A Városliget kapujában 2022-ben átadott Néprajzi Múzeum nemcsak mélységet és magasságot összekötő épülete miatt híres, hanem különleges gyűjteményéről is. A munka nem zárult le ma sem, folyamatosan gyarapodik a múzeum: jelenkori tárgyakkal vagy az Amazonas mentén élő indiánokról készült fotóarchívummal épp úgy, mint különböző Kárpát-medencei viseletekkel.
A Néprajzi Múzeum munkatársai mindent megtesznek, hogy a kutatók által összegyűjtött tudást közzé tegyék. Bartók Béla gyűjtései között például itt kereshetsz, a 15 ezer óceániai tárgyat felhalmozó gyűjteményt épp úgy egy digitális alkalmazás fogja össze, mint az amazóniai tárgyakat. Természetesen nemcsak az online világban mélyedhetsz a Néprajzi Múzeum kincsei között, hanem olyan könyveket is megvásárolhatsz – a webshopban is -, amelyeken keresztül felvértezheted magad azokkal a tudásokkal, amelyekkel a Kárpát-medence, Európa és más kontinensek népei szálltak szembe a mindennapok kihívásaival, örömeivel. Ha például fellapozod a Néprajzi Múzeum vidéki fényképészműtermeinek gyűjteményeit bemutató könyv– vagy cikksorozatot, akár a 19. század vége, 20. század elejének felvételei alapján az esküvőd szervezéséhez is kaphatsz támpontot.
A gyűjtemény tehát távolról is hozzáférhető, az igazi múzeumi élményt azonban cáfolhatatlanul a valódi, eredeti tárgyak látványa jelenti. A múzeum korszerű tereiben két állandó és két időszaki tárlat várja az érdeklődőket. Az interaktív és látványos ZOOM egészen egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre. Közel 700, a Néprajzi Múzeum sokszínűségét izgalmasan, újszerű formában bemutató tárgy mellett kiemelt szerepet kap például a legrégebbi, 1673-as székelykapu és a Néprajzi Múzeum egyik legnagyobb tárgya, az egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres bödönhajó mellett egy olyan fal, amelyről a múzeum gyűjteményében őrzött portrék alakjai közül menyasszonyok, vőlegények is a szemünkbe néznek.
Az ingyenesen látogatható Kerámiatér csaknem 4000 műtárgya között az egykori magyar lakodalmak edényei mellett más kontinensek esküvői szertartásainak kellékeire is felfigyelhetünk. És ha már a menyegzők tárgyi világának gazdagságára vagyunk kíváncsiak, mindenképp érdemes betekintenünk a Megérkeztünk kiállításba, ahol külön témakör mentén vonulnak fel az esküvői tárgyak. Rácsodálkozhatunk egy 1950-ben hordott turai menyasszony öltözékéhez tartozó míves koszorúra, egy kendőkkel és szalagokkal díszített, gondos munkával restaurált köröstárkényi vőfélybotra. Minden látogató szeme megakad egy Japánból származó vörös kimonón, amely hagyományos esküvői viselet. Elgondolkodtató az Amúr-vidéki halbőr kabát, amelyet az itt élő nők ünnepi alkalom idején viseltek: a díszítés azért került az öltözék hátára, mert a nők tiszteletből a vendégeknek háttal ültek.
A kiállított műtárgyak szépsége akár önmagában is nyújthat erőt és inspirációt. Ha megismerjük az általuk hordozott jelentéseket, tudásvilágokat, és megpróbáljuk ezeket kibontani, nemcsak a múlt megőrzött tapasztalataival gazdagodhatunk, hanem rajtuk keresztül saját életünkről, jelenünkről is beszélhetünk. A Néprajzi Múzeum Damjanich utcai bejáratnál egy furcsa bábu-pár áll: egy szamuráj és egy matyó menyecske.
Csak ha közelebb megyünk hozzájuk, akkor látjuk, hogy fekete-fehér öltözékük a gyűjteményi munka segédeszközeiként és a költözés során használt, a digitális műtárgyadatbázis rekordjaira nyomtatott QR-kódokból és festékszalagokból áll. A hulladék újrahasznosításán keresztül az installáció alkotója egyszerre utal a Néprajzi Múzeum költözésének fáradtságos időszakára, a láthatatlan múzeumi munkára, a rendszerezésre, a nyilvántartásra, állapotuk megőrzésére, miközben arra biztat: gyere te is múzeumba, és találd meg azokat a jeleket, motívumokat, tárgyakat, amelyek segítségével kifejezheted önmagadat!
Esküvői ruhák az örökkévalóságnak A Daalarna legújabb kollekciója, az ETERNITY az örökkévalóság fogalmát járja körül, a témához pedig tökéletes helyszínt szolgáltatott a budapesti Néprajzi Múzeum letisztult, minimalista épülete, ahol tradíció és modernitás találkozik. Nézd meg a képeket ide kattintva.