Megérkezett a My Secret Wedding Diary folytatása! A Daalarna szalon munkatársa, Niki legújabb bejegyzésében elmeséli nektek, milyen élmény volt a 2022. december 17-ei polgári esküvő és az azt követő ünneplés.
“A december mindig egy elképesztően sűrű (és varázslatos) időszak, de az idei minden korábbit felülmúl. December első hetében elkészült a menyasszonyi ruhám és a menyecském, majd 10-én megtartottuk a lánybúcsút és a legénybúcsút.
Az a boldogság, amit azóta érzek, remélem még nagyon sokáig ki fog tartani. Újra és újra próbálom felidézni a nap pillanatait és újra átélni a csodát. A nap végén, ahogy hazaértünk, csak arra tudtam gondolni, hogy nem akarom, hogy vége legyen életem legszebb napjának. Annyi hihetetlenül szép, vicces és megható momentuma volt a napnak, hogy még mindig dolgozom fel az emlékeket.
Volt, ami azért lett tökéletes, mert megterveztük: a helyszín, az étterem, a ruhák, a haj, a smink. És volt, ami pont azért, mert véletlenszerűen alakult: hogy az anyakönyvvezető az egyik kedvenc versünket szavalta, hogy a barátnőm kisfia vitte ki a csokrom (és szinte minden fotón velünk volt), az amerikai turisták, akik zavarba ejtően sokáig dicsérték és fotózták a ruhámat, a testvérem beszólása a ceremónián, amin mindketten elnevettük magunkat Dáviddal… Ettől lett tökéletes és megismételhetetlen a nap, amire mindig emlékezni fogok.
A dátumválasztás
Nagyon hideg volt az esküvőnk napján, reggel még a hóesést néztem az ablakból, miközben sminkeltek. Kérdeztétek néhányan, hogy miért nem tartottuk meg a polgári esküvőnket már nyáron, amikor még meleg volt. Az az igazság, hogy mi nagyon szeretjük az évnek ezt az időszakát. A decemberi hangulat számunkra utánozhatatlan: különlegesnek, varázslatosnak éreztük és szerettük volna a polgári esküvőnket ugyanabban a hónapban, ugyanabban a hangulatban ünnepelni, amikor a lagzit is: decemberben.
Minket egyáltalán nem zavar a hideg. Pont az esküvőnkre tartva beszélgettük az autóban, hogy az időjárásra 90 százalékban van miért panaszkodni: túl meleg van, túl párás az idő, esik az eső… a mi esküvőnkön a hideget fogják majd emlegetni a vendégek, de számunkra ez az időjárás sokkal kedvezőbb, mint egy nagyon meleg nyári nap. Az is fontos volt a számunkra, hogy az idei karácsonyt már férjként és feleségként ünnepelhessük. Ezért lett 2022. december 17. a polgári esküvőnk dátuma, két héttel a lagzink előtt.
A helyszínválasztás
A polgári szertartásunkat a budai Várban tartottuk. Nagyon szeretjük ezt a környéket, amikor időnk engedi, gyakran sétálunk erre, és az egyik kedvenc éttermünk is a közelben van. A házasságkötő termet az esküvőnk napja előtt csak fotóról láttam, de rögtön éreztük, hogy illik hozzánk a hangulata, így nem is keresgéltünk tovább. Azt hiszem, az volt a legmeglepőbb a számomra, hogy a helyszín minden képzeletünket felülmúlta.
A szavam is elállt, ahogy a lépcsőről felérve beléptünk a terembe: a gyönyörű bársonyfüggönyök, kristálycsillárok és antik bútorok ellenére a kis termek meghittséget árasztottak magukból. Egy nappal advent negyedik vasárnapja előtt voltunk, de már az utolsó gyertya is égett az aranyozott tobozokból álló koszorún. Habár az eredeti tervünk az volt, hogy “csak aláírni” megyünk be a tanúinkkal, végül 20 főre emelkedett a vendégek létszáma, és az eredetileg tervezett, lehető legrövidebb és leghivatalosabb szertartás helyett annyira szép ceremóniát kaptunk, hogy a meghatottságtól az igent is alig tudtam kimondani.
A ceremónia
Az első, ami eszembe jut az esküvőnkről, az a dallam, amire bevonultunk Dáviddal a házasságkötő terembe. Együtt készülődtünk otthon, előbb a fodrászom érkezett meg, majd a sminkesem, végül segítettünk egymásnak felöltözni. Dávid apukája, bátyja (aki a tanúja is volt) és a kisfia jöttek értünk, együtt indultunk a helyszínre és Dáviddal együtt szerettünk volna bevonulni is. A Jurassic Park főcímdalát választottuk bevonuló zenénknek a The Piano Guys feldolgozásában, és a ceremónia további pontjain is egy-egy számunkra kedves filmzene szólt (a jegyesfotózásunk tematikája után ez biztosan nektek sem meglepő) a szeretteink csak mosolyogva bólogattak, ahogy felismerték a dallamokat.
Az volt a kérésünk az anyakönyvvezetőhöz, hogy hivatalos, rövid ceremónia legyen, mindenféle sallang nélkül; kifejezetten kértük, hogy idézetet, verset ne szavaljon. Szerencsére ez utóbbi kérésünket nem tartotta be. Nem tudom, hogy azért éreztem-e annyira szépnek a ceremóniát, mert a miénk volt, de most is azt gondolom, hogy hozzánk illőbb nem lehetett volna. Amikor meghallottam az egyik kedvenc versem kezdő sorait, újból elöntött a hála érzése.
Juhász Gyula Karácsony felé című verse a vendégeink szerint is tökéletes választás volt, mintha mi kértük volna.
Az anyakönyvvezető hölgy összességében elképesztő volt, nagyon szépen beszélt, teljesen ránk hangolódott. Majd miután összeadott minket, megkért, hogy ismételjük meg a csókunkat még egyszer, egy másik szögből, mert annyira tökéletes volt, hogy ezt minden vendégnek látnia kell.
A szertartás szimbolikus részéhez a gyertyagyújtást választottuk, úgy éreztük, nem csak hozzánk, de az ünnephez és az alkalomhoz is ez illik a leginkább. Nagyon megható volt látni, amikor felálltunk megköszönteni a szüleinket, hogy Dávid apukájának és anyukámnak is patakokban folynak a könnyei. Muszula Timiék a Laura Virágtól pedig gondoskodtak róla, hogy ne csak a csokrom legyen tökéletes, de a kalligráfusunk vállalta, hogy megírja szüleink köszöntőkártyájára azt a néhány sort, amit nekünk nem lett volna erőnk elmondani a meghatottságtól. Összességében ez volt számukra a legnagyobb ajándék.
Az ünneplés
A szertartás után néhány csoportkép után fotózkodni indultunk a várba, majd a családunkkal a Pavillon de Paris étteremben ünnepeltünk egy pezsgős koccintással egybekötött ebéddel. Nagyon sokat hozzáadott a naphoz, hogy nem csak a családunk, de néhány barátunk is velünk ünnepelt, köztük két olyan barátnőm is, akik a nyolcadik-kilencedik hónapban járnak a terhességükben. Mivel a lakodalmunkon nem lesznek gyerekek, a polgári esküvőnkön mindenképpen szerettük volna, ha ezen a napon velünk vannak a legkisebbek is. Az egyik barátnőm kisfia és kislánya nélkül közel sem lett volna ilyen fantasztikus a napunk, nagyon sokat jelentett, hogy velünk voltak, hiszen fontos szereplői az életünknek. Az egyik legszebb emlékem, ahogy megérkeznek, és a kisfiú tárt karokkal szalad felém. Hirtelen jött ötlettől vezérelve vállalták, hogy behozzák a gyűrűmet, szirmot szórtak nekünk és gondoskodtak róla, hogy mindenkit megnevettessenek. A legtöbb emlékem hozzájuk kötődik az esküvőnkről, ezt biztosan a fotók is visszaadják majd.
Azt gondoltuk, a hideg miatt szinte egyedül lehetünk majd a várban, így teljesen ledöbbentünk, amikor odaértünk: ekkora tömeget még sosem láttunk itt. Elfelejtettük, hogy mennyi embert vonz a karácsonyi vásár, szinte lépni sem lehetett.
Az esküvőnk intim hangulatához képest nagy kontrasztot adott a zsivaj, ami fogadott minket, és ahányan odajöttek gratulálni, megálltak megtapsolni vagy csak odakiáltottak nekünk, azt éreztük, hogy mindenki minket ünnepel. Nagyon vicces volt, amikor a fotózás után az étteremhez értünk és kiszálltunk a taxiból, még ott is elment mellettünk néhány turista, akik mondjuk úgy, nem voltak már szomjasak, és odakiáltottak nekünk: „Happy New Year!” Ha tudnák, mennyire fején találták a szöget – nevettünk Dáviddal.
A fantasztikus fotósainknak hála, már aznap este kaptunk néhány fotót a napról, amiért elképesztően hálásak vagyunk. Maga a fotózás is csodálatos élmény volt. Teljesen el tudtuk engedni magunkat a tömeg ellenére is, ami Bálintnak, a fotósunknak köszönhető, aki végig lazán, profin instruált minket és hősiesen bírta a hideget is. Csak akkor hagytuk abba, amikor már úgy éreztem, kezdenek átfagyni a lábujjaim. Amíg a többi képet meg nem kapjuk, mutatok néhányat az itthon fotózott polaroidok közül is.
A folytatás
Alig akartam lemosni a sminkem a nap végén és levenni a ruháim, annyira imádtam az egészet, és olyan szomorú voltam, hogy ilyen gyorsan vége lett. Életem legszebb napja volt. És bár még izgulok, hogy minden megvalósul-e, amit terveztünk, végre megoszthatom veletek a jó hírt: meg tudjuk tartani az esküvőnket a Tiszavirágban (előzmények itt – a szerk.). Úgy döntött a vezetőség, hogy az esküvőnkre való tekintettel kinyitnak nekünk erre az egy napra, és megtesznek mindent, hogy úgy ünnepelhessünk, ahogy eredetileg elterveztük.
Így most gőzerővel készülünk a szilveszteri lakodalmunkra.
Nagyon hálásak vagyunk mindenkinek, aki eddig is segített, hogy megvalósulhasson ez az álmunk. Budapest a jelenünk, ezért nagyon jó érzés, hogy itt tartottuk a polgári esküvőnket, de Szeged mindig a múltunk lesz, és nem tudjuk elképzelni, hogy máshol, máskor, máshogy ünnepeljünk. Nagyon köszönöm nektek ezt az évet, el sem tudjátok képzelni, mennyit jelent, hogy végigkísértetek ezen az úton, amíg menyasszony voltam – és hihetetlen érzés leírni, hogy ezeket a sorokat már feleségként írom nektek. Bár Dávid nagyvonalúan azt mondta: szilveszterig még lehetek egyszerre menyasszony és feleség is. Mindenkinek ilyen férjet (és vőlegényt, hiszen így fair) kívánok.
Nagyon boldog ünnepeket nektek! Élvezzétek minden egyes percét. Én már megkaptam a legnagyobb ajándékot, és nagyon izgulok, hogy a szilveszteri álmaink is valóra váljanak!”
Szeretettel,
Niki
A blogról A Daalarna szalon munkatársa, Niki 2022. december 31-én férjhez megy, és 2022 januárjától havonta jelentkező, My Secret Wedding Diary elnevezésű blogjában mesél a Secret Stories olvasóinak az esküvőszervezésről és álomruhája kiválasztásának folyamatáról. A korábbi blogbejegyzéseket ide kattintva találjátok.
Fotó: Wondeer Wedding, Helyszín: Pavillon de Paris, Házasságkötő terem: Forgách-palota, Virágok: Laura Virág, Gyűrűk: Ruszkai Jewellery, Frizura: Mező Henrietta, Smink: Vass Vanda
Olvasd el ezeket is:
- Ha esküvői inspiráció után kutattok, nézzetek körül Valódi esküvők és Esküvőszervezés rovatainkban!
- Eljegyzési gyűrű, jegygyűrű, kísérőgyűrű – Hogyan válaszd ki a tökéleteset?
- Vintage gyűrű eljegyzésre? 7 fontos tanács a vásárlás előtt
- A menyasszonyi ruha kiválasztása – KISOKOS
- Ha időpontot szeretnétek kérni a Daalarna szalonba egy ingyenes ruhapróbára, akkor klikk ide az elérhetőségekért.