Jövőbe látóak nem lehetünk, előrelátóak viszont igen, ez pedig megelőlegezi a kérdést: vajon van-e jelentősége házassági szerződés kötésének, és ha igen, milyen tartalommal? Az alábbiakban néhány olyan kérdést teszünk fel, amelyek legfőképp jogi, de gyakorta érzelmi síkon segítenek eligazodni a házassághoz kötődő megállapodásokban.
A legtöbb népmese, szerelmes történet, sőt maga a házassági eskü is arról szól, hogy míg világ a világ – sőt még utána is – összetartozunk és boldogan élünk. Ez pedig így van rendjén. Megtaláljuk a másik felünket, szerelemből házasodunk, egy életre tervezünk. Viszont az élet olykor rendhagyó történeteket ír. Ezek nem feltétlenül baljósak, csupán mások, mint amit évekkel ezelőtt elterveztünk. Érthető módon viszont már az esküvő előtt a „borúlátó” színében feltűnni kényes kérdés, és nem ez az első, amely eszedbe jut, miközben a legromantikusabb fogadalmadat írod erre a napra.
A megfelelő kommunikáció
Ismeritek Gábor Zsazsa mondását, miszerint „Jó vagyok a háztartásban. Ha elhagyok egy férfit, megtartom a házát”? Ez is egy sajátos opciója a házasságkötési szándéknak, de érdemes a dolgot a másik oldaláról górcső alá venni.
A közös életet egy vagyonjogi megállapodással indítani visszás lehet, ha azt nem övezi megfelelő kommunikáció. A mérleg könnyen átbillenhet a bizalmatlanság oldalára – különösen ha az egyik fél nagyobb vagyonnal száll be a házasságba –, ugyanakkor egy szerződés sokkal több annál, minthogy válás esetén hogyan fűrészelitek két részre a közös kanapét és a nagymamától kapott porcelánt.
Ha felmerül a szerződés kötésének a gondolata, nem úgy kell tekintened a kapcsolatotokra, hogy eddig voltál a barátnője, majd a jegyese, végül – feleség helyett – az üzlettársa. Egy vagyonjogi megállapodás sokkal inkább mankó a kezetekben, és a közhiedelmekkel ellentétben nem csak akkor válhat előnyötökre, ha szétválnának útjaitok, hanem akkor is, ha egyikőtök nagy kockázattal járó üzleti tevékenységet folytat, vagy épp akkor, ha valamilyen adósság felhalmozódására kerül sor. Elvégre a vagyonközösség nem csak az iménti „ház-tartásra” terjed ki, hanem a jóban-rosszban részből az utóbbira is.
Fontos, hogy mindezt mérlegelve beszéljetek a megállapodás megkötéséről, és pontot tegyetek annak a gondolatmenetnek a végére, hogy ez nem a másik megkérdőjelezéséről, vagy arról szól, hogy már most a házasság végét tervezitek.
Ha nincs köztetek házassági szerződés, azaz kifejezett vagyonjogi megállapodás
Ha kettőtök között érvényes házasság jön létre, mindenféle megállapodás, nyilatkozat, vagy egyéb jogcselekmény nélkül vagyonközösség jön létre, ha házastársi életközösségben éltek és nem köttök eltérő tartalommal házassági vagyonjogi szerződést. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy minden olyan vagyontárgy, amit az életközösség alatt akár együtt vagy külön szereztek, az közös vagyonnak fog minősülni. Tehát közös lesz mindkettőtök keresete – függetlenül azok arányától –, de például közös az a lakás is, amit a közös vagyonból vásároltok, függetlenül attól, hogy melyikőtök neve kerül tulajdonosként bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.
A közös vagyon mellett a törvény persze rendelkezik a külön vagyonról is, amely hétköznapibb nyelvre fordítva mindazt a vagyontárgyat jelenti, amik a házassági ellenére is a te saját javaidat erősítik. Idetartozik például a házassági vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy, a házasság ideje alatt örökölt vagy kapott ajándék és más ingyenes juttatás, de az általad létrehozott szellemi tulajdon is – igaz, minden utána járó díj már a közös vagyont gyarapítja.
Külön vagyon továbbá a személyt ért sérelemért kapott juttatás, a személyes használatú, szokásos mértékű vagyontárgy, illetve minden más, amit a házastárs a különvagyonából szerzett, vagy ami a különvagyona helyébe lépett.
Miről szól a házassági vagyonjogi szerződés?
A házassági vagyonjogi szerződés kötése esetén a házasulók vagy házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet az együttélésük idejére alkalmazni kívánnak.
Vitathatatlan, hogy ezek a megállapodások a legfontosabb célt akként szolgálják, hogy különválás esetén minden gördülékenyen és a papírok szerint történjen – a gyakori jogvitákat elkerülve, tisztességesen és hozzávetőleges békében –, ugyanakkor van más olyan előnye is, amely már a házasság fennállása alatt is hasznos lehet, és amelyről gyakorta megfeledkeznek.
Védelem az együttélés ideje alatt
A házassági vagyonközösség ugyanis nemcsak a meglévő vagyontárgyakra, hanem a tartozásokra is kiterjed. Így a közös vagyontárgyak terhei, vagy bármelyik házastárs által vállalt kötelezettség is csakugyan mindkét felet terheli – ide nem értve azt a kölcsönt vagy kötelezettséget, amelyet a házastárs az életközösség előtt vállalt, vagy pedig a másik házastárs hozzájárulása nélkül kötött.
Ugyanakkor a házasság alatt kötött visszterhes szerződéseknél – még akkor is, ha az csak az egyik félhez kötődik – vélelmezni kell a másik házastárs hozzájárulását is. Ha pedig ebből utóbb vita támadna, a hozzájárulást nem adó félnek kell bizonyítania azt, hogy ő ahhoz nem járult hozzá, vagy pedig azt, hogy a hozzájárulás hiányát a harmadik fél tudta vagy tudnia kellett volna. Minden más esetben a közös vagyon rá eső részével felel a másik fél szerződéséből eredő tartozásokért. Hogy ezt a túlcifrázott mondatot egyszerűbbé tegyem: ha a házastársad nagy kockázattal járó üzleti tevékenységet folytat, és belefog egy olyan projektbe, amely balul sül el, és utóbb adósságot halmoz fel, annak törlesztése a te vagyonodat is érinteni fogja. Ez alól pedig akkor tudsz mentesülni, ha bebizonyítod, hogy otthon epedezve kérlelted, hogy ezt ne tegye.
Szintén problémás lehet a külön vagyonba tartozó tárgyak kérdése. Ha például nagymamád a vasárnapi ebéd fölött odasúgja, hogy a családi ezüstöt neked ajándékozza, de később a házastársad adósságából eredően a hitelező arra a vagyontárgyra mutat, mondván ő arra igényt tart, akkor neked kell tudni bizonyítani, hogy arra nem igaz a közös vagyon vélelme, mert az bizony a te saját vagyonod. A házassági vagyonjogi szerződésben viszont rendelkezhetsz akként, hogy tételesen rögzítitek, hogy ki milyen tárggyal gazdagítja az otthoni kasszát.
Holtomiglan, holtodiglan
A házastársak közötti megállapodás kézenfekvő lehet abban az esetben is, ha nem az első házasságkötésetekre készültök. A hollywoodi filmekbe illő, korábbi házastárssal szembeni nyilvánvaló viszály elrendezésén túl nem utolsó a hagyatéki viták elkerüléséhez sem. Ha például több házasságból, élettársi kapcsolatból van már gyermeked, az ő védelmük érdekében sem elhanyagolható, hogy előre rendelkezz arról, hogy ki milyen hozzáférést kap majd a vagyonodhoz.
Technikai tudnivalók, alaki követelmények
Fontos tudnotok, hogy a házassági vagyonjogi szerződés nem lesz érvényes attól, hogy feljegyzitek egy sajtcetlire és az aláírásotokkal ellátjátok. Kizárólag közokiratban, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban tudjátok érvényesíteni, továbbá elengedhetetlen az is, hogy azt a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezessétek – többek között így lehet például hatályos minden más harmadik személlyel szemben is.
A szerződést egyébként utóbb is bármikor módosíthatjátok (vagy megszüntethetitek), fontos viszont, hogy csak ugyanazokkal a szabályokkal, amelyek a létrejöttének érvényességi és hatályossági szabályaira is vonatkoznak.
Számos olyan eset van tehát, amikor a házassági szerződés valóban mindkét fél – sőt a családtagjaik – védelmét is szolgálja, és nem csak azt a felet, aki nagyobb vagyonnal száll be a közös életbe. Egy ilyen megállapodás nem egyenlő az őszinteség és a tiszta szerelem megkérdőjelezésével, csupán az élet számos olyan helyzetet hozhat, amely egy-egy rossz döntésünkből ered, vagy akár olyat, amelyre nem készülhetünk fel előre.
Ez is, mint bármelyik más szerződés utóbb felbontható –, de inkább gondolkodjunk megfontoltan és gondoskodóan előre, mint megbánólag utólag.
