Budapest, mint esküvői helyszín – Ezért választja egyre több külföldi pár a fővárosunkat #1

Budapest, mint úti cél nemcsak a turisták számára vonzó lehetőség. Amióta a „destination wedding” fogalma egyre nagyobb teret nyer, az esküvői célpontokat mutató térképen Magyarország is stabil helyszínként helyezkedik el. Ennek következménye, hogy Budapest, mint esküvői helyszín is egyre népszerűbb desztináció olyan nemzetközi párok körében, akiknek egyébként nincs rokonsági vagy más kötődése a magyar fővároshoz. Kétrészes sorozatunkban különböző szolgáltatók szemszögéből igyekszünk bemutatni Budapestet, mint destination wedding célpontot.

Ha nőként veszem sorra az esküvőre való készülődés sorrendjét, akkor biztos, hogy az első a menyasszonyi ruha, majd a helyszín kiválasztása lenne ebben az egymást követő rendszerben. A jó helyszín nem kis fejtörést jelent a pároknak, hiszen fontos, hogy legyen meghitt, kis hangulatos, vagy hogy épp nagy legyen, hogy különleges legyen, hogy ne legyen túl harsány, de azért legyen figyelemfelkeltő. Hosszasan lehetne taglalni, hogy mitől válik egy épület, egy kert, egy tér jó helyszínné. Manapság viszont ehhez egyre nagyobb segítséget nyújt az, hogy a perspektíva és a lehetőségek szélesebbek, a térkép nemcsak egy támpont, hanem egy bakancslista, és hogy a határok nem csak a szomszéd kertjéig húzódnak.

Egyre jellemzőbb, hogy a párok az országhatárt – és a komfortzónájukat – átlépve más vidékekre barangolva töltik el életünk egyik legfontosabb napját, és mindezt nem csak abban a korábban hangzatos „csak mi ketten” stílusban.

Persze sokszor nehéz elképzelni, hogy míg mi itthon azon töprengünk, hogy nem lesz-e messze a fővárostól ötven kilométerre szervezni az esküvőt, addig sokan akár ötezer kilométerekre terveznek. Pedig a „destination wedding” fogalma egyre nagyobb teret nyer, és külön okot ad az örömre, hogy az esküvői célpontokat mutató térképen Magyarország is stabil helyszínként helyezkedik el.

Budapest, mint esküvői helyszín – Vágvölgyi Andrea, esküvőszervező

Andit egész nap tudtam volna hallgatni, szinte sorban állnának az érdekesebbnél-érdekesebb történetei. Így volt ez ennél a beszélgetésünknél is. „Évek óta egyre több külföldi párral dolgozom együtt. Ezek egy részében van magyar kötődés, míg egyre gyakrabban előfordul az is, hogy csak külföldiekből tevődik össze a pár, tehát egyik fél sem magyar” – meséli Andi.

„Büszkeség kimondani, hogy nagyon sok lehetőség van Magyarországon, ez egy csodaszép ország – páratlan gasztronómiával, borvidékekkel, egy olyan fővárossal, amit egy folyó szel ketté. Ez mind elvarázsolja a vendégeket. Budapest mellett a Balaton és az előbb említett borászatok is nagyon kedveltek, utóbbiak hatalmasat fejlődtek az utóbbi években.”

“Európai mérce szerint is élen járunk magas minőségű borokban és pincészetekben, akik egyre inkább nyitottak a magánrendezvények felé – ez pedig gasztronómia és helyszín szempontjából is egyre nagyobb vonzerőt kölcsönöz az országnak.”

Persze van még egy ok, amiről nem hálás terjengősen beszélni: a szolgáltatások anyagi vonzata. Pedig ebben a tekintetben kicsit sem pejoratív az árak elérhetőségét említeni, sokkal inkább erény más országokkal szemben. Ezzel kapcsolatban Andi is egyetért, noha megjegyzi, hogy természetesen a minőséget itt is szükséges megfizetni. Ezzel kapcsolatban példaként egy tavalyi német-amerikai esküvőjét meséli.

„A pár járt már egy kört Európában, mielőtt Magyarországot választotta volna. Tény és való, hogy amennyi pénzből itt prémium kategóriás szolgáltatókhoz tudnak jutni, ugyanekkora büdzséből egy svájci vagy francia esküvőszervező csak szerényebb körülményeket tud előteremteni. Ez teljesen ésszerű; egyszerűen megnézik, hogy a más valutában kapott fizetésükért hol és mit tudnak megkapni. Itthon pedig már megvan az a nagyon erős minőségi színvonalat hozó szolgáltatói gárda, amikből lehet válogatni. Emellett többnyire a vendégek is állnak úgy anyagilag, hogy nem sokkolja őket, hogy a meghívó egy külföldi országba szól – sőt tulajdonképpen örülnek is neki.”

“Rendszeresen összeállítunk egy weboldalt, ahol feltüntetünk néhány izgalmas programot; például szervezünk hajós városnézős kirándulást, fürdőkbe látogatunk el, illetve ha lehetőségünk adódik, a fővároson kívüli programokat is szervezünk.”

A számukra – többnyire – ismeretlen kultúra egyből hozta magával azt a kérdést, hogy mégis mennyire nyitottak a magyar hagyományokra, csempésznek-e az esküvőjükbe egy-két itthoni részletet. Na és persze ha már kultúra, kihagyhatatlan a gasztronómia kérdésköre is. Andi elmeséli, hogy az eddigi tapasztalatai azt igazolják, hogy a párok kötődnek a saját hagyományaikhoz, igaz előfordul, hogy a magyar hagyományokból szemezgetve egy-két dolgot ők is átvesznek.

„Egy brit-magyar párnál, ahol az esküvőt visszahelyeztük a magyar lány származásához köthető balatoni kis faluba, a menyasszony határozott igénye volt, hogy egy hagyományos kikérőt nézzenek meg a vendégek a lányos háznál. Zenészekkel sétáltunk a templomhoz, imádták a külföldiek.”

Ami a gasztronómiát illeti, szintén vegyes képet mutat a magyar fogásokhoz való viszony. „Egészen széles skálán mozog a párok kívánsága és kíváncsisága ezen a téren. Viszonylag egyedi példa az a nemrégiben szervezett magyar-amerikai esküvőm, ahol tartottunk egy welcome party-t, amit kifejezetten a magyar kultúrának szenteltünk, egyből beledobtuk őket egy „kultúrsokkba”. Volt ott lángos, szalonnasütés, bográcsgulyás, faszénen sült kürtős kalács, cimbalmos. Természetesen akadt ellenpélda is, egy brit-magyar esküvőn a brit vőlegény kérésére a hagyományos tyúkhúsleves mellé hideg gyümölcslevest szolgáltunk fel, amik szinte érintetlenül érkeztek vissza.”

“Én alapvetően nagyon pártolom azt, hogy ha már ideérkeznek hozzánk vendégek külföldről, akkor a gasztronómiában mindenképp mutassunk nekik egy kis magyar ízt. Például a libamáj kihagyhatatlan, de gondolhatunk a jó minőségű magyar borokra és a házi pálinkára is.”

“De itt is az arany középút a megoldás; a főételnél például érdemes olyan fogásnál maradni, ami általánosabb, közkedveltebb. Bár azt tapasztalom, hogy egy finom pörkölttel nem lehet mellélőni. Mindazonáltal azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó platform arra, hogy a magyar fél is megmutathassa, hogy ez az én országom, ezek az én gyökereim. De ugyanilyen izgalmas a másik fél országának ételeiből, italaiból mutatni egyet kettőt. Arról nem is beszélve, hogy számomra is megtisztelő felelősség, hogy már-már az országot is képviselve a végén tudunk nekik mutatni valami szépet és izgalmasat a magyarságból, a magyar kultúrából.”

A beszélgetésünk végére tartogattam azt a kíváncsisággal megtöltött kérdést, amit az első perctől kezdve igyekeztem megsejteni Andi válaszaiból. Vajon miben másabb egy külföldi esküvő, mi az a legnagyobb különbség, amit másképp lát bennük a magyar párosokhoz képest. Számomra meghökkentő, mégis kedves választ kaptam.

„Igazándiból maga a szervezés folyamata abban más, hogy ez egy távszervezés. Én vagyok itthon, én vagyok az itthoni szemük és fülük, így még inkább hálásak azért, hogy az esküvőszervező egyfajta szülőt, tyúkanyót tud számukra jelenteni. Ez az előbb már említett felelősség is újfent, de nagyon hálás feladat ekkora bizalmat élvezve, az ő irányításukkal, de mégis szinte minden alkalommal egy csoda meglepetést előkészítve dolgozni, hisz a távollétük okán kevesebb dologban tudnak személyesen részt venni. A másik markáns különbség az az érzelmeik megélése. Amikor nevetnek, könny szökik a szemükbe; amikor meghatódunk, akkor mindenki bátran törölgeti az arcát, nem pedig eltakarja azt.”

“Az ölelések olyanok, hogy majd összeroppansz. Igazi az egész, jobban mernek érzelmeket kifejezni.”

“A másik érdekesség, hogy a külföldi vendégeket nem kell noszogatni, hogy részt vegyenek a programokon. A magyar vendégeknél példának ott van a vendégkönyv – bemondja a ceremóniamester, a szervező is promotálja a dolgot, még sincs olyan fogadtatása, mint amit várnánk. Ezzel szemben karakteres példaként nemrég voltunk Balatonfüreden az Anna Grand Hotelben egy olasz esküvőn. Még be sem mondtuk a programot, a ceremóniamester fel sem hívta a figyelmet az ott várakozó fotófalra, már rajtuk volt az összes kellék és a polaroid kamerával csinálták is a képeket.”

“Hihetetlen volt az egész. Ami pedig még szintén kedves emlékként marad meg bennem, azok a skandináv esküvőkön lévő beszédek. Ezeket nem három mondatos vagy három perces monológként kell elképzelni, hanem ezeknek szigorú sorrendje van – fogások közé illesztve –, ahol minden hozzátartozó beszél. Így az esküvői vacsora náluk könnyen négy órásra is nyúlhat, ez azonban egy cseppet sem zavar senkit; úgy adják át, mint egy szavakba csomagolt ajándékot.”

Budapest, mint esküvői helyszín – Kondella Misi, fotográfus

Misi én Andi gyakran dolgoznak együtt, mégis igyekeztem közel azonos kérdésekkel fogadni Misit, hisz izgalmas tud lenni, ha azonos helyzeteket két ember más-más perspektívából lát. Misivel beszélgettünk esküvői célpontokról, esküvőkről, és ahogy az interjú közben egymás után gördültek a fotók, egyre több érdekes történet került szóba, majd egy ponton azon kaptam magam, hogy csak a lebilincselt hallgatóság vagyok, nem pedig az a személy, aki az interjút készíti. Szinte kérdések nélkül is egyik téma jött a másik után – egyedi, fotográfus látásmóddal.

„Budapest egyre nagyobb a népszerűségnek örvend a nemzetközi színtéren. Ebben nagy szerepet játszanak az itt tartott rendezvények, azok a Viking River Cruises kirándulások és nemzetközi közvetlen repülőjáratok, amelyek érintik Budapestet, és persze hatalmas segítség ebben az esküvőszervezők munkája is. A mi esküvőink 80 százaléka mára már nemzetközi esküvő.”

A párok összetételéről – Andihoz hasonlóan – Misi az alábbi következtetést vonja le: „A Magyarországot választók közül én két csoportot tudnék definiálni. Az egyik az a vonal, amikor vegyes házasságról van szó – főként magyar lány és külföldi fiú, ritkábban külföldi lány és magyar fiú –, a másik vonal pedig az, amikor csak külföldi összetételű a pár. Azt gondolom, hogy mindkét esetben más motiváció van jelen. Az előbbiben nyilván van kötődés az országhoz, és az egyik fél enged, vagy kedvében akar járni a másiknak.”

“A másikban pedig kialakul valamilyen kötődés az országhoz – általában nagy szerelem lesz Budapest azoknak a külföldi párosoknak, akik idelátogatnak, vagy valamilyen fórumon szereznek tudomást a városról, és ennek a vonzalomnak engedve idehozzák az esküvőt. Közös motiváció pedig az is, hogy amellett, hogy megvan ez az érzelmi kötődés Magyarország irányában, itthon megtalálják azokat a nemzetközi színvonalú szolgáltatásokat, szolgáltatókat is, amiket keresnek. És ezek anyagi vonzata is pozitívum abból a szempontból, hogy nem kevesebbet adunk kevesebbért, hanem épphogy hogy sok esetben sokkal többet.”

“Mindehhez a teljesen külföldi párok esetén társul az is, hogy nemcsak ünnepelni akarnak, hanem élményt is adni a családnak vagy a vendégeiknek azáltal, hogy egy olyan helyre hozzák őket, amibe ők maguk már beleszerettek. Ez az egyik szépsége a másik országban tartott esküvőknek.”

Manapság, ahol a Pinterest, az Instagram vagy a Google mind komoly inspirációs forrásként szolgál, sokan kész kompozíciókkal, beállításokkal, fotó „spot”-okkal a kezükben érkeznek. Fotósként nagy felelősség, hogy milyen szegletét tudod megmutatni a városnak, illetve hogy a már ismert és kedvelt látványosságokat tudod-e új köntösben tálalni.

„A párok általában konkrét elképzelésekkel érkeznek, de ezért nem lehet ’hibáztatni’ őket. Nyilvánvalóan szeretnének olyan képeket, amin látszik a Duna, a Budai Vár, a Halászbástya – ezek a legáltalánosabb, de egyben legismertebb helyszínek is. Innen jön a mi feladatunk, hogy ezeket egyrészt úgy mutassuk be, hogy az mind számunkra, mind számukra izgalmas maradjon, másrészt olyan helyszínekre vigyük őket, amiket nem feltétlenül ismernek az útikönyvekből.

Ráadásul fotósként is fontos, hogy ha évi tízszer megyünk a várba fotózni, akkor ezeket új szempontból tudjuk megmutatni, ne legyen rutin érzet benne.

Amikor ezekről a „titkos” kis budapesti, kevésbé ismert helyekről kérdezem, Misi a többek közt a belváros nyüzsgését említi. „Mivel itt lakom, ismerem a kis utcák jellegzetességeit, tudom, hogy mikor hogyan esik be a fény, melyik felület hogyan tükröz vissza például egy lemenő napfényt. Ezeket a mindennapok során már volt szerencsém kitapasztalni. Itt van pár olyan kedvenc helyszínem, amit egyébként nem feltétlenül látnának meg.”

A beltéri helyekre vonatkozó kérdésemnél ugyanakkor tartózkodóbb, szerinte azok inkább csak magánál az esküvőnél jönnek elő. „Kreatív fotózásnál nem feltétlenül szoktunk belső helyszínt választani, sokkal gyakrabban szoktunk kültéri helyszínen fotózni, de például nagyon szép tud lenni egy esküvő az egyik budapesti múzeumban is.”

Ahogy a képeket lapozgatjuk, elérkezünk egy szép sorozathoz, amely a Lánchídnál készült. „Egyre több – főként ázsiai – pár dönt úgy, hogy az úgynevezett „prewedding photoshoot”-ot Budapestre hozzák. Ezt úgy kell elképzelni, hogy becsomagolják a ruhájukat, és gyakorlatilag 1-2 fotózás kedvéért ideutaznak. Nyilván ezt összekötik egy városnézéssel, de a fő motiváció az esküvői képek elkészítése. Vannak például olyanok is, akik ezt egy körút formájában viszik végig, és szinte mindegyik nagy európai nagyvárosban készítenek egy sorozatot.” – meséli Misi.

Fotók: Kondella Misi

A magyar hagyományok átszövésével kapcsolatban több ízben észrevehető a két külön nemzetiségű pár fúziója. „Egyszer például egy magyar és líbiai esküvőn a pár köszönőajándékként egy üvegcse őrölt pirospaprikát és zatar fűszerkeveréket adott a násznépnek – ezzel is szimbolizálva a két kultúrát –, de megjelent már egy táncparketten egyszerre a magyar és a dapke néptánc is. Ez a kötetlenség azonban leginkább a bulira jellemző, a szertartáson minden pár igyekszik a saját hagyományait ápolni.”

Ahogyan Andinál, úgy Misinél is kíváncsi voltam a külföldön látott hangulat megélésében; mennyivel befogadóbbak az esküvőn megélt élményekkel és érzésekkel szemben.

„Sokkal nyitottabbak az érzelmekre.”- mondja Misi. Fotósként ez mindig egy nyerő lap, tobzódni lehet a témákban. „Nem félnek az érzelmeinktől, ezzel szemben mi, magyarok nagyon sokszor megijedünk tőlük, elrejtjük őket.”

Főként fotósként azt tapasztaljuk, hogy míg a magyar vendégek nem tudják, vagy nem akarják kimutatni az érzelmeiket, addig egy nemzetközi násznépnél ilyen gátak nincsenek. A készülődés első percétől az utolsó koccintásig mindenhol megjelennek az érzéseik. Teljesen másképp kezelik a stresszt, sokkal lazábban állnak ehhez a naphoz, mint például mi magyarok, akik többnyire szeretjük túlaggódni az esküvő napján. Náluk a szertartáson is bőven belefér a taps, az ujjongás, a be-beszólogatások, senki nem fél ettől. Nem is beszélve a beszédekről, olykor külön stand up-ot tartanak az apukák. Ezek eredményeképpen sokkal őszintébben meg merik élni a pillanatokat.”

Még több esküvői inspirációért kattints ide vagy nézegess valódi esküvői beszámolókat ezen a linken!