Valódi esküvőket bemutató sorozatunkban ezúttal Erika és Balázs nagy napjának történetét ismerhetitek meg. Íme a csodás képek és a menyasszony élménybeszámolója erről a meglepetésekkel teli, felszabadult és megható esküvőről, amelynek egyik fénypontja “a ruha” volt.
Hogyan ismerkedtetek meg a férjeddel?
A férjemmel egy szakmai kongresszuson ismerkedtem meg. Vagyis ő ott vett észre engem, és a kongresszus hátralévő idejében azon dolgozott, hogy kiderítse, ki vagyok, és valahogy szóba tudjon elegyedni velem. Mivel soha nem találkoztunk ezt megelőzően és még közös ismerősöket sem talált, nem volt túl egyszerű dolga, de végül pár mondatot váltottunk aznap este. Egy héten keresztül unszolt, hogy találkozzunk, amire én nem nagyon hajlottam, de végül elárultam, hogy a barátaimmal egy Péterfy Bori koncertre megyek a hétvégén, amire azt válaszolta örömmel: „Milyen érdekes, nekem is éppen arra a koncertre van jegyem.” Ez persze nem volt igaz. Kicsit kalandosan jutottunk el mindketten a koncertre, de végül is ott kezdődött el a közös történetünk.
Milyen volt a lánykérés?
Igazán romantikus lánykérésem volt, az egész nagyon precízen meg volt tervezve. A férjem szüleivel és baráti párral hajóztunk az Adrián, tökéletes kikapcsolódás volt a nyár végén. Az egyik napra egy különleges ebédet terveztek, egy olyan étteremben, ahol a hely egyik oldala egy vízesés és az asztaloknál ülve a lábunk alatt folyik el a lezúduló víztömeg. Nekem fel sem tűnt, hogy mindenki izgatottabb, mint a korábbi napok ebéd vagy vacsora alkalmainál, még át is kellett öltöznöm, mert a férjem szerint ehhez a helyhez nem az a ruha illett, amit én indulás előtt felvettem.
A hely tényleg fantasztikus volt, az étterem tulajdonosa a férjem családjának régi barátja, így a hangulat különösen kellemes volt. Már ez ebéd elején azt javasolták a barátaink, hogy csináljunk képeket a vízesés előtt, mert annyira magával ragadó a hely. Amikor szünetet tartottunk a menüben, először minket akartak lefotózni. Én nagyon nem szeretem, ha fényképeznek, de nem volt más választásom: magamban elszámoltam 20-ig, és abban bízva, hogy már elegendő kép készült, elkezdtem a férjem kezét húzni, hogy üljünk vissza és mi készítsünk a többiekről képeket. Ő valamiért nem jött, és amikor hátra fordultam, már ott térdelt a vízben és elővette a gyűrűt. Én annyira meglepődtem, hogy elsőre fel sem tudtam fogni, mi történik.
Mi volt az esküvő koncepciója, milyen napot képzeltetek el magatoknak?
Mivel az eljegyzés meglepetésként ért, egyáltalán nem volt koncepcióm az esküvővel kapcsolatban. Annyit tudtunk, hogy egy laza, de elegáns, kerti parti hangulatot szeretnénk, ahol senkinek sem kell feszengenie és lehetőség szerint minél több mindent a szabadban szerettünk volna megoldani. Abban biztosak voltunk, hogy csak egyházi szertartást szeretnénk a nagy napon és a lelkész édesapám lesz. Mivel mindketten jártunk már úgy, hogy korgó gyomorral mentünk haza esküvőről, fontosnak tartottuk a finom ételeket, semmiképpen sem szerettünk volna hagyományos menüsort.
Hogyan találtátok meg az ideális helyszínt?
A csodahelyszínt az esküvőszervezőnk javasolta, egyből tudtuk, hogy ez lesz az igazi. Nagyon tetszett a tulajdonosok hozzáállása is, gyakorlatilag minden részlet teljesen személyre szabható volt, a menütől kezdve a terem berendezésén át. Kellően tágas, egyedi hangulatú belső helyszín és egy csodás kert is a rendelkezésünkre állt, így az addigi elképzeléseinknek semmi sem szabott határt. A Tibiről és Christoferről csak a legjobbakat tudjuk elmondani, mindenben segítségünkre voltak, fantasztikus emberek, akik szívűket-lelküket beletették a szervezésbe.
Hogyan, mennyi idő alatt szerveztétek meg az esküvőt?
A lánykérést követő 10. percben a férjem közölte, hogy idén, a névnapomon fog feleségül venni. Természetesen nem vettem komolyan, azt mondtam neki, hogy így akarja elsumákolni a névnapi köszöntést. Mivel a férjem öccse is ebben az évben, tavasszal házasodott, kezdetben nem is szerettük volna, hogy két esküvő legyen egy évben. Végül egy őszi esküvőben gondolkoztunk, ami elég távol van a másik eseménytől. Az időpontválasztás idejére már a helyszín, a ceremóniamester, fotósok személye tisztázott volt, ezért olyan időpontot keresünk, amelyik mindenkinek szabad. Az egyetlen mindenkinek megfelelő időpont az augusztus 31. lett, vagyis a névnapom. Azóta hallgatjuk, hogy a férjem már a lánykérés napján megmondta, hogy ez lesz az esküvő dátuma.
Próbáltunk minél több személyes elemet beletenni az estébe, az örömszülőknek személyre szóló ajándékkal készültünk, de minden születésnapos és névnapos vendéget kis ajándék várt az asztalon, melyet mi készítettünk saját kezűleg. Számomra az is fontos volt, hogy minél több magyar tervezővel/alkotóval dolgozzunk együtt. Legtöbbjükkel már korábbról volt kapcsolatunk, így könnyedén ment a szervezés. Próbáltunk a fenntarthatóságra is figyelni, így jött például annak az ötlete, hogy mag-bombákat adjunk köszönőajándékként.
Nagyon nagy tervezést igényelt, hogy szinte valamennyi vendégünknek szállást is szerveztünk, és az utaztatást is meg kellett oldanunk. Próbáltunk mindenre és mindenki igényeire odafigyelni, ezért volt gyerekanimátor, lehetett kutyát hozni, és a menüsort a vendégeink ízlése szerint állítottuk össze, még kedvenc italaikkal és szivar-sarokkal is kedveskedtünk nekik. Sajnos 6 héttel az esküvőnk előtt szerződést bontottunk a első szervező párosunkkal, akik a dekorációért is felelősek voltak, ami akkor nagyon rosszul érintett. Utólag végiggondolva, ez volt a legjobb dolog, ami történhetett velünk. Onnantól kezdve, hogy kapcsolatba kerültünk Fruzsival és Ágival (az új szervező és dekoratőr párosunkkal), már minden egyenesben volt.
Mi volt az álmotok a dekorra, a meghívókra és a grafikára vonatkozóan?
A meghívót egy Pinterest inspiráció alapján plexilapra álmodtuk meg, egy letisztult, minden díszítés nélküli grafikával. Igazán egyedi és gyönyörű lett. Bár szervező váltás történt, de ezt a plexilap koncepciót megtartottuk, amely a köszöntő tábla, a menü, és az ültető kártyákon is visszaköszönt, csodás kézi kalligráfiával A dekoráció és a színek terén szabad kezet kaptam a férjemtől, mivel ő színtévesztő lévén nehezen igazodik el a színek világában… Az esküvő fő színe a dusty blue volt, melyet elegáns burgundi virágokkal, sok proteával és ezüstös színű eukaliptusszal kombináltunk. Külön kérésem volt, hogy ne legyen minden egyforma, semmi se legyen szabályos alakú, legyen egy kis bohém életérzés is dekorációban. Ági (a dekoratőr) még azokat a gondolataimat is kitalálta és megvalósította, amiket el sem tudtam mondani, a dekoráció minden részlete egy önálló kis történet volt, ami rólunk szólt.
Mi volt a catering koncepciója, milyen ételeket választottatok a vendégeknek?
Amikor megtudtuk, hogy nem fix menüsorokból lehet választani, nagyon megörültünk. Tibivel és Christoferrel (Kilroy tulajdonosai) leültünk beszélgetni a családjainkról, az étkezési szokásokról és úgy alakítottuk ki a menüsort, hogy mindenki találjon benne kedvére valót. Minden fogást egyesével egyeztettünk, gondoltunk a vegetáriánusokra és azokra is, akik valamilyen étel allergiában szenvednek. Nagyon szimpatikus volt számomra, hogy a legtöbb alapanyagot helyi termelőktől szerzik be, a húsoktól kezdve a sajtokon át a péktermékekig.
Ezért kicsit aggódva érkeztünk az örömszülőkkel a próba ebédre, de az ételek elfogyasztása után már senkiben nem merült fel mákszemnyi kétség sem, hogy az ételekkel ne lenne minden. Nagyon nagy sikere volt a szabadban, élőben készülő sülteknek, az egészben sütött báránynak, a kissé különlegesebb fogásoknak. A hagyományosnak mondható ételek is újra-gondolva érkeztek a vendégek tányérjára, minden fantasztikusan finom volt és ínycsiklandóan nézett ki. Kérésünkre egy hajnali lakoma is bekerült a programba, amire utólag belegondolva nagyon nagy szükség volt.
És a sütemények + menyasszonyi torta?
A süteményeket és a menyasszonyi tortát a Tortapalotából rendeltük. A torta ízeket kostoló után választottuk ki, nem volt könnyű a döntés, de végül barackos-pisztácia, belgacsoki-málna és eper-túró ízesítésű lett a fő torta és egy mentes változat is készült eper-kókusz ízzel. Abban már kezdettől fogva egyetértés volt közöttük a férjemmel, hogy „naked” tortát szeretnénk, melyet a helyszínen pár élővirággal dekoráltak. A menüsorban alapból volt kétféle desszert, de ehhez még számos pohárkrémet, gyümölcsös tartlet-eket és sütinyalókát rendeltem, illetve a hagyományosabb ízek kedvelőinek zserbót is. Minden friss, könnyed és gyümölcsös volt, csak egy darabot lehetetlen volt enni belőle.
Hogyan esett a választásod erre a különleges Daalarna esküvői ruhára? Milyen élményeid vannak a ruhapróbákról?
A ruha kiválasztása nem volt egyszerű, mivel hamar eldöntöttem, hogy varratni szeretnék egy saját ruhát, de tanácstalan voltam, hogy hová is forduljak. Egy letisztult, nemesen egyszerű ruhát szerettem volna valamilyen kis csavarral, amitől mégis egyedi, de sehol sem találtam kedvemre valót. Végül a barátnők unszolására tartottunk egy igazi ruhapróbálós napot, ahol több szalon után az este zárásaként a Daalarna szalonba tartottunk. Az aznap próbált ruhák annyira távol álltak tőlem, hogy teljesen lehangolódva érkeztünk meg az Alkotmány utcába, de ahogy beléptünk az ajtón, éreztük, hogy egy másik világba kerültünk.
Hanna kedvesen elmagyarázta, hogy mi a menetrend, és megkérdezte, hogy van-e olyan ruha, amit kinéztem korábban, hogy mindenképpen fel szeretném próbálni. Ezzel nem készültem, nyitott voltam bármelyik ruhára, de azt a darabot, amelyik belépéskor megszólított, kértem, hogy tegye bele a próbálandó ruhák sorába. A döntés gyakorlatilag abban a pillanatban megszületett, amikor felvettem, így mondhatni, a ruha választott ki engem. Az egyik barátnőm meg is jegyezte, ha nem választom ezt a ruhát, kénytelen lesz újra férjhez menni, hogy ő felvehesse. 🙂
A ruhapróbákat imádtam, minimális változtatást kértem csak a szalonban próbált darabhoz képest és egy minden tekintetben tökéletes ruhát kaptam. Minden percére szívesen gondolok vissza, amikor viselhettem, nagyon élénken él az emlékezetemben, hogy milyen különös gondossággal foglalkoztak velem a szalonban, hogy minden tökéletes legyen.
Mit szóltak a ruhához a vendégek és a férjed?
Természetesen a ruhát titok lengte körül, csak a legközelebbi családtagok és a lányok, akik a próbára elkísértek tudták, hogy melyik darabra esett a választásom. A férjem szerint is tökéletes választás volt, és egy vendég sem tudta szó nélkül hagyni. Hasonlót nem látott még senki: csodálták a csipkét, a különleges hátmegoldást és azt, hogy úgy áll rajtam, mintha rám öntötték volna.
Mesélsz kicsit a többi részletről is a megjelenéseddel kapcsolatban?
A frizurámat a fodrászom, Bobby készítette el, régóta ismerjük már egymást, teljesen jól ismer, így maximáliasn megbíztam benne és nem csalódtam. Bár nagyon tetszettek a félig feltűzött frizurák, de a nyitott hátmegoldás és a meleg miatt mindenképpen teljesen feltűzött hajat beszéltünk meg. Az ő ötlete volt, hogy oldalkonty legyen, hogy a szimmetriát megtörjük és nagyon örülök, hogy hallgattam rá. A Lindát, mint sminkest ő javasolta, és szintén nagyon örülök, hogy elfogadtam a javaslatát. Nem szerettem volna túl erős sminket, az idegen lett volna tőlem. Egy próba alkalom alatt mindent tisztáztunk, ami még kérdéses volt haj vagy smink tekintetében és nagy napon minden tökéletesen sikerült.
A hajdíszt közösen terveztük meg Katival a frizurához adaptálva. Különösen tetszett, hogy a hosszúkás gyöngyök, mint kis levélkék rímeltek a ruha lángnyelv-szerű csipkeszegélyére. Mivel a jegygyűrűket Dóri tervezte, akivel szintén korábbról ismerjük egymást, nem volt kérdés, hogy őt kérem meg az esküvői ékszerek készítésére is.
Ha 5 szóval kellene jellemezned, milyen volt az esküvőtök?
Meglepetésekkel teli, felszabadult, családias, bárányos, önfeledt, megható.
Milyen emlékeid vannak a nagy napról?
Az esküvő napja nagyon gyorsan elszállt, olyan volt az egész, mintha csak egy nagyon intenzív pillanat lett volna. Nagyon felgyorsultak az események, mihelyst a készülődés kezdetét vette. Igazából emlékképek villannak be és apró részletek, nem egész történetek. Mindig emlékezni fogokaz egész este hangulatára, az a nagyon koncentrált szeretet-érzés, ami ott minden pillanatban jelen volt. Emlékszem az emberek arcára, amikor vonultunk a szertartás helyszínére, a prédikációra, ami a szeretetről szólt és arra, hogy azon a napon úgy éreztem, minden a helyére került és tökéletes.
Milyen volt a zene? Meddig tartott a parti?
A férjem kezdettől fogva DJ-t szeretett volna, én élő zenét, de anyagi okokból kezdtem beletörődni az ő döntésébe. A zenekarunkkal egy kongresszuson találkoztunk, ahol fergeteges bulit csináltak. Még aznap este megkérdeztük, hogy elvállalnák-e az esküvőt és szerencsére szabadok voltak. Az este elején élőzene szólt, kezdetben kellemes és diszkrét a vacsora alatt, majd felpörgött a hangulat és olyanok is táncra kaptak, akikről sose gondoltam volna. Az egyedi stílus, ami minket megfogott a zenekarban, itt is nagyon jó fogadtatásra talált. Hanjalban szintén ők biztosították a talpalávalót mint DJ. 5-ig tartott a mulatozás, de akkor már a kertben, az asztalokon is ropta a kemény mag.
Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok?
Az este meglepetésekben gazdag volt. A kreatív fotozásunk közepén, mely a település mellett egy hangulatos dombos helyen volt az egyházi szertartás után, megjelent egy juhász megszámlálhatatlan sok báránnyal. Elfogyott a cigarettája és gondolta, tőlünk kér… Mondanom sem kell, hogy ennél különlegesebb biodíszletet tervezni sem lehetett volna. Akkor még nem is sejtettünk, hogy azért van annyi időnk a fotózásra, mivel a helyszínen már készül a következő meglepetés.
Mi sem sejtettünk semmit, még akkor sem, amikor a ceremóniamester kiterelt mindenkit az udvarra, arra hivatkozva, hogy ott adnak át nekünk egy ajándékot. Az előző éjszaka alatt egy komplett színpadot építettek fel az udvaron, amiről ekkor lehullott a lepel: ott állt az egész zenekar és csak nekünk játszottak. Egy nagyon vicces momentum volt számunkra, amikor a férjem barátai mind az asztalunk köré gyűltek és egyszerre előkaptak egy-egy kis törölközőt és ráharaptak. A legénybúcsún tudták meg, hogy ez az, amitől a legjobban irtózom, és gondolták tesztelik, valóban így van-e. A többi vendég, akik nem tudtak erről, csak csodálkoztak, miért rohangálnak a fiúk törölközővel a szájukban. Felejthetetlen este volt, amelyre mindig szívesen fogunk visszaemlékezni.
Mi volt a legszebb élményed?
Nagyon nagy öröm volt számomra, hogy együtt láttam a családot, a barátokat boldogan, jókedvűen. Nem túl nagy a családunk, de nem könnyű mindenkit egy helyre összehozni, ezért erre visszagondolni mindig jó érzés. A távol élő idősebb rokonok, akik sajnos nem tudtak eljönni az esküvőre, videó üzenetben üdvözöltek minket, ami könnyeket csalt a szemembe.
Mi volt, ami miatt a leginkább izgultál az esküvő előtt?
Konkrét dolgot csak egyet tudok megfogalmazni, bár igazából összességében mindenért aggódtam, hogy valamit elfelejtettünk, vagy nem jól terveztünk meg. Amiatt izgultam a legjobban, hogy a férjem nehogy túl vehemensen kezdjen bele az ünneplésbe és már éjfél előtt egy aszalra borulva horkoljon ittasan, ami nála azt jelenti, hogy arra napra elvesztettük. Természetesen semmi ilyesmi nem történt, nagyon becsületesen helyt állt reggelig! De hogy egy nagy közhelyet is mondjak, az idő miatt egyáltalán nem aggódtam, mivel tudtam, arra az egyre úgysincs befolyásunk és a helyszín minden megoldásra alkalmas!
Volt rossz emléked vagy olyan részlet, amit megváltoztatnál utólag?
Rossz emlékem nem volt, de egy valamit máshogy csinálnék: odafigyelnék arra, hogy legyen időnk enni. Az, hogy a desszertasztal közelébe sem kerültem, különösen fájó pont, mivel nagyon édesszájú vagyok. Utólag rájöttem, a próbavacsora lényege igazából az, hogy legalább akkor legyen lehetősége az ifjú párnak megkóstolnia azokat az ételeket, amihez a nagyon napon a közelébe sem kerül.
Fotó: 2lenses, Helyszín és catering: Kilroy Was Here - Csákberény, Torta és desszertek: Tortapalota, Esküvőszervező: Bodnár Fruzsina, Ceremóniamester: Tóth Mihály - Ceremóniamester Szövetség, Lelkész: Sajtos Sándor, a menyasszony édesapja, Dekoráció: Love DIY Wedding Decor, Kalligráfia: Kisdió, Cinematográfus: Honti Gergely, Zenekar: Docpiano Band, Gyűrűk és menyasszonyi ékszerek: Visy Dóri, Haj: Somogyi Gergő "Bobby", Smink: Rimár Linda Make-up Artist, Menyasszonyi ruha: Daalarna SUNSET kollekció, Menyasszony cipője: rekavago, Vőlegény ruha és cipő: Hugo Boss, Hajdísz: Csiszi, Készülődő köntös és harisnyakötő: Huszka Bridal, Pecsétnyomó: vendégkönyv: Linda Buttercup Design, Köszönőajándék: PLANTETHICS, Örömanya ajándék: CheerMe, Örömapa ajándék: etsy, Születésnapos és névnapos ajándék: menyasszony és vőlegény készítette, Gyerekanimátor: Animacik, Tánctanár: Cseh-Szakáll Tibor, Készülődés helyszíne: Hétkúti Wellness Hotel és Lovaspark Mór, Kreatív fotózás helyszíne: Csákberény határában, Bárányok: valószínűleg éppen arra volt dolguk, Kutyák: Archer és Lana (saját kutyák)
Még több valódi esküvői beszámolót találsz ezen a linken, vagy kövess minket az Instagramon még több inspirációért! Nézd meg a Daalarna legújabb esküvői kollekcióját, a FOLK-ot ide kattintva.