Esküvő Salzburg városában - A nagy nap hatalmas boldogságbuborék volt

Évi és Dino Németországban, családjaik és barátaik többsége pedig Magyarországon, Horvátországban és Ausztriában él. A pár ezért Salzburg városát szemelte ki a nagy nap helyszínéül annak ellenére, hogy korábban nem volt különösebb kötődésük a helyhez. A festői osztrák város végül tökéletes desztinációnak bizonyult – íme az esküvő legszebb emlékei a menyasszony beszámolójával!

Esküvő Salzburgban - Az egész nap egy hatalmas boldogságbuborék volt

Esküvő Salzburg városában – Az egész nap egy hatalmas boldogságbuborék volt

A lánykérés

Egy munkavacsorán ismerkedtünk meg Lipcsében, egy fárasztó kongresszusi nap után. Szerelem volt első látásra. Akkor még szinte lehetetlennek tűnt a közös jövő, de utólag egyértelmű, hogy semmilyen akadály nem állhatott az érzéseink útjába.

A lánykérés Bali szigetén történt egy vízesésnél. Dino két hétig kereste a megfelelő helyszínt, ahol a tervei szerint csak mi magunk lettünk volna.

Azóta is nevetve meséljük a barátainknak, hogy a vízesésnél egy bloggerlány fotózkodott éppen, Dino pedig türelmesen várt, hátha mégis elmennek. Egy idő után már nem tudott mit kitalálni, hogy miért maradjunk még egy kicsit tovább. Egyszer csak a karjába vett és elmondta, hogy velem szeretné leélni az életét. Nekem ekkor már potyogtak a könnyeim, csak szorongattuk a kis gyűrűs dobozt és mindketten tudtuk kérdés nélkül is a választ.

Az esküvőszervezés

Számunkra nagyon fontos volt, hogy az esküvő mindkettőnk személyiségét tükrözze. Kicsit egymást is gyűrtük a tervezgetés alatt. Dino a klasszikusan elegáns, én pedig a kicsit trendibb, egyedibb és egyáltalán nem klasszikus vonalat képviselve. Nagyon örültem neki, hogy a férjem ilyen lelkesen kivette a részét az esküvő szervezéséből.

Az előkészületeket körülbelül egy évvel az esküvő előtt kezdtük meg. A legbonyolultabb feladatnak a helyszín megtalálása tűnt. Rengeteg helyszín meglátogatása után egy véletlen folytán mentünk el Salzburgba, hogy megnézzük a St. Peter Stiftskirchet és a St. Peter Stiftskellert. A meglátni és rögtön beleszeretni pillanat ez esetben is mindkettőnknél megvolt. Későbbi salzburgi látogatásaink folyamán csak elégedetten bólogattunk mindketten, mivel éreztük, hogy jól döntöttünk.

Fontos szempont volt az is, hogy az egymás iránt érzett szerelmünket felhőtlenül ünnepelhessük szeretteinkkel. Próbáltuk végiggondolni, hogy vendégként mik azok a pontok, amik a zavartalan szórakozást megkönnyítik. Így nagyon örültünk neki, hogy a templom és az étterem egymástól alig pár méterre található. A vendégek elszállásolása is pár száz méteres körzetben, Salzburg belvárosában történt. A vendégek nagy része egy nappal korábban érkezett, így egy hosszú hétvégét tudtunk együtt eltölteni ebben a festői környezetben.

Rengeteget e-maileztünk a különböző szolgáltatókkal, szinte egy éven keresztül heti kapcsolatban voltunk a kis csapatunkkal. Az utazások sem voltak megerőltetőek, mi a privát életben is elég sokat mozgunk a München-Salzburg-Bécs-Budapest vonalon.

A menyasszonyi ruha

A Daalarna sikertörténetét már 2010 óta figyelemmel kísérem. Tisztán emlékszem a napra, mikor akkori lakótársam és mind a mai napig jó barátnőm (és koszorúslányom), Viki igent mondott a sales és marketing menedzseri pozícióra Benes Anitánál. Így nem is volt kérdés, hogy az első ruhapróbámat a Daalarna szalonba egyeztettem. A szalonban dolgozó lányok mindkét próba alkalmával hihetetlen kedvességgel és türelemmel támogattak, mégis hagyták, hogy a döntést magam hozzam meg. Szeretném kiemelni a szabászat vezetőjének, Mariannak profizmusát is, aki a varrodai próbák alatt biztosított szinte minden pillanatban arról, hogy jó kezekben vagyok.

A felsőrész finom gyöngyözésébe és a hátkivágásba rögtön beleszerettem. A szoknyával kapcsolatban voltam bizonytalan, eredetileg egy sellő szabású alsó részt képzeltem el, viszont a helyszín megkívánt egy nagyobb volumenű, látványos ruhát. Szerencsére a lányok erre a dilemmára is fel voltak készülve. A felsőrész végül egy sellő fazonú szoknyával lett kombinálva, amire egy tüll és organza csíkos szoknyát vehettem fel a templomi ceremóniára.

A nagy szoknya a meleg miatt hamarabb lekerült, mint terveztem, így a délután további részét már fesztelenebbül tölthettem.

A férjemnek a „first looknál“ szó szerint elakadt egy pillanatra a szava, majd megfogta a kezemet és a szívére tette, hogy érezzem, mennyire dobog. Utána azt mondta, hogy meg sokkal szebb vagyok annál is, mint amiről álmodott. Ő is és a vendégek is nagyon meglepődtek, amikor a nagy szoknyás ruha után hirtelen egy letisztult, elegáns darabban libbentem be a terembe.

Rengetegen érdeklődtek, hogy ki a tervező. Egy tündéri kislány megkérdezte, hogy megkaphatja-e a ruhámat, ha majd ő is férjhez megy. Nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy a nagy napon viselt holmik egytől egyig magyar designer termékek legyenek. Itt szeretnem megemlíteni Vágó Rékát is, akinek a cipőjében hajnalig táncoltam és a lábaim ennek ellenére sem sajogtak másnap.

Smink és frizura

Számomra egyértelmű volt, hogy feltűzöm a hajamat, mivel szerettem volna a ruha gyönyörű hátkivágását hangsúlyozni, Az interneten találtam Lillára és Mártára (Trangoni), akik bájos pesti atelier-jükben hihetetlen finom szépérzékkel és fáradhatatlanul aprólékos munkával dolgoznak azon, hogy minden hozzájuk betérő menyasszony a tökéletesen hozzá illő fejdísszel távozzon. Már az első perctől kezdve királylányként éreztem magam náluk (receptre írnám fel őket a leendő menyasszonyoknak – csakúgy, mint a Daalarnát 🙂 ).

Minden próba egy magával ragadó élmény volt számomra. Csodálattal figyeltem, hogy odaadó, finom munkájuk nyomán megszületik egy kézműves csoda., ami aztán engem koronázott meg. A frizurámat és sminkemet egyébként két nagyon kedves és tehetséges salzburgi fodrász és sminkes lány készítette, én csak úgy hívom őket, hogy „die zwei hübsche Julias“ (a két csinos Júlia – a szerk.)

Dekoráció és grafika

A helyszín megtalálása után állt össze előszór a fejemben, hogy mégis milyen vizuális világra törekszünk. Szerettem volna egy kicsit megtörni a helyszín klasszikus eleganciáját és egy kis játékosságot csempészni a dekorációval és a virágokkal az összképbe. A grafikát teljes egészében unokatestvérem, Ruven-Varga Dorottya álmodta meg és készítette el saját kezűleg számunkra.

Fontos volt az is, hogy az egész koncepció a meghívótól a legkisebb dekorációs elemig harmonikus legyen és egy teljes egészet alkosson. Így kerültek a meghívón szereplő pajkos margaréták a csokromba, így lett a desszertasztal is eukaliptusszal és barack színű virágokkal díszítve.

Még a koszorúslányokkal is hónapokig egyeztettünk, hogy a mismatch ruhájuknak tökéletesen harmonizáljon a színe (még egyszer köszi, lányok). Számomra nagyon fontosak voltak a fényképek is, hiszen ezeket őrizzük majd meg az utókornak. Így a helyszín megtalálása után rögtön írtam a Wed Over Hills fotósainak, Simon Teodórának és Rokolya Zsoltnak, hogy lenne-e kedvük Salzburgba jönni pár napra esküvőt fotózni. Szerencsénk volt. Annyira volt kedvük, hogy még az esküvő előtti este is varázslatos fényeknél fotóztunk a Mondsee-nál.

Catering és menyasszonyi torta

A St. Peter Stiftskeller Közép-Európa legnagyobb múlttal rendelkező étterme, történetük hivatalosan 803-ra nyúlik vissza. Filozófiájuk és céljuk, hogy a vendég a felszolgált ételt – a színek, illatok és ízek harmóniája által – egy minden érzékre ható kulináris élményként élje meg. Ezt a koncepciót soulfood cateringnek hívják. Vendégeinknek egy könnyed, elegáns tányérszervizes menüt állítottunk össze, a fogásokhoz pedig a ház somelier-je segített a megfelelő borokat kiválasztani. A desszerthez egy nagyon különleges körtéből készült habzóbort (Poire) kínáltunk, melynek szintén nagyon érdekes története van. A St. Peter Stiftskellert bátran ajánlom a házasulandó pároknak. Egy teljes mértékben szenvedélyesen elhivatott, professzionális, segítőkész és jól szervezett csapatot ismerhettünk meg személyükben.

Az ötlet, hogy a templomi szertartás után, még szabadtéren vágjuk fel a tortát, a férjemtől származott.

Egy úgynevezett „Kaffe & Kuchen & Sektempfangot“ gondoltunk ki, ami magyarul annyit tesz, mint süti, kávé és pezsgős koccintás. A vizuális világgal teljes mértékben harmonizáló desszertasztalt a tortával a középpontban Nicola Fürle valósította meg számunkra. Az édességek hatalmas sikert arattak a vendégek körében, még a nem édesszájúak is méltatták. Természetesen a fotósoknak is nagyon tetszett az ötlet, hogy még nappali fényben meg tudták örökíteni ezeket a cukrászati műremekeket.

A nagy nap legszebb emlékei

Számunkra az egész nap egy hatalmas boldogságbuborék volt, ami szerintem sosem fog kipukkadni, annyi csodálatos emléket őrzünk róla. Úgy érzem, sikerült nagyon megélni ezeket a pillanatokat.

Nehéz pillanatokat kiemelni, hiszen az egész nap egy örömünnep volt a számunkra legkedvesebb emberekkel. Mégis három momentumot említenék meg. Az első a készülődés a lányokkal és anyukámmal. Csodálatos érzés volt, hogy osztoztak az izgalmamban és a boldogságomban.

A második ilyen pillanat, amikor édesapám az oltárhoz vezetett, felhajtotta a fátylamat és átnyújtotta a kezemet Dinónak. Én nagyon meg voltam hatódva, de Dino elkapta a kezemet, és mint egy igazi finom úr, kezet csókolt. Ezzel a gesztussal nagyon megmosolyogtatott.

A harmadik ilyen pillanat már a programok után este, a folyosón történt. A férjemmel összeölelkeztünk és spontán elkezdtünk táncolni. Csak egymásra figyeltünk és örültünk a pillanatnak.

Legszebb élményként azt hiszem, az első táncunkat említeném meg. Elterveztük, hogy szorgalmasan gyakorolni fogunk, még tánctanárnál is jártunk egyszer. De annyi volt a tennivaló az esküvő előtti időszakban, hogy végül amikor eljött az idő, azt sem tudtam, mit és milyen zenére táncolunk majd. A zenekar szerencsére nagyon értette a dolgát, mi pedig összeölelkeztünk és táncoltunk. Körülöttünk a szeretteink csillagszóróval a kezükben ünnepelték a boldogságunkat. Mi pedig becsuktuk a szemünket és tudtuk, hogy minden jó úgy, ahogy van.

Utólag visszagondolva semmit sem változtatnék meg. Hiszem, hogy az apró tökéletlenségeknek is helye volt ebben a csodálatos napban.