Mindig meg-megdobbana szívem, amikor a belvárosban elsétálok egy Lechner Ödön épület mellett.

Ki ne ismerné itthon az Iparművészeti Múzeum épületét, a hullámzó, kanyargós vonalú, színpompás kupolájú remekművet az Üllői út sarkán? Minden alkalommal, amikor belépünk, egy új csodát fedezünk fel benne, egy új részletet, mely tökéletes értelmezése a magyar szecessziónak.

 

(A Zsolnay-majolikával burkolt csodálatos Iparművészeti Múzeum épülete kívül és belül. A főbejárat külső mennyezetén a díszítés mázas kerámia. A felújítások előtt, az épület nagy részét hasonló színes minták díszítették. Fotók: Újvári Beáta)

A szecesszió a világ minden táján egy kicsit másként jelentkezett. Franciaországban “Art Nouveau”, Angliában és az Egyesült Államokban az Art Nouveau mellett “Modern Style”, Németországban “Jugendstil”, Spanyolországban “Modernismo”, Olaszországban, “Stile Liberty”, Magyarországon “szecesszió” elnevezés mellett eltérő nemzeti sajátossággal ruházta fel a stílust. A 18. század végén a kor a barokk és a reneszánsz műfaj utánzása ellen lépett fel, az ipari forradalom értéktelen egyen gyártásaitól mentes művészetről álmodott.

A természet formavilágához való közeledés egy új, merőben más stílus létrehozását teremtette meg. A kacskaringós indák, virágmotívumok, keleti művészet technikája, költőktől származó idézetekkel díszített alkotások mind jellemzik a szecessziót.Jelentősége még abban is megmutatkozik, hogy az épület és a belső terek is egybehangolt berendezést kapnak. A szecesszió kimagasló képviselői, mint a katalán Antoni Gaudi, a sokoldalú skót Charles Rennie Mackintosh vagy a francia Hector Guimard mellett a magyar Lechner Ödön térfelfogásai a modern építészeti elvek felé közeledtek.

 

(Váci utca 11/ a, a Thonet ház. Fotók: Újvári Beáta)

Méltán mondhatjuk, hogy a magyar szecessziós építészet megteremtője, Lechner Ödön a szabad, egyéni felfogást hazánkban kimagaslóan teljesítette. Inspirálta a francia és angol szecesszió, az ázsiai, perzsa és indiai díszítőművészet, de a magyar folklór hatása is, amely egyedivé varázsolták épületeit.

Majolikát használ, mert időtálló, nem szürkül el, mint a kő, és főként, mert magyar anyag. Részletes terveket készít épületeinek minden egyes négyzetméteréről.Új formákat, fogásokat kell eltanulniuk az iparosoknak, hogy műveit kivitelezni tudják. Mindezt sok munkával és kitartó nyugalommal vitte véghez, hogy azok a színárnyalatok vagy faragások az ő fejében elképzelt módon szülessenek meg.

Premodern építészete 2008 óta szerepel az UNESCO hivatalos világörökségi várományos helyszíneinek listáján.