A My Secret Wedding Diary záró részében kolléganőnk, Niki esküvői és menyecskeruhájának készüléséről mesél nektek. Megosztjuk veletek azt a kisfilmet is, amelyet egy éven keresztül forgattunk, hogy megmutassuk nektek azt a folyamatot és hangulatot, ami a ruhapróbákat jellemzi. A Daalarna ruhapróbák egyedülálló élményt jelentenek, amit szerintünk mindenkinek érdemes átélnie élete egyik legfontosabb napja előtt.
A Daalarna ruhapróbák hangulata
Nem titok, hogy számomra is (ahogy a legtöbb menyasszony számára) a Daalarna ruhapróbák voltak az esküvőszervezés legörömtelibb, legemelkedettebb pillanatai. Nagyon vártam a folyamatot, hogy végre elkezdjük a ruháimat, és megoszthassam veletek is az élményt.
Amikor a legtöbb szervezéssel kapcsolatos teendő súlyként nehezedett a vállamra, a Daalarna ruhapróbák napjai kiemelkedtek a naptárból, és fényt jelentettek az alagút végén. Nem csak maga a ruha miatt, de magáért az élményért is, amit azt kívánok, bárcsak minden nő megtapasztalhatna egyszer az életben.
Egy pillanatra sem tekintettem magától értetődőnek, hogy testközelből követhetem végig, ahogy elkészül a ruhám. A legnagyobb boldogság volt végigkísérni a folyamatot a színfalak mögött. Gyakran mesélem a menyasszonyoknak is, akik nem láthatnak be a varrodába, hogy mennyire szép a ruhájuk anyaga már a szabászasztalon is, vagy adott esetben milyen gyönyörű a felső részén a raffolás már félkész állapotban.
De amikor a saját ruhám készült, sokkal intenzívebben éltem meg, hogyan lett az álomból valóság.
Még most is elérzékenyülök, ha eszembe jut az az időszak, amikor nap mint nap, ahogy bementem dolgozni, egy újabb részlet tárult elém. Amikor az alapanyag-beszerzéssel foglalkozó kolleganőm felhívott, hogy hat hónap várakozás után végre megérkezett a menyecskeruhám alapanyaga… Amikor először láttam, hogyan nézegetik a lányok az anyagot a szabászasztalon, és elkezdték szabni a szoknyát… Amikor egy meeting után a varrodán keresztül haladva megláttam, hogy az az én ruhám a babán, és csak állok és nézem, mint akit elvarázsoltak, ahogy Pannika igazítja a szoknyámat… Amikor Dorci, a tervezőasszisztens átküldi a menyecskeruhám látványtervét… Amikor meglátom, hogyan gőzölik a menyasszonyi ruhám uszályát… Amikor először látom meg a fűzőm a pormentes raktárban, rajta a nevemmel, a méreteimmel… Amikor Anita beállította rajtam, hogy a menyecském mintájának melyik része kerüljön a topra és melyik a szoknyára… Azt hiszem, ez volt az a “csípjetek meg” pillanat, amire mindig emlékezni fogok. Ahogy számotokra, számomra is óriási megnyugvás és megtiszteltetés a keze nyomát tudni a ruháimon. Ezt a rengeteg apró részletet és gyönyörű emléket pedig a ruhapróbák élménye tett teljessé.
Arról, hogy hogyan választottam ki a ruhámat a szilveszteri esküvőnkre, ebben a korábbi bejegyzésben olvashattok.
Molinópróba – az első varrodai próba
A varrodai próbákat esetemben az esküvőhöz közel, az utolsó hónapokra időzítettük. Ennek a legfőbb oka, hogy a menyecskeruhám egy nagyon különleges, olasz alapanyagból készült, amire majdnem fél évet vártunk.
Minden varrodai próbám dupla próbának minősült: egymás után próbáltuk a menyasszonyi és a menyecske ruhámat. A menyasszonyi ruhával kezdtünk: a gyönyörű mikádó selyem ruhát, a RPS 181-et az eredeti mintadarab alapján néhány apró módosítással készítettük: az eredetinél kisebb masnival a hátán, valamint zsebekkel. Persze az első próbán magával az alapanyaggal még nem találkoztam. Mivel a menyecském egy egyedi tervezésű ruha volt, első alkalommal egy molinópróbával kezdtünk. Ilyenkor még nem a ruha anyagával dolgozunk, hanem egy egyszerű, fehér vásznon állítjuk be a fazont. Ez a próba a menyasszonyok számára általában a legkevésbé izgalmas, szabászati szempontból viszont az egyik legfontosabb próbának minősül, és számomra is az egyik legkedvesebb emlék, hiszen itt állítottuk be a fazont.
Ezen a próbán a főszabászunk, Mariann berajzolta és kivágta a molinón a dekoltázs pontos ívét. A menyasszonyi és a menyecskeruhám is fűzős volt, de mindkét ruhánál más volt a kialakítás, és rengeteget hozzáadott Mariann több évtizedes tapasztalata és szakmai tanácsa a végleges formához. Berajzolta a derékvonalat, jelölte az oldalvarrást, és megbeszéltük a menyecske szoknyahosszát is.
Amikor a menyecskeruhát kiválasztottam, fontos volt a számomra, hogy ne olyan ruhában gondolkodjak, amit csupán néhány órán át viselek, és utána soha többé nem veszem majd fel. Ezért sem szerettem volna klasszikus piros menyecskét, de úgy éreztem, hogy az esküvőnk dátuma miatt az alkalomhoz sem illene. Így a fenntarthatóságot is szem előtt tartva olyan ruhában, színben és anyagban gondolkodtam, ami időtálló, és a jövőben is megállja majd a helyét egy elegánsabb eseményen, akár vendégként is viselve egy esküvőn. Egy nagyon izgalmas, csillogó, pezsgő színű brokát anyagot választottam a REBELLE alkalmi kollekcióból, és alig vártam a második próbát, amikor már a saját anyagomat próbálhattam.
A második varrodai próba
A második varrodai próba talán a legizgalmasabb mind közül, hiszen ekkor találkozunk először az alapanyaggal a kiválasztás után; ekkor kezd testet ölteni a ruha. Ilyenkor próbáljuk a kiegészítőket is. Én is ekkor láthattam először azt a meseszép gyöngyös fátylat, ami addig csak a képzeletemben létezett; de ahogy feltettük, éreztem, hogy szóba sem jöhet más. Annyira szép összhangban volt a mikádó anyaggal és a ruha hangulatával, hogy elválaszthatatlannak éreztem a kettőt egymástól. A gyöngyök a hóesést idézték, és én gondolatban már a nászutunkon, Lappföldön jártam.
Az előző próbán beállított dekoltázs íve tökéletes lett, és elérkezett a kedvenc pillanatom is: a menyasszonyi ruhám vállrészének kialakítása. Elképesztő volt látni, hogyan formálja meg Mariann a szélességét és hosszát ott helyben, és ahogy felkerült a hátára a masni, el is érzékenyültem. Nagyon szeretem visszanézni a fotókon is ezeket a pillanatokat, annyira hálás vagyok érte, hogy megörökítettük.
Ha ilyenkor nem érzi magát hercegnőnek egy nő, akkor soha.
A legfontosabb, hogy a varrodai próbákra már azzal a cipővel érkezzünk, amit az esküvőn is viselni fogunk, hiszen milliméterre pontosan dolgozunk. Mindig azt tanácsolom a menyasszonyoknak, hogy eleve kényelmes cipőt válasszanak, mert a magas sarkút laposra cserélni egy méretre készített ruha esetében nem kivitelezhető.
Az én esetemben egy 9 centis törtfehér cipőhöz állítottuk a ruhát, mert nagyon szeretek magas sarkúban járni, és a hétköznapokban is ehhez vagyok szokva, így nem volt kérdés, hogy az esküvőmre is ilyet választok. Ez persze nem zárja ki, hogy számomra is az elsődleges szempont a kényelem volt a cipő választásnál. Pont olyan letisztult magas sarkút találtam, mint amilyen a ruha maga, ami olyan puha bőrből készült, mint a vaj. Így nem jelentett gondot a lépcsőn lejönni, a szertartáson állni, sem később táncolni benne.
A harmadik varrodai próba
Bevallom, tartottam tőle, hogy számomra elveszik majd a menyasszonyi ruhapróbák varázsa azáltal, hogy nem tudom majd elválasztani az élményt a munkámtól, de ahogy beléptem a próbahelyiség falai közé, számomra is minden alkalommal megszűnt a külvilág. Gyakran kapjuk azt a visszajelzést a menyasszonyainktól, hogy a Daalarnába érkezve mintha valami álomvilágba csöppenének. Megnyugtató volt számomra, hogy én is pontosan ezt éreztem.
Ahogy becsukódott mögöttem az ajtó, csak én voltam, az ünnep, amire készültem, és a gyönyörű menyasszonyi ruhám.
A harmadik varrodai próbán még mindig nem 100%-os a ruha, itt még bőven történik igazítás. Szűkebbre vesszük a szalagot a derekamon, a szoknya hosszát is kipróbáljuk, igazítjuk, a bélést rövidebbre vesszük, hogy kényelmesebb legyen a járás. A méretre készítés legnagyobb előnyét ezen a próbán tapasztalhatom a saját bőrömön is: az egyedi tulajdonságaim, a magasságom, járásom miatt módosítani kell a szoknya fazonján, hogy mozgás közben is szép legyen. Így a lányok kitalálnak egy megoldást, amit nálam alkalmaznak először.
A menyecskeruha szoknyáját szűkítjük, beállítjuk a slicc magasságát, és kipróbálom a levehető uszályt is, aminek nem tudok betelni a látványával. Talán sokatok számára meglepő, hogy egy menyecskéhez levehető uszály is készült, de számomra így volt teljes az összkép, erre vágytam. Ennek a ruhának számomra az old Hollywood glamour és a csillogás volt a lényege, az esküvőnkhöz is ez illett, így nem szerettem volna beáldozni az uszályt a praktikum oltárán. Természetesen az átalakíthatósága miatt a ceruzaruha önmagában is viselhető, így a parti utolsó két órájában már nem volt rajtam. De imádtam táncolni benne az esküvőn, és a kedvenc felvételeim lettek, ahogy a partin dobálom, és ahogy lobog a szélben, amikor Dáviddal szaladunk át az úton.
A kész átadás
Habár “kész átadás”-nak hívjuk, a ruha átvétele is próbának minősül. Ilyenkor a ruha már 100%-os állapotban van, minden gomb, díszítés a helyén. Ezt a próbát szeretjük az esküvőhöz minél közelebb tartani, általában az esküvő hetén. Én egy kicsit korábban vettem át a dátumunk miatt, hiszen az ünnepi időszakra esett volna az utolsó hét.
Újra felvettem a ruhákat a kiegészítőkkel együtt, de esetemben már semmit sem kellett igazítani, mindkét ruha tökéletes volt. Amikor utoljára állok a ruhában a Daalarna atelierben, egy kicsit szürreális élmény. El sem hiszem, hogy valóra válik az egyik legrégebbi álmom: Daalarna ruhában megyek férjhez. Ekkor már nagyon izgatott vagyok, alig várom, hogy Dávid és a családom is láthassa rajtam. Mert bár a választott ruhámról közel negyven nő tudott a Daalarnában, a ruhapróbákra egyedül jártam és a ruha a vendégeink számára is a legnagyobb titokban készült, hogy ne csak Dávid számára legyen majd meglepetés.
Nagyon vártuk, hogy megoszthassuk veletek ezt a videót, aminek a jeleneteit egy éven át forgattuk, hogy ti is lássátok, mi zajlik a színfalak mögött, hogy hány ember munkája áll egy-egy elkészült ruha hátterében.
Egy esküvői ruha születése: így zajlanak a Daalarna ruhapróbák
Köszönöm, hogy végigkísértétek az utamat menyasszonyként. Elmondhatatlanul hálás vagyok azért a rengeteg szeretetért és támogatásért, amit tőletek kaptam és kapok azóta is. Még mindig dolgozom fel az esküvőnk emlékeit, a jó kívánságokat, az üzeneteiteket. Remélem számotokra is segítség volt olvasni a tapasztalataimat és élményeimet, és megkönnyíthettem egy kicsit a ti utatokat is menyasszonyként. Akikkel pedig csak ezután találkozunk majd a szalonban: a legnagyobb szeretettel várunk titeket, hogy kiválasszuk és elkészíthessük álmaitok ruháját, hogy számotokra is életetek legszebb élményét adhassuk, ahogy azt én is kaptam Benes Anitától és a Daalarna csapatától. Az esküvőnk élménybeszámolóját pedig ide kattintva olvashatjátok el.
Szeretettel,
Niki
A blogról A Daalarna szalon munkatársa, Niki 2022. december 31-én férjhez ment, és 2022 januárjától havonta jelentkező, My Secret Wedding Diary elnevezésű blogjában mesélt a Secret Stories olvasóinak az esküvőszervezésről és álomruhája kiválasztásának folyamatáról. A korábbi blogbejegyzéseket ide kattintva találjátok.
Olvasd el ezeket is:
- My Secret Wedding Diary – Az összes eddigi bejegyzés
- Ha esküvői inspiráció után kutattok, nézzetek körül Valódi esküvők rovatunkban!
- A menyasszonyi ruha kiválasztása – KISOKOS
- Esküvőd lesz? Hasznos tanácsok az első ruhapróba előtt
- Ha időpontot szeretnétek kérni a Daalarna szalonba egy díjmentes ruhapróbára, akkor klikk ide az elérhetőségekért.
