Esküvői kreatív fotózás Izlandon? Vajon érdemes belevágni? Az alábbi képek és beszámoló alapján reméljük, hogy egyértelmű lesz az igen számotokra is. Álomszép esküvői kreatív sorozatot kaptunk Dóritól, aki szebbnél szebb Daalarna ruhákban pózolt vőlegényével Izland varázslatos szigetén, míg esküvőfotós barátjuk, Fehér Alexandra megörökítette a pillanatot. Íme Dóri izgalmas beszámolója és a különleges fotósorozat.  

Miért éppen Izland?

2016 júliusában jártunk először Izlandon a vőlegényemmel, Alpárral és még néhány fotós baráttal. Az utazás Alpár ötlete volt még 2015 telén. Amikor barátjával Danival eljátszottak a gondolattal, hogy milyen jó lenne oda utazni egy fotós túrára. Még ekkor Alpár megosztott egy Izlandon készült tájképet a Facebook profilján. Fehér Alexandra, szintén győri fotós barátunk így kommentálta a képet „Mikor megyünk?”, persze ekkor még mit sem sejtve arról, hogy az utazás terve nagyon is konkrét.

Végül úgy alakult, hogy összejött egy hat fős csapat. Dani, Gábor, Szandra és férje Ricsi, valamint Alpár és én. Egy hatszemélyes lakókocsit béreltünk, egy hétre, hogy körbejárjuk a szigetet. Négy fotóssal (ebből 3 természetfotós) és két laikus.

Míg a srácok a helyszíneket és az útitervet csiszolták, addig Szandra azt tervezte, hogy engem hol, milyen ruhában fog fotózni, hogy ne unatkozzunk, amíg a fiúk a vízesést fotózzák úgy 3 órán keresztül. 

Így lettem Szandra modellje 2016-ban.  Azért sikerült Alpárt is elrángatni a fényképezőgép mögül, így tudunk készíteni egy randi fotós (Love session) sorozatot.  Persze Szandra folyamatosan azt hajtogatta, hogy milyen jó lenne itt, Izlandon egy esküvői kreatívot fotózni. Természetesen bogarat ültetett a fülünkbe, hiszen párommal teljesen a sziget hatása alá kerültünk és elvarázsoltak minket a gyönyörű tájak és a nem mindennapi látvány.

Akkor viccből ki is jelentettük, hogy majd, ha egyszer lesz esküvőnk, akkor ott fogjuk elkészíteni a kreatív fotókat, hiszen akkor még nem jártunk jegyben.  

Elérkezett az eljegyzésünk nagy napja 2017. március 27-én, amikor Alpár megkérte a kezemet egy utazás alkalmával, a csodálatos Santorini szigetén. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem vártam erre az alkalomra, nagy boldogsággal töltött el, hogy a számomra tökéletes férfi velem szeretné leélni az életét és feltette a nagy kérdést, ami így hangzott „Leszel a feleségem?”. A kérdés egy csodálatos reggeli órában hangzott el és én, még pizsamában szaladgáltam fel s alá az apartmanban egy üveg pezsgővel és két pohárral a kezemben.  

Daalarna ruha Izlandon

Hazaérkezésünket követően természetesen belevetettem magam az esküvős dolgokba! Mi mással kezdhettem volna, mint a menyasszonyi ruhákkal?! Korábban sokat hallottam Benes Anita csodálatos Daalarna ruháiról. Számomra akkor még álomszerű volt csak, hogy talán majd egyszer én is egy ilyen ruhát viselhetek a nagy napon.

Az eljegyzésünk után hamarosan egyik barátnőm hívta fel a figyelmemet a közelgő jótékonysági árverésre a Daalarna jóvoltából.

Az első gondolatom az volt, hogy erre mindenképpen el kell mennem. Bogi kísért el, aki a 2018 augusztusában tartandó esküvőnkön lesz a tanúm. Boginak köszönhetem a gyönyörű csipke Daalarna ruhámat. Ő ekkor már terhes volt Emmával, (akinek mi lettünk a keresztszülei Alpárral) és hősiesen felautózott velem, és végig állta pocakkal a másfél órás, kígyózó sort, amíg felértünk végre a régi varroda helyszínére, hogy csemegézzünk.

A csipke ruhát ő szúrta ki és javasolta, hogy próbáljam fel mindenképpen. Ahogy a vállfán néztem a ruhát, először úgy tűnt, hogy ez a fazon kicsit távol áll tőlem, aztán amikor felpróbáltam, arra lettem figyelmes, hogy a szalonban dolgozó lányok, akik segítettek öltöztetni, is odagyűltek és nézték, hogy milyen jól áll nekem ez a csoda. Nem gondolkodtam egy percet sem, tudtam, hogy a ruha nélkül nem megyek sehova. Azért még próbálgattam néhány darabot, amit összeválogattunk, és végül úgy döntöttem, hogy jön velem egy fűző és egy szoknya is, ami mellé Bogi vett még nekem egy hatalmas uszályt is, mert beleszeretett ő is. Így válogattuk ki Bogival a kreatív képekhez a ruhákat.  

Esküvői kreatív fotózás Izlandon

A gondolattal ekkor még csak kacérkodtunk, hogy mikor menjünk majd Izlandra. Sokat tervezgettünk és meg is beszéltük Szandrával, hogy mi Alpárral 2018 tavaszára gondoltunk. Azonban ekkor jött Ricsi, Szandra férje, aki a ceremóniamesterünk lesz majd, hogy októberben Reykjavíkben rendezik az európai Backgammon Csapat Európa-bajnokság, és ha abban az időszakban megyünk, akkor szívesen velünk tart ő is újra Izlandra, mert részt tud venni a versenyen és a fotózáson egyaránt. Nagyon örültem ennek a hírnek, hiszen az első túránkon csak Ricsi és én lógtunk ki a profi fotósok csapatából, viszont a hosszas fotózással töltendő órákat mi ketten mókázva töltöttünk.

Így alakult, hogy végül idén októberben készült el a kicsit még korainak tűnő esküvői kreatív fotózás Izlandon.

Szandrával nem hagyott minket nyugodni a gondolat, és még augusztusban foglaltam is időpontot a Daalarna szalonba, hogy nézzünk ruhát a nagy napra. Azt hiszem, nem lesz meglepetés, hogy megtörtént a nagy egymásra találás az egyik ruhával, amit aztán hamarosan meg is rendeltem és izgatottan várom a ruhapróbákat. Ekkor tudtam meg, hogy a csipke ruha, amit az árverésen vettem, egyedi darab, amiből csak ez az egy készült, mivel a csipke anyagot egyéb okokból már nem lehetett beszerezni az első darab legyártását követően. Ekkor dobbant egyet a szívem ismét és úgy gondoltam, hogy azt a ruhát nem véletlenül szúrta ki nekem Bogi. Annyira a szívemhez nőtt a kezdetektől fogva és az izlandi út alatt még szorosabb lett a kapcsolat, hogy fontolgatom, hogy a templomi szertartáson ebben vonulok az oltár elé és az augusztusban megrendelt titkos ruhában majd a polgári résztől tündökölhetek, amíg el nem jön az éjfél.

És hogy mi történt az izlandi esküvői fotózás alatt? Íme a részletek.

Első nap

A párfotók első helyszínének a Svörtuloft világítótornyot néztünk ki. Ide a fűzőt és a szoknyát vettem fel, amihez kölcsön kaptam még Bogi fátylát, amiben ő ment férjhez. Biztos megfordult már a fejetekben, hogy „Rendben van, hogy Izland szép hely, de nincs hideg ahhoz, hogy egy menyasszonyi ruhában szaladgálj ott októberben?”. Dehogynem!!! Kicsit hűvös a hely. Viszont ez, sem engem, sem pedig Alpárt nem tántorította vissza, hogy álmaink kedvenc szigetéről legyenek ilyen profi esküvős fotóink.  

Az első néhány kép illusztrálja tehát a hőmérsékletet, azt hiszem ezt nem kell tovább fejtegetnem.

Zárójelben teszem hozzá, hogy a tavalyi utazás tapasztalatai alapján vittünk az alkalomra édesapám diópálinkájából és minden átöltözés előtt ittam egy „belső kabátot” magamra. Még jó, hogy a ceremóniamesterem kéznél volt és gondosan töltött nekem egyet ilyenkor. Csak olyan magyar módra. Jujj, de most elárultam, hogy mi az izlandi fotózás titka… Persze, hogy elárultam, hiszen ez a Secret Stories lényege. 

Igen, a fátylat sem kellett dobálni, hogy lebegjen a szellőben, hiszen Izland egy eléggé változatos időjárással büszkélkedik. Volt szeles, napos, esős szélviharos, borús időnk szivárványokkal, havas hegycsúcsokkal, fekete homokkal, lávaföldekkel és úszkáló jégtömbökkel tarkítva. 

Második nap

Budakirkja volt az egyik helyszín, ami a szívemhez nőtt. Elképesztő, milyen varázslatos energiákkal bír ez a fekete templom a semmi közepén. Aznap csodálatos napsütéses időnk volt és talán ez volt az egyetlen nap, ahol szinte alig fáztam annak ellenére, hogy a ruha felső része csak csipkéből áll. Boldogan mennék hozzá Alpárhoz ebben a templomban, ha külföldi esküvőt terveznénk csak szűk családi körben, azonban nálunk egy nagyobb lagzi áll tervezés alatt.  

Még ezen a napon mentünk át az Arnarstappi közelben lévő sziklás parthoz, ahol egy szintén különleges sziklás részen készített rólunk néhány képet Szandra. Ez a helyszín is magával ragadó volt, ahogy azon a sziklarészen sétáltunk Alpárral és csodáltuk az óceán végtelenségét és éreztük, hogy szinte átsétálunk rajt egy természet adta kis hídon. Aznap ezen kívül még egy csodálatos élményben volt részünk, hogy láthattunk a sarki fényt az éjjeli órákban felragyogni.

Több jelentést is néztünk, hogy a szezon beindult és a fényjáték szinte minden este felragyog, ezért majdnem minden este az eget kémleltük az autóból hazafelé, a szállásunkról és több este is vadászatra indultunk. A látványt semmire nem cserélném el olyan gyönyörű és természetfeletti érzés töltött el, hogy amikor először feltűnt az autóból, hogy a fényeket látjuk, hogy azonnal kiugrottunk a kocsiból és ugráltunk örömünkben, hogy ez velünk történik.  

Harmadik nap

A nyugati partról célba vettük a fővárosi szállásunkat és este városnézést tartottunk. Aznap a The Sun Voyagernél néztük meg a naplementét, majd sétáltunk a belvárosban, megnéztük a híres  Hallgrímskirkja templomot és shoppingoltunk is kicsit.

Negyedik nap

Útnak indultunk a hegyhez. Ez a hegy a tavalyi lakókocsis túránk óta Alpár bakancslistáján van, ugyanis ekkor óriási köd, eső, szél és vihar takarta el a szemünk elől ezt a csodát. Azonban a vőlegényem kitartó és nem adta fel, ismét a programba illesztette a helyszínt. Höfn városkájába utaztunk, ami  Reykjavíktől  430 km-re találkató és itt fekszik mellette a hegy, nevezzük nevén Vestrahorn Stokksness. A hegy most sem adta olyan könnyen magát, ugyanis az utazásunkat óriási szél és eső kísérte, a hab a tortán pedig a defekt volt, amit félúton kaptunk a semmi közepén. 

A következő város tőlünk 60 km-re volt. A vőlegényem, igaz, bőrig ázva, de sikeresen lecserélte a „menyasszonyi autónk” kerekét. Így kicsit megkésve ugyan, de este 10 órakor megérkeztünk a távoli szálláshelyünkre is. Aznap a sarki fény láthatóságának nagy valószínűségével sem bírtunk foglalkozni a fáradtságtól. 

Ötödik nap

Tökéletes reggelre ébredtünk, az előző napi rossz időnek már nyoma sem volt. Nem is késlekedtünk sokat, siettünk a hegyhez. Érkezésünkkor egy kis felhőpamacs borította a csúcsokat, de az időjárás szinte tökéletes volt a fotózásra, leszámítva persze, hogy volt úgy 5-7 fok. Ezt a helyszínt néztük ki a zöld estélyi ruhának, mert a ruha színvilága és a táj tökéletesen passzolt egymáshoz. Szintén az egyik kedvenc helyszínem lett és akkor értettem meg igazán, hogy Alpár mit is várt ettől a helytől. Itt szintén elképesztő energiákat éreztem.

Gyönyörű ruhákban egy álomszerű helyszínen a vőlegényemmel és egy profi esküvőfotóssal. Hát kell ennél több?

Néhány óra fotózás után mentünk vissza  Reykjavík felé, de még nem messze Stokksnesstől álltunk meg Jökulsárlónnnál a gleccser mentén, ahol, egy természeti csodát szemeltünk ki a fotózásra. A tavalyi utunk során is jártunk erre, azonban akkor negyed ennyi jégtömb úszott az óceánban, ami a gleccserről jön le. Most azonban ahhoz képest hatalmas jégtömbök borították a fekete partot. Szerencsés menyasszonyként éreztem magam, először is mert nem fújt a szél, így nem is volt annyira hideg, másodszor pedig turisták sokasága kívánt nekünk sok boldogságot és fotózott minket félkörívben Szandra árnyékából.  

Hatodik nap

A már szintén ismert Skógafoss vízeséshez igyekeztünk, azonban itt ismét eső kísért minket végig. Csalódva és fotók nélkül álltunk tovább a Black Beach helyszínünkre, reménykedve, hogy ott kedvezőbb időjárásban lesz részünk hiszen 50 km-rel arrébb található. A megérzéseink nem csaltak. Megálltunk itt a Höfn-be tartó utunk során is, azonban akkor más arcát mutatta a hely. Óriási szél fújt, hatalmas hullámok csapkodta és az alacsonyan szálló turisták közül egyet nekem is fújt a szél.

Szegény lány csak belém kapaszkodva tudott megállni, mert az óriási szél, amit még én sem éreztem életemben, arrébb emelte őt. Viszont most mintha nem is ugyanezen a helyen lettünk volna. Itt került sor az egyedi csipke ruha fotózására. Csodálatos érzés volt ott lenni az óceán partján a fekete homok rengetegében egy ámulatba ejtő ruhában, amiben a szerelmed tetőtől talpig csodál. Azt hiszem a képek magukért beszélnek. A fotózást követően ismét télikabát és irány a meleg kocsi, mert a Skógafoss vízesést még nem adtuk fel.  

Az izlandi főúton

Útközben megálltunk, hogy a kötelező „egyes utas képet” megcsináljuk. Izlandon ez az egy főút megy körbe a szigeten. A 90-es sebességkorlát végig betartandó, így vagy ennek, vagy a kicsi forgalomnak köszönhetően nem okozott problémát Szandrának a fotó elkészítése. 

Végül, egyben utolsó fotós helyszínként megérkeztünk a híres vízeséshez, ahol már esőnek nyoma sem volt. Az áhított képek elkészültek és a hideg vízpára miatt az Izlandi takarómat is bevetettük. Csodás ez a vízesés. Elképesztő erővel zúdul le a magasból egy nagyobb vízmennyiség, ami aztán ismét nyugalommal csordogál tovább. Nem véletlenül választotta ezt az Apple egy gyári háttérképnek.  

 Epilógus

Összefoglalva, minden jelenlegi és jövendő menyasszonynak ajánlom a Daalarna ruhákat kreatív és esküvői fotózásra, egy olyan különleges helyszínen, mint például Izland szigetén, egy profi fotóssal, Fehér Alexandrával, és férjével, a ceremóniamesterrel, Máté Richárddal, aki mindig kéznél van. 

Fotók: Fehér Alexandra (weboldal)

Hogy tetszett az esküvői kreatív fotózás Izlandon? Még több Daalarna ruhás valódi esküvői fotósorozatot találsz ezen a linken, kattints!