„A mi esküvőnkre egy csodaszép júniusi pénteken került sor a Tolna megyei Bölcske település külterületén lévő Szent András Kastélyban. Amikor elkezdtünk arról beszélgetni, hogy hogyan képzeljük el ezt a napot, akkor két dologban voltunk biztosak: az egyik, hogy zöld környezetben, a természet közelségében képzeljük el, a másik, hogy meghitt, barátságos hangulatban, óriási felhajtás nélkül. Azt gondolom, hogy mind a kettő vágyunk maximálisan teljesült. Tulajdonképpen az egész nap egy nagy rózsaszín felhőben telt, kicsit még mindig nem hiszem el, hogy összeházasodtunk.” – Valódi esküvőket bemutató rovatunkban ezúttal gyönyörű Daalarna menyasszonyunk, Zita és kedvese, Balázs esküvőjének legszebb pillanatait mutatjuk meg nektek.
Hogyan ismerkedtetek meg?
A férjemmel egy Sárkányhajó Európa-bajnokság keretein belül ismerkedtünk meg 2011-ben. Akkor én már leigazolt tagja voltam egy sárkányhajó csapatnak, mikor Balázst meghívták, hogy erősítse a csapatot ezen a versenyen Kijevben. A hazafelé tartó buszra lényegében már egy párként szálltunk fel. A történet azért is vicces, mert ezelőtt ő kenuzott, én kajakoztam, és számtalanszor vettünk részt ugyanazokon a versenyeken, de ezek alkalmával valahogy mégsem találkoztunk soha.
Milyen volt a lánykérés?
A lánykérésre Párizsban került sor, igazán romantikus és személyes volt. Az Eiffel-torony meglátogatása után átsétáltunk a Szajna túloldalán lévő Trocadero térre, ahol a férjem kicsit távolabb húzott a tömegtől: egy padra, a toronnyal szemben, ahol végül feltette a kérdést.
Annyira izgultam, hogy azóta sem emlékszem teljesen, hogy pontosan hogyan zajlott köztünk a párbeszéd.
Ezután az egész utazás egy előnászútnak tűnt, teljesen a saját világunkban voltunk. Később kiderült, hogy az anyukámon kívül szinte az egész családunk és a legtöbb barátunk, kollégánk is tudott a tervről, egyik barátnőmmel hetekig járták az ékszerboltokat a városban, hogy megtalálják a megfelelő gyűrűt, mégsem szólta el magát senki. Az Eiffel-torony lábánál lévő biztonsági átvilágításnál annyira egyértelműen látszott a gyűrű a férjem csomagjában, hogy majdnem mégis idő előtt felfedeztem, mit tervez, de végül nem így lett, és igazi meglepetés volt.
Mi volt az esküvőtök koncepciója, milyen napot képzeltetek el magatoknak?
Amikor elkezdtünk beszélgetni arról, hogy hogyan képzeljük el az esküvőnket, akkor egyetértettünk abban, hogy egy laza hangulatú, bensőséges eseményt képzelünk el minden nagyobb felhajtás nélkül. Voltak hagyományos elemek, de ezeket igyekeztünk modern köntösbe bújtatni. Nem szerettünk volna egy szigorú, feszített tempójú eseményt, fontos volt, hogy mi is és vendégeink is el tudjuk engedni magunkat.
Nagyon fontos volt viszont, hogy a valódi polgári szertartás ott, élesben történjen, mert így éreztük egész kereknek az esküvőt.
Sokat gondolkodtunk a létszámon, de végül ezen a téren is nagyon jól alakult minden. A 70 fős vendégsereg nem volt sok, de túl kevés sem, és mindenki jelen volt, aki fontos számunkra. Kicsit tartottunk attól, hogy vidékre utaztatjuk a vendégeket és amennyiben bulizni akarnak, ott is kell majd aludniuk, de utólag kiderült, hogy ez inkább pozitívum volt. Jobban jelen voltak, hiszen nem siettek sehová és el tudták engedni magukat.
A pénteki nap kiválasztása is szándékos volt, így szombaton mindenki tudott pihenni, majd még ott volt a vasárnap a szokásos hétvégi programokra és a felkészülésre a következő hétre.
Hogyan találtátok meg az ideális helyszínt?
A helyszínt végül is édesanyám segítségével találtuk meg. Az első perctől kezdve fontos volt számunkra, hogy minél zöldebb környezetben, a természet közelségében tarthassuk meg az esküvőnket, így biztosak voltunk benne, hogy nem Budapesten szeretnénk megszervezni.
Hogy megkíméljük a vendégeket az utazástól, első körben Pest megyében keresgéltünk, de itt nem találtuk meg az igazit, így kiszélesítettük a keresést távolabbi helyszínekre is. Ekkor küldte át édesanyám a Szent András Kastély honlapjának linkjét. Bevallom, elsőre nem gondoltam rá, mint esélyes helyszín, mert a kastély típusú helyszíneket nem tudtam elképzelni hozzánk.
Végül a csodálatos környezet, a zöld területek és a szabadtéri vacsora és buli lehetősége meggyőzött, hogy érdemes volna személyesen is ellátogatni a kastélyba. Nem bántuk meg. Az első pillanatban olyan nyugalom szállt meg minket, hogy éreztük, itt jó helyen járunk, aztán az egyeztetés során kiderült, hogy minden szempontból megfelelt az elképzelésinknek.
Hogyan, mennyi idő alatt szerveztétek meg az esküvőt? A koronavírus miatti korlátozások mennyire nehezítették meg számotokra az esküvőszervezést?
A 2019 novemberi lánykérést követően 2020 februárjában kezdtünk neki a szervezésnek. Nekem van korábbi rendezvény- és esküvőszervezői tapasztalatom, aminek köszönhetően kisebb-nagyobb segítséggel én szerveztem meg az esküvőnket. Közel másfél év állt a rendelkezésünkre, hogy mindent megtervezzünk és leszervezzünk, ami elégnek is bizonyult, de bevallom, azért a végére már nagyon vártam, hogy a végére érjünk a feladatoknak. A szervezői tapasztalatok ellenére egyébként voltak olyan területek, amibe eddig nem láttam bele, így például a házasságkötés hivatalos kérvényezése és az anyakönnyvezetővel való egyeztetés a számomra is új volt.
Mi azon szerencsések közé tartozunk, akinek a nagy napját kevésbé érintette a járvány, ami miatt nem győzünk hálásak lenni.
Eredetileg is 2021-re terveztük az esküvőt, amit 2020 nyarán nagyon megnyugtató döntésnek gondoltunk. Sajnos végül az idei év is hozott izgalmakat. A tervezett dátum előtt két héttel engedélyeztek először lakodalmakat, és mikor erről kijött a hivatalos rendelet, már éppen mi is elkezdtünk gondolkozni az átszervezésben. Ezután jött a szálláshelyeken szükséges védettségi igazolvány kérdése, hiszen nálunk erre is szükség volt. Végül mindössze pár olyan vendégünk volt, aki biztonságosabbnak vélte távol maradni.
A ceremóniamesterünk Herendi Gábor lett, nem véletlenül, hiszen ő a férjem nagybátyja. Ez különleges hangulatot adott az eseménynek, hiszen az ő tapasztalata és profizmusa egy igen személyes felhangot kapott.
Mi volt az álmotok a dekorra, a meghívókra és a grafikára vonatkozóan?
A dekoráció fő koncepciója a természetesség volt. Nem szerettem volna grandiózus virágdíszeket, inkább a lazább, egyszerűbb virágdekorációk tetszettek sok-sok zölddel. Ennek megfelelően az asztalokon vázákat helyeztünk el – ezekből is többfélét, hogy kicsit szabálytalan legyen, és ezekbe kerültek a virágok. Mivel a vacsorát a szabad ég alatt tartottuk, tudtunk játszani a fényekkel. Az asztalokra is kerültek tündérfények, illetve a kastély épületét is megvilágítottuk díszlet gyanánt. A helyszín egyébként önmagában is gyönyörű, ennek köszönhetően nem éreztem szükségét annak, hogy sok dekorációt használjunk.
A polgári szertartást is a birtokon tartottuk, a kastély épülete mögötti erdőben, ami gyönyörű háttért szolgáltatott a házasságkötésünknek.
A meghívókat én készítettem el, ami talán nem a legegyszerűbb megoldás volt, de utólag nagyon örülök, hogy a saját munkámat tudtuk megjeleníteni a meghívókon. Ezen is megjelent a dekoráció lazán elegáns, természetes stílusa.
Mi volt a catering koncepciója, milyen ételeket választottatok a vendégeknek?
Az ételek kiválasztása során a fő szempont az volt, hogy minden vendégünk széles kínálatból tudja kiválasztani a neki megfelelőt. Sok vendégünk, köztük én is húsmentesen étkezem, e miatt több vegetáriánus fogás volt a menüben, mint általában. Emellett a klasszikusabb fogásokat is megtartottuk. A vegyes felszolgálási módot választottuk, a levest még kényelmesen az asztalnál szolgálták fel, de a büféasztal kínálatából már mindenki kedvére válogathatott.
A torta kiválasztásakor is figyelembe vettük, hogy vannak a vendégek között, akik mentesen étkeznek, emiatt végül három tortánk is volt. A menyasszonyi torta mellett egy cukor- és egy gluténmentes tortát is készíttettünk. A menyasszonyi tortát a Daubner Cukrászdában választottuk ki, ahol két torta stílusát kombinálták össze nekünk. A letisztult fehér bevonatra élővirág díszítés került.
Hogyan esett a választásod erre a különleges Daalarna esküvői ruhára? Milyen élményeid vannak a ruhapróbákról?
A menyasszonyi ruha kiválasztása egy nehéz feladatnak indult, majd ez lett az egyik legkönnyebb döntés, amit meghoztam az esküvő kapcsán. A ruha kiválasztását megelőzően nem volt letisztult elképzelésem arról, hogy milyen ruhát szeretnék, egyedül abban voltam biztos, hogy a sellő fazon nem én vagyok, és hogy saját ruhát szeretnék.
A Daalarna volt a harmadik szalon ahová édesanyámmal ellátogattunk, és azt gondolom, hogy az első próba után tudtuk, hogy megvan a ruhám. Számomra a legfontosabb az volt, hogy a ruha tükrözzön engem, hogy jól érezzem magam benne és hogy passzoljon hozzám, de emellett szerettem volna különlegesnek is érezni magam benne.
Eredetileg sem zárkóztam el a színes ruháktól, de azért teljesen a hagyományostól eltérő ruhát sem szerettem volna.
A REBELLE kollekció 758-as darabjának rózsaszín tüllszoknyája szerelem volt első látásra, miután ezt a ruhát felpróbáltam, már nem igazán jöhetett más számításba. Ez a ruha ötvözött mindent, amit szerettem volna. Az eredeti hátkivágást módosítottuk egy kicsit, illetve kapott a ruha egy levehető tüll uszályt is. Az uszály fontos volt számomra, viszont a tánc és a buli során már útban lett volna, ezért nagyon örültem annak a lehetőségnek, hogy ezt le tudtam venni a szertartás után.
A próbákról csupa jó emlékem van, már az első találkozástól fogva. Mindenki hihetetlenül kedves volt, a legapróbb részletekre is odafigyeltek, igazán azt éreztem, hogy fontos nekik is az, hogy minden olyan legyen, ahogy én szeretném és hogy jól érezzem magam.
A koronavírus sajnos nem kevés aggodalmat okozott nekünk is, de egy dologban biztos lehettem végig: a ruhám a lehető legjobb kezekben van.
Mit szóltak a ruhához a vendégek és a férjed?
Nagyon tetszett mindenkinek, rengeteg pozitív visszajelzést kaptam. Miután anyukám elsírta magát a ruha kiválasztása után, akkor már tudtam, hogy jó döntést hoztunk. A férjem azt mondta, idézem: „Ez a ruha nagyon te vagy, visszaadja a kifinomult, elegáns ámde gyönyörű stílusodat.” Külön tetszett neki, hogy nem fehér vagy törtfehér volt, hanem enyhén rózsaszín, ettől igazán egyedi lett.
Mesélsz kicsit a többi részletről is a megjelenéseddel kapcsolatban?
A megjelenésem részleteit szintén a természetesség jegyében képzeltem el. A hétköznapokban is csak minimális sminket viselek, ennek megfelelően a nagy napon sem szerettem volna túlzásokba esni. Ebben a sminkesem, Apáthy Stephanie teljes mértékig a segítségemre volt, azonnal értette mit szeretnék. A hajamat illetően biztos voltam benne, hogy feltűzve szeretném viselni, laza kontyban. Ettől egy kicsit féltem, mert szerencsére rengeteg hajam van, de pont emiatt nem voltam biztos benne, hogy tartósan meg is marad a frizurám. Mint kiderült ettől sem kellett tartanom, Hajda Nóra, a fodrászom nemcsak gyönyörű, de tartós frizurát készített nekem. Igazán gyönyörűnek éreztem magam egész nap.
A menyasszonyi ruhám önmagában is nagyon mutatós, emiatt nem viseltem sok ékszert.
Találtam egy halvány rózsaszín köves fülbevalót és hozzáilló karkötőt, ami nagyon szépen kiegészítette a megjelenésemet. A cipő vásárlástól tartottam a legjobban, mert a hétköznapokban szinte kizárólag tornacipőt viselek, de végül szerencsésen találtam egy kisebb sarkú cipőt, ami nagyon kényelmesnek bizonyult.
Milyen volt a zene? Meddig tartott a parti?
Sok barátunkat hívtuk meg az esküvőre, úgyhogy biztosak voltunk benne, hogy óriási buli lesz. Így is lett, reggel 5 óráig táncoltunk! A zenét DJ szolgáltatta, akivel maximálisan személyre tudtuk szabni, hogy milyen zenéket szeretnénk, nagyon rugalmasan teljesítette minden kívánságunkat. Alapvetően szinte minden zenei stílust szeretünk, de a mulatóst pont nem, úgyhogy a menyasszonytánc ebből a szempontból kicsit rendhagyó volt. Gergő (Vajas Gergő, Best Event DJ) azonban ebben is segítségünkre volt, és végül retró slágerekre táncoltam a vendégekkel.
Nyitótáncunk is volt, amire nagyon sokat készültünk, és minden percét imádtuk! A felkészítést Kelemen Erikának köszönhetjük, aki a mi elképzeléseinket és tudásunkat figyelembe véve egy gyönyörű koreográfiát rakott össze nekünk. Magunk is meglepődtünk rajta, hogy mennyire élveztük a próbákat, ráadásul ezeknek is köszönhetően igazán egymásra tudtunk hangolódni az esküvő előtti hetekben. Az első egy-két próba után abban is biztosak voltunk, hogy később is vissza fogunk járni egy-egy táncórára.
Ha 5 szóval kellene jellemezned, milyen volt az esküvőtök?
Szeretetteljes, meghitt, vidám, bensőséges, felszabadult.
Milyen emlékeid vannak a nagy napról?
Tulajdonképpen az egész nap egy nagy rózsaszín felhőben telt, kicsit még mindig nem hiszem el, hogy összeházasodtunk. Persze izgatott voltam, de közben teljes mértékig nyugodt is, hiszen tudtam, hogy ez így van rendjén. Sok éve egy párt alkotunk, szinte még gyerekként ismerkedtünk meg, de most már eljött az ideje annak, hogy hivatalosan is összekössük az életünket és egy új fejezetet nyissunk.
Az pedig nagyon jó érzés, hogy most már a páromra férjként gondolhatok.
Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok és legszebb élmények?
Ez az egyik legnehezebb kérdés, mert hirtelen rengeteg minden az eszembe jutott. 🙂 Elsőként talán azt a pillanatot emelném ki, amikor az anyakönyvvezető először a nevemen szólított (kötőjelesen vettem fel a férjem nevét), és kijelentette, hogy most már házastársak vagyunk. Ez mindenképpen egy nagyon emlékezetes pillanat volt, amire sokszor gondolok vissza. Rengeteg szeretetet és törődést kaptunk a családunktól és a barátainktól, édesanyám például több meglepetéssel is készült. Az egyik ezek közül egy videómontázs volt, amelyben a barátaink és ismerőseink (olyanok is, akik ott voltak és olyanok is, akik nem voltak jelen) üzentek nekünk, és elmondták jókívánságaikat.
Szintén emlékezetes pillanat az első tánc édesapámmal, láttam rajta, hogy mennyire átéli a pillanatot. Ő egyébként egy verset is írt nekünk, köszöntő gyanánt.
Mi volt, ami miatt a leginkább izgultál az esküvő előtt?
Az esküvőszervezői munkáim során megtanultam, hogy nincs olyan esküvő, ami tökéletesen úgy alakul ahogy az ember eltervezte, és egy így van jól. Mindig vannak váratlan események, történések és ettől lesz az egész valódi. Emiatt nem aggódtam igazán az apróbb részletek miatt, leginkább a vírus miatti szabályok okoztak aggodalmat. Miután már biztosak lehettünk benne, hogy meg fogjuk tudni tartani onnantól már csak boldog voltam, hogy a legnagyobb akadály elhárult, és tudtam, hogy minden a legnagyobb rendben lesz.
Volt rossz emléked vagy olyan részlet, amit megváltoztatnál utólag?
Rossz emlékem nem volt, de utólag a készülődés időszakát máshogy csinálnám, mert egy kicsit rohanós volt ez az időszak. Anyukám és a tanúm is még sokat segítettek az előkészületekben ez idő alatt, ezért ők sem voltak ott velem végig, amit nagyon sajnálok.
Sikerült elutaznotok nászútra, vagy még várat magára?
A nászút sajnos még várat magára. Egyetértettünk abban, hogy a nászút számunkra egy különlegesebb utazást jelent, ahol tényleg mindentől el tudunk szakadni és egymásra hangolódni, ehhez pedig távolabb szeretnénk utazni, lehetőleg Európán kívül. A koronavírus miatt ez most sajnos nem annyira egyszerű, úgyhogy még várunk kicsit.
Helyszín: Szent András Kastély, Esküvői ruha: Daalarna, Catering: Selfcatering, Dekor: Hamvaska Műhely, Fotó: Petra Pako Photography, Videó: Bognár Anna, Anabognaro, Ceremóniamester: Herendi Gábor, DJ: Best Event Dj, Haj: Hajda Nóra, Smink: Apáthy Stephanie, Torta: Daubner Cukrászda, Táncoktatás: Kelemen Erika Tánciskola, Fotós aktivitás: Selfiemachine
Te is szeretnél szerepelni rovatunkban? Küldd be nekünk Daalarna ruhás esküvődet ide kattintva. Még több esküvői beszámolót találsz ezen a linken, vagy kövess minket az Instagramon és a Pinteresten még több inspirációért!
