Valódi esküvőket bemutató sorozatunkban ezúttal Réka és Zoli
felszabadult, természetes és érzelmekkel teli nagy napjának történetét ismerhetitek meg. Íme a csodás fotók és a menyasszony emlékei!
Hogyan ismerkedtetek meg?
Egy gimnáziumba jártunk, ő négy osztállyal felettem. Úgy ismerkedtünk meg egymással, hogy az iskolai sítáborban eltévedtem a sípályán. Nagyon megörültem mikor megláttam, ő pedig lovagiasan segített visszatalálni, együtt szálltunk be a felvonóba, és elkezdtünk beszélgetni, én akkor 14 voltam ő 18. Májusban, a ballagása után csattant el az első csók, ennek már 15 éve.
Milyen volt a lánykérés?
Átlagos hétköznap este, lefeküdtünk aludni, de nem aludt el, forgolódott össze-vissza, éreztem, hogy nagyon gyorsan ver a szíve. Jó sokáig faggattam, hogy mi a baj, végül nagy nehezen elmondta, hogy semmi baj nincs, de kérdezne valamit. Eszembe sem jutott volna, hogy erről van szó.
Aznap döntötte el, hogy megkéri a kezem, azt mondta, ki akart találni, tervelni valamit, de már ettől a gondolattól olyan izgatott lett, hogy lebukott. Szerintem így volt teljesen spontán, őszinte és tökéletes.
Mi volt az esküvő koncepciója, milyen napot képzeltetek el magatoknak?
Azt tudtuk, hogy nyári esküvőt szeretnénk, lehetőleg szabadtérit, természetközelit, de olyan helyen, ahol rossz idő esetén sem kell aggódni. Mindketten az Esztergom-kertvárosi Lógatóra gondoltunk, nem is néztünk más helyszínt. Egy festői parkot kell elképzelni horgásztavakkal, távol a város zajától. Szerettük volna, ha az esküvő szellemisége minket tükröz, nem volt vőfély, nem volt szigorú menetrend, nem volt betanult tánc, kötelező programok. Volt viszont borkóstoló, párakapu, ajándékfröccs, alpakapinata.
Hogyan találtátok meg az ideális helyszínt?
Igazából mindketten egy helyre gondoltunk elsőre, és áprilisban az esélytelenek nyugalmával megkérdeztük, hogy van-e még szabad hétvége a nyáron. Csodák csodájára volt, úgyhogy nem gondolkoztunk sokáig.
Hogyan, mennyi idő alatt szerveztétek meg az esküvőt?
Sajnos anyukám már az eljegyzéskor, novemberben beteg volt, és az állapota rosszabbodott, emiatt vacilláltunk sokáig, hogy tervezzünk-e nyárra esküvőt. Végül úgy döntöttünk, hogy nem szeretnénk halogatni az esküvőt, és szeretnénk ha ő is minél nagyobb eséllyel ott lehetne velünk. Szerencsére a kívánságunk teljesült.
Mi volt az álmotok a dekorra, a meghívókra és a grafikára vonatkozóan?
Mivel egyedit, személyeset szerettünk volna így a férjem tervezte a meghívókat. Mindketten nagyon szeretjük az állatokat és mindent, ami álatokkal díszített, így azt tudtuk, hogy valamilyen állatos főmotívum lesz. Végül egy nagyon bájos mackópárra esett a választásunk. Vidám, meleg lett az összkép. A dekor kapcsán tudtuk, hogy kit fogunk felkérni, ki az akinek bízunk a stílusában és nem is csalódtunk.
Nem szerettünk volna semmi habos-babos műcsodát, és nem akartuk túldekorálni, zsúfolni sem a sátrat. Sok virág volt és a szabadtéri részen világító lampion, szalmabála és fényfüzér.
Mi volt a catering koncepciója, milyen ételeket választottatok a vendégeknek?
Alapvetően nem akartunk nagyon eltérni a klasszikus jól bevált esküvői fogásoktól, de szerettük volna ha vannak kisebb különlegességek és könnyedebb ételek is, tekintettel az augusztusi időpontra és az ilyenkor szokásos melegre. Így volt gyümölcsleves is, rántott zöldségek, rántott hal, aprósüti helyett csokiszökőkút gyümölcsökkel, pörkölt helyett harcsapaprikás. Mivel az esküvőn másban sem volt szigorú menetrend, a vacsora is svédasztalos volt. Én úgy láttam, és a visszajelzések alapján is működött a rendszer.
És a sütemények + menyasszonyi torta?
A templomi esküvő után a plébánia udvaron volt egy kis fogadás, itt voltak egyszerűbb sütemények hogy mindenki rendezhesse az energiaháztartását, de a vacsora előtt, után aprósütik nem voltak, édesség gyanánt a csokiszökőkút szolgált sok nagyon finom gyümölccsel, és azt hiszem ez sokkal üdítőbben hatott egy igazi nyári estén mint egy jó kis habcsók. A tortánk is azt szerettük volna ha finom, könnyed lesz, azon kívül hogy biztosan ne legyen rajta marcipánbevonat kemény gyöngyökkel, sok koncepciónk nem volt, de nem gondoltuk, hogy ennyire nehéz lesz választani, hogy ennyi finom lehetőség van. Még szerencse hogy a három emelet miatt háromfélét választhattunk. Egy nagyon finom belga csokis, egy joghurtos pirosgyümölcsös és egy mangós kókuszos emelet volt.
A tortából egyáltalán nem maradt. Sok esküvőn láttam már, hogy a tortát már csak olyan ímmel-ámmal eszik, úgy kell az emberek kezébe adni, nálunk ilyen nem volt.
Hogyan esett a választásod erre a gyönyörű Daalarna esküvői ruhára? Milyen élményeid vannak a ruhapróbákról?
Már nagyon régen álmodoztam róla, hogy egyszer majd szeretnék legalább közelről megnézni egy ilyen ruhát. Aztán én is valódi menyasszony lettem aki valódi menyasszonyi ruhát keres, és akármerre, akármennyit néztem, mindig a Daalarnához tértem vissza, így összeszedtem a bátorságom, és bejelentkeztem egy ruhapróbára. Nem vagyok egy hercegnős típus, de akkor és ott annak éreztem magam, és imádtam minden percét. A legelső próbán nagyon jó volt sokféle, különböző izgalmas darabot felpróbálni, de még jobb volt megtalálni az igazit. Gyönyörű volt, kényelmes, és talán az a legjobb szó, hogy természetesen éreztem magam benne.
Mit szóltak a ruhához a vendégek és a férjed?
Azt hiszem, a hátralévő életemben összesen nem fogok annyi bókot kapni mint ott, akkor, abban a ruhában.
Mesélj kicsit a többi részletről is a megjelenéseddel kapcsolatban!
Az én kérésemre visszafogott, de nagyon szép virágos színű sminkem volt, és bónuszként még két nap múlva is szinte hibátlan volt. A hajamat nagyon szerettem, egy laza kontyot viseltem, ami valódi virágokkal volt tűzdelve.
A ruha csipke felsőrészéhez és a mély hátkivágáshoz anyukám letisztult, klasszikus, de gyönyörű igazgyöngy nyakláncát és karkötőjét kértem kölcsön.
Ha 5 szóval kellene jellemezned, milyen volt az esküvőtök?
Boldog, felszabadult, természetes, szerelmes, érzelmes.
Milyen emlékeid vannak a nagy napról?
Kissé giccsesen hangzik, de úgy érzem, hogy aznap miattunk kelt fel a Nap. Hiába voltunk együtt, éltünk együtt Zolival több éve, amikor átléptem a templom küszöbét és elindultam az oltár felé, ahol ő várt, az az érzés leírhatatlan, megtaláltam a helyem a világban. Talán ez az érzés a legemlékezetesebb.
Milyen volt a zene? Meddig tartott a parti?
Vas Zoli DJ-zett nekünk, csak annyit mondanék, hogy reggel 6-kor már kezdett fáradni.
Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok?
Anyukám puszija a homlokomra készülődéskor, a templomba lépés, ahogy végigmentem a templomon és néztem a barátaimat, a családomat, amikor eltörtük a tányért, a nyitótáncunk, amit ott rögtnöztünk, és én szinte végigsírtam a boldogságtól, a reggel a stégen az ottmaradt keménymaggal.
Mi volt, ami miatt a leginkább izgultál az esküvő előtt?
Ez kicsit rendhagyó, persze voltak apróbb dolgok, mint az elhagyott melltartó, harisnya egy nappal az esküvő előtt, az hogy a férjem az utolsó este tizenegykor még mindig a szabadtéri részt építette, de leginkább anyukám miatt izgultunk, hiszen a betegsége miatt nem volt biztos, hogy jelen lehet, pedig nagyon szerettük volna, és nálunk jobban már csak ő akarta. Tudtuk, hogy ez csak aznap, az indulásnál fog eldőlni. De nem létezett semmilyen betegség vagy fájdalom, ami akkor visszatarthatta volna őt, minden erejét összegyűjtötte, és ott volt velünk. Az volt az utolsó nap, hogy kikelt az ágyából.
Volt rossz emléked vagy olyan részlet, amit megváltoztatnál utólag?
Ha tudom, hogy ennyire jó lesz, ennyire magától jön, nem izgulok előtte apróságokon. És még valami: kényelmesebb cipőt vennék.
Szolgáltatók:
Helyszín: Lógató, Fotó: Kölcsey Sára Photography, Ruha: Daalarna, Zene: Vas Zoltán, Virág, dekor: Kriszta Provance, Smink: Rátkainé Szentendrey Nóra, Haj: Supik Csanád, Torta: Mák cukrászda, Borkostoló: Borsolya
Még több valódi esküvői beszámolót találsz ezen a linken, vagy kövess minket az Instagramon még több inspirációért! Nézd meg a Daalarna legújabb esküvői kollekcióját, a FOLK-ot ide kattintva.
