Kétségtelen, hogy a 2020-as esküvőszezon nem várt kihívások elé állította az idei párokat. Most induló cikksorozatunk középpontjában az újratervezés áll: esküvői szolgáltatókat kérdeztünk arról, hogy milyen megoldási javaslataik, bátorító üzeneteik vannak azok számára, akiknek 2020-ra van kitűzve az esküvőjük. Elsőként Benes Anita, a Daalarna tervezője válaszolt, ezúttal pedig Dunai Misi ceremóniamester és szertartásvezető (The Wedding MC) osztja meg gondolatait a Secret Stories olvasóival:
Ezt a mindenkinek nehéz és embert próbáló helyzetet folyamatos és intenzív kommunikációval tudjuk csak kezelni. Vannak menyasszonyok, akiknek érződik hangjából, leveleiből a kétségbe esés. Ilyenkor úgy kell tudnunk megnyugtatni őket, hogy tapasztalati alapú tanácsokat adunk nekik, optimistán, de a jelen racionális helyzetből indulva ki. Nem szabad hitegetni őket, hiszen mi, akik ebben a szakmában dolgozunk, nem vagyunk szakértők ebben a mindenki számára új kihívásban. Mi az esküvők dinamikáját, a hétköznapi rendezvények sajátosságait, a késő őszi és a téli esküvők előnyös oldalait tudjuk csak nekik elmondani (és persze a kompromisszumokat), de a végső döntést sosem sugallanám vagy hoznám meg helyettük.
Szerencsére a párjaim (gyakran hallgatva a kollegiális ajánlásokra) remek szolgáltatókból állították össze szolgáltatói csapatukat, akikkel személyes emberi és szakmai viszonyunk is van, így akár a háttérben, csoportban kommunikálva is tudunk határozottabb, gyorsabb és hasznosabb döntéseket hozni, megoldást és alternatívát javasolni a felmerülő problémákra.
Ez intenzív kommunikációt kíván, de van egy leírhatatlan közösség-kovácsoló ereje is. Ezzel (ha más aspektusokból nem is) de mindenképpen a teljes szakma jól fog járni. Fogjuk fel csapatépítő tréningnek, aminek a gyümölcsét azok a párok fogják learatni, akik bíztak bennünk, nem csak, mint egyén, hanem mint értük dolgozó csapat is.
Az én párjaim július végéig vagy találtak fix alternatív dátumot – nem riadva meg a késő őszi, a téli, de akár a hétköznapra eső dátumok lehetőségeitől sem. Cserébe megspórolják a teljes eddigi szervezési befektetett energiát (és nem ritkán a foglalóként már befizetett a pénzüket is), de legfontosabb, hogy a teljes választott csapatukat megtarthatják.
Ilyenkor – ha van szervezőjük – természetesen az ő kezében van az irányítás, de olyan is van, hogy nekünk, a csapattagoknak kell támaszul szolgálnunk a biztosítási ügyektől a jogi segítségen át egészen a dátumegyeztetésig, tanácsokkal, ajánlásokkal, ötletekkel. Olyan feladatokat kapunk a sorstól, amikből biztosan tanulunk és még jobbá válhatunk, de ilyen sűrűségben embert próbálóak, ezért sok megértésre is van szükség minden oldalról.
Én azt is tanácsolnám, hogy amennyiben a halasztás mellett dönt a pár, és viszonylag komplex, nem egy helyszínes esküvő az álmuk – bármilyen készültségi helyzetben vannak – érdemes megfontolni egy profi, valódi piacismerettel rendelkező szervező bevonását is a tervezésbe. Hihetetlen együttműködést látok most az ő körükben is, a szakma egyik szegmense sem fogott olyan látványosan össze, mint ők. Ezért – minimum – kalapemelést érdemelnek szerintem!
Optimista vagyok. Biztos vagyok benne, hogy az összes olyan esküvőt, amit a vírus-helyzet miatt kell későbbre, akár késő őszre, akár tavaszra, hétvégére vagy hétköznapra halasztani, egy egészen különleges összetartozás érzet fogja átjárni, ami szinte magától repíti sikerre a rendezvényt. Ezen felül az is teljesen biztos, hogy az így megtartott, emberszámba vett és a pár bizalmába fogadott csapat is erején felül is teljesíteni fog, hogy megszolgálja a párok bizalmát. Ahogy az imént említettem: én optimista vagyok.