokból, de a privát maradék 75% megmarad a mi élményünknek. A döntéseinket olyan téren természetesen befolyásolják, hogy felelősségtudatosabbak vagyunk, de továbbra is maradtunk önazonosak. Nekem mindig is fontos lesz az, hogy megmaradjak a “normális soproni” srácnak.
Volt olyan pillanat vagy részlet az esküvőn, amit éppen azért választottatok, mert nem feltétlenül illett bele a klasszikus esküvői forgatókönyvbe? Mi az, amiről már a szervezés elején tudtátok, hogy a saját verziótokban szeretnétek megvalósítani?
Abosi Barni: Kevésbé kötöttük magunkat a hagyományokhoz, ezért mertünk egy picit elrugaszkodni a megszokottól, és nyitni az újdonságok felé. Az egyik ilyen ötletünk az volt, hogy az éjféli, tipikus töltöttkáposzta helyett sajtburgerrel és sült krumplival lepjük meg a már nem szomjas, de annál éhesebb vendégeinket. Akkora sikert aratott, hogy azóta is rendszeresen halljuk tőlük, mekkora ötlet volt. Ezen kívül 1-2 meglepetéssel is készültünk. Például tombolát szerveztünk, amelyre egy pohár pálinka elfogyasztásával lehetett benevezni, ami segített megalapozni a bulihangulatot. Mindenki nagyon élvezte, és a nyereményeknek is nagy sikere volt: többek között lehetett nyerni egy rekesz sört, ajándékutalványt, társasjátékot, kávét, illetve még néhány hasonló meglepetést.
Márti, a rövid, átalakítható Daalarna ruhád is nagyon mai, játékos megközelítése a menyasszonyi öltözetnek. Mennyire volt számodra fontos, hogy a ruhád ne csak „menyasszonyi ruha” legyen, hanem valóban passzoljon hozzád és ahhoz, ahogyan a nagy napon mozogni, létezni szeretnél?
Imre Márti: Nagyon fontos volt számomra, hogy a ruhám engem és a hétköznapi stílusomat tükrözze. Azt szerettem volna, hogy amikor később visszanézem a fotókat, valóban azt a Mártit lássam rajtuk, aki a mindennapokban is vagyok. Nem akartam úgy érezni, mintha egy jelmezbe bújnék a nagy nap kedvéért, ezért a sminkemet és a hajamat is visszafogott, természetes stílusban képzeltem el. Fontos volt, hogy a ruhám és az egész megjelenésem visszaadja a személyiségemet, miközben szabadon tudok benne mozogni, táncolni, leülni, nevetni, és egyszerűen önmagam lehetek. A rövidíthetőség éppen ezért tetszett annyira: ugyanaz a ruha a nap különböző részeiben teljesen más hangulatot tudott teremteni. Ez a megoldás sokkal közelebb állt ahhoz, ahogyan az esküvőnket elképzeltük: elegáns, de nem merev, személyes, mégis játékos és szabad.
Már az első pillanattól kezdve tudtad, hogy ezt a ruhát szeretnéd, vagy közösen alakítottátok a terveket Benes Anitával?
Imre Márti: Inkább arról voltak határozott elképzeléseim, hogy mit nem szeretnék. Az egyetlen dolog, amiben biztos voltam az az volt, hogy természetes, letisztult vonalon szeretnék maradni, és ebből kiindulva kezdtük el közösen kialakítani azt az irányt, ami igazán hozzám illett. Tudtam, hogy 2in1 ruhát szeretnék. Egyet, amiben kimondom az igent, és egyet, amiben utána felszabadultan megünnepelhetem ezt a napot. A látványtervek és a személyes találkozók pedig folyamatosan megerősítettek abban, hogy az, amit a fejemben elképzeltem, szépen lassan valósággá válik. Nagyon különleges volt végigkövetni ezt a folyamatot, ahogy egy kezdeti elképzelésből megszületett a ruha, és végül tényleg azt érezhettem benne, hogy ez teljesen én vagyok.
Milyenek voltak a ruhapróbák hangulatai a Daalarna szalonban?
Imre Márti: Felszabadult, ahol azt éreztem, hogy teljes mértékben rám figyelnek. Talán az volt bennük a legjobb, hogy nem éreztem egy pillanatig sem azt, hogy rám akarnának erőltetni egy konkrét elképzelést. Inkább együtt gondolkodtunk, figyeltek arra, hogy én mit szeretnék, és közben folyamatosan formálódott a ruha is. Minden alkalommal egy kicsit közelebb kerültünk ahhoz, amit elképzeltem.
Különleges élmény volt látni, ahogy a látványtervekből és az első elképzelésekből fokozatosan egy valódi, rám szabott ruha születik. A próbák emiatt nemcsak arról szóltak, hogy hogyan áll rajtam a ruha, hanem egy kicsit mindig azt is jelentették, hogy közelebb kerülök a nagy naphoz.
Mit éreztél, amikor felpróbáltad a kész ruhát? És mit szólt hozzá a nagy napon Barni? Milyen érzés volt az esküvőtöket átélni az álomruhádban?
Imre Márti: Amikor már láttam és felpróbálhattam a kész ruhát, nagyon megnyugodtam, hogy az elképzelésem a valóságban is jól áll. A lányok biztosan tudnak azonosulni azzal, amikor a fejben elképzelt outfit valahogy mégsem áll össze a valóságban, és ez mennyire bosszantó tud lenni. Na, nálam egyáltalán nem ez történt.
Magabiztosnak és szépnek éreztem magam benne, és azt hiszem, ez volt az egyik legfontosabb dolog: nemcsak egy gyönyörű ruhát láttam magamon, hanem tényleg önmagamnak lehettem benne.
Minden részlete a helyére került, és végre összeállt az a kép, amit addig csak a fejemben láttam.
A first look során láttuk egymást először aznap, és rettentően izgultam. Nagyon szerettem volna, hogy Barni is azt lássa rajtam, amit én éreztem: hogy mennyire boldogan és magabiztosan állok előtte. Ebben pedig a ruhának is nagy szerepe volt. A reakciójából természetesen egyértelmű volt, hogy odavolt érte, és a könnyek sem maradtak el ebből a nagyon meghitt pillanatból. Nekem pedig talán ez volt az egyik legszebb visszajelzés: hogy abban a ruhában állhattam előtte, amiben én is igazán szépnek és önmagamnak éreztem magam.
Mennyire követtétek a hagyományokat a nagy napon? Voltak olyan esküvői tradíciók, amelyekhez ragaszkodtatok, és olyanok, amelyeket gondolkodás nélkül elengedtetek?
Abosi Barni: A hagyományokhoz lazán viszonyultunk. Természetesen volt tortánk és szertartásunk is, de igyekeztünk nem engedni annak a nyomásnak, hogy mindennek „így kell” történnie. Inkább arra törekedtünk, hogy olyan napot tervezzünk, ami valóban rólunk szól, és amiben nincsenek felesleges kötelező körök vagy olyan dolgok, amelyekhez egyikünk sem érez igazán kötődést. Szerintünk éppen ettől tudtunk mi is igazán felszabadulni.
Nem azon gondolkodtunk, hogy vajon mindent jól csinálunk-e, hanem egyszerűen megéltük a napot.
Ezt pedig a vendégeink is átvették: érezhetően velünk együtt oldódtak fel, és önfeledten tudtak ünnepelni és szórakozni. Nekünk ez volt az egyik legfontosabb része annak, hogy az esküvő tényleg a miénk legyen.
Milyen volt maga az esküvő? Ha most visszanéztek a nagy napra, úgy érzitek, hogy sikerült megvalósítani azt, amit megálmodtatok?
Abosi Barni: Fantasztikus és egyszerűen tökéletes volt a kis bakikkal együtt. Rengeteg szervezés és előkészület van egy ilyen nap mögött, de minden egyes percét megérte. Az egész nap még a saját elképzeléseinket is felülmúlta, és végül pontosan olyan felszabadult, vidám és személyes lett, amilyennek szerettük volna. Ha újra tervezhetnénk, egyetlen dolgon sem változtatnánk.
Terveztek még idén nászutat?
Abosi Barni: Klasszikus értelemben vett nászutat még nem tervezünk idén, de egy közös utazás mindenképpen vár ránk: ősszel Toszkánát szeretnénk felfedezni. Nagyon várjuk, hogy a gyönyörű őszi tájban barangoljunk, finomakat együnk, sokat pihenjünk, és egy kicsit kettesben is megálljunk a nagy esküvői időszak után.
Mit szeretnétek megőrizni abból a szemléletből, amellyel az esküvőtöket megalkottátok, a közös életetekben is?
Abosi Barni: Azt a fajta csapatmunkát, türelmet és egyetértést mindenképpen szeretnénk továbbvinni, amivel az esküvőnket is megszerveztük. Egy ekkora esemény rengeteg döntéssel és apró részlettel jár, mégis sikerült úgy végigcsinálnunk, hogy közben egymást segítettük, és egy közös célért dolgoztunk. Szerintünk ez nagyon jó alapot adott nekünk, és megmutatta, hogy együtt sokkal könnyebben megoldjuk a nehezebb vagy stresszes helyzeteket is. Szeretnénk azt is megőrizni, hogy tudjunk megállni és megélni a pillanatot, legyen szó akár egy nagy eseményről, akár egy teljesen hétköznapi estéről. Az esküvőn is az volt a legfontosabb számunkra, hogy a családunkkal és a barátainkkal legyünk, és ne azon gondolkodjunk folyamatosan, mi következik. Emellett szeretnénk továbbra is teret adni egymásnak, és nem túlgondolni mindent: megőrizni azt a könnyedséget, spontaneitást és nyitottságot, amivel ezt a közös életet is elkezdtük.
