Daalarna menyasszonyunk, Dobó Ági és párja, Kis Csaba fájó szívvel, de úgy döntöttek, hogy elhalasztják 2020 decemberére tervezett esküvőjüket. Exkluzív interjú.
Dobó Ági 2010-ben megnyerte a Miss World Hungary-t, ám a világversenyre egy baleset miatt nem juthatott ki. Sohasem tervezte, hogy csupán a külsejéből fog megélni, jogot végzett, saját, életmóddal foglalkozó blogja és YouTube csatornája van, az Instagramon több, mint 170 ezren követik, 2017-ben megnyerte a Konyhafőnök VIP című főzős műsort, néhány hete pedig a TV2 Mokka című reggeli műsorát vezeti. Párjával, Kis Csabával tizenegy éve vannak együtt, két kisfiút nevelnek, de a házasságkötésre csak idén került volna sor. Sajnos azonban a koronavírus az ő terveiket is felborította. Interjúnkban többek között arról is beszéltünk, milyen érzés egy régóta dédelgetett terv megvalósítását szinte az utolsó pillanatban elhalasztani, miért lehet izgalmas egy téli lakodalom, és miért éppen Daalarna ruhát választott a nagy napra.
Sok szempontból szürreális ez az év. Eddig te vagy a harmadik menyasszony, akitől meg kell kérdeznem, milyen érzés volt meghozni azt a döntést, hogy a hetek, hónapok óta szervezett esküvőt jövő évre halasztjátok?
Nagyon csalódott vagyok, el kellett gyászolnom, hogy idén decemberben biztosan nem fog megvalósulni ez az álmom. Annak ellenére, hogy a mi esetünkben az esetleges halasztás végig benne volt a pakliban, hiszen júliusban kezdtünk bele a szervezésbe, nagyon szomorú voltam, amikor végül tényleg eljutottunk odáig, hogy idén nem lesz esküvő. A tavaszi lezárások alatt a húgomékkal laktunk, akiknek az évek óta tervezett esküvője esett akkor kútba, és láttuk, mennyire megviselte őket, ezért mi Csabival már az elejétől fogva próbáltunk lelkileg készülni arra, hogy ez velünk is megtörténhet. Ez egyébként be is árnyékolta a szervezés örömteliségét.
Nyomasztó volt folyton B-opciókon gondolkodni, aggodalmaskodni a meghívott rokonok és barátok egészsége miatt, miközben életünk egyik legboldogabb napjára készültünk volna.
Október elején már egyre többen jelezték, hogy aggódnak a december végi időpont miatt – sok meghívott családja nem örült annak, hogy a közös karácsonyozás előtt esküvőre mennek -, mi pedig nem tudtunk volna elszámolni a lelkiismeretünkkel, ha valaki a lakodalmon fertőződik meg, aztán hazaviszi a vírust a rokonainak, és amiatt sem, ha az esküvő miatt nem találkozik az ünnepek alatt a családjával. Rengeteg ötlet felmerült, az esemény előtti karanténtól kezdve a vendégeknek kötelező tesztig. Az utolsó csepp a pohárban egyébként az volt, amikor a hozzám nagyon közel álló, szinte második szüleimnek tekintett keresztszüleim is jelezték, hogy nem fognak tudni Belgiumból hazautazni az esküvőre. Ez október közepén történt, ekkor döntöttünk úgy, hogy 2021-re halasztjuk az esküvőt. Azóta persze már egyértelmű, hogy ha akartuk, se tarthattuk volna meg.
Egyébként a kezdeti sokk és szomorúság után éreztem egyfajta megkönnyebbülést is.
Tudtuk, hogy ez volt az észszerű döntés, és jó érzés, hogy jövőre vélhetően már nem szorongás és bizonytalanság közepette kell egy ilyen örömteli eseményre készülnünk. Tizenegy éve vagyunk együtt, sok nehézségen túl, két gyermeket nevelve – nem ezen az egy év csúszáson fog múlni a boldogságunk. Annak pedig most már külön örülök, hogy még egy évig jegyben járunk majd, mert nagyon romantikusnak tartom a hosszú jegyességet.
Sok energiát fektettél a szervezésbe?
Mindössze néhány hónapot készültünk rá. Csabi a születésnapján, július 10-én kérte meg a kezemet, és sokat viccelődtünk azon, hogy nekem már aznap rengeteg elképzelésem volt. Tény, hogy nem akkor gondoltam először arra, mikor, milyen ruhában és helyszínen házasodnék szívesen, és elég határozott ember vagyok, gyorsan hozok döntéseket, így nem tűnt kevésnek az a néhány hónap, amely a lánykérés és az esküvő között telt volna el.
Igazából októberre már minden le volt fixálva – szerencsére december végén kevesen szoktak házasodni, így az összes szolgáltató elérhető volt, akiket szerettünk volna.
Végül kellett valamin változtatni amiatt, hogy egy évvel későbbre tolódik az esemény?
Szerencsére semmit, és az is nagyon megnyugtató, hogy mindenkinek időben tudtunk szólni a halasztásról. Ebben egyébként előre meg is állapodtunk a szolgáltatókkal.
Esküvőszervezővel dolgoztok?
Nem. Szerencsére a ceremóniamesterünk nagyon sok jó tippet adott, mert sok esküvő szervezésében vett már részt, és a helyszínünk is nagyon komplex szolgáltatást nyújt. Rendelkezésünkre bocsátják a saját rendezvényszervezőjüket, biztosítják a dekorációt, a cateringet, még az esküvői torta is az ő cukrászatukból jön.
Említetted, hogy már korábban is voltak elképzeléseid arról, milyen esküvőt szeretnél majd. Mesélnél erről?
Mindig is téli esküvőre vágytam, mert nagyon szeretem ezt az évszakot, és különösen a december nekem mindig a melegség, az összetartozás, a szeretet hangulatát idézi meg. Csabival is télen jöttünk össze. Őt egyébként foglalkoztatta egy kicsit egy nyári, fesztiválhangulatú lakodalom is, így végül Winter Weddign Festival névre kereszteltük az eseményt, és mind az emelkedett ünnepi hangulat, mind a „fesztivál feeling” helyet kap benne. A tervek szerint a száz főnyi násznép kis rönkházakban alszik majd, és három napig tart az esküvő.
A dekoráció nagyon egyszerű lesz: natúr színek, fenyők és karácsonyi fények. Lesz viszont dresszkód: mindenkit arra kérünk, hogy a kék valamelyik árnyalatát viselje.
A menü hagyományos esküvői ételekből fog állni, ebben szerettünk volna biztosra menni, és Csabi is ezeket az ételeket kedveli. Lesznek koszorúslányok is: három, még szigorúan hajadon barátnőm. Ami a zenét illeti, a szertartás alatt egy barátunk fog acapellát énekelni, és lesz egy sztárfellépőnk is, de a lakodalmon DJ szolgáltatja majd a zenét: a mi családunk egy átlagos szülinapon is képes hajnalig táncolni, úgyhogy nagy bulit tervezünk.
A Daalarna ruhát hogyan választottad ki, és mennyit árulhatsz el róla?
Tíz éve tudom, hogy Daalarna ruhában szeretnék esküdni. Amikor megnyertem a Miss World Hungary-t, Anita (Benes Anita, a Daalarna tulajdonosa és tervezője – a szerk.) készítette volna el a ruhámat a világdöntőre, és beleláthattam abba, hogyan dolgozik, ez pedig nagyon megragadt bennem. Rengeteget beszélgettünk, nagyon kíváncsi volt a személyiségemre, fontos volt számára, hogy a hozzám leginkább illő ruhát készítse el nekem. Sajnos azonban eltörtem a csuklómat, így nem mehettem el a versenyre, a ruha pedig végül csak vázlatokon maradt meg. Akkor határoztam el, hogyha már életem addigi leglátványosabb ruhájába végül nem bújhattam bele, akkor a következő leglátványosabbat, a menyasszonyit biztosan Anita fogja elkészíteni.
Az évek során az összes Daalarna kollekciót követtem, és sok ruhát mentettem el – érdekes volt azt is nyomon követni, hogyan változott az ízlésem és a stílusom egy évtized alatt.
Hogyan változott?
Sokáig dolgoztam a divatszakmában, rengetegféle ruhát viselhettem, bőven kiéltem azt a vágyamat, hogy királylánynak öltözhessek, így az esküvőn már nem volt ilyen igényem. A flitteres, habos-babos ruhák egyébként sem tetszettek sosem, ezért egy letisztult, klasszikus stílusú darabot választottam, amely tökéletesen passzol egy téli esküvőhöz. Többet nem is szeretnék elárulni róla, mert Csabi számára is meglepetés lesz. Sokat fantáziáltam arról, milyen lesz majd az első pillantása, amikor meglát a ruhámban. Annyi filmben láttam már ezt a megható jelenetet.
Dobó Ági ruhapróbája a Daalarna szalonban – kattints ide a részletekért!
Az esküvőszervezésben egyébként mindig összhangban voltak az elképzeléseitek Csabival?
Mi elég olaszos pár vagyunk, sokat vitatkozunk, de csak kisebb nézeteltéréseink voltak, és azokat is mindig meg tudtuk beszélni. Mivel nagy a családunk, eleinte volt egy kis dilemma a száz fős limittel kapcsolatban, de végül úgy döntöttünk, hogy félreteszünk minden protokolláris dolgot, és csak azokat hívjuk meg, akik valóban közel állnak hozzánk, és akikkel tartjuk a kapcsolatot.
Engem az érzelmeim irányítanak, Csabi sokkal racionálisabb, időnként szembesít olyasmivel, amit én észre sem vennék.
Jól kiegészítjük egymást, és ez a szervezésben is megmutatkozott. Nagyon össze is kovácsolt minket ez a közös projekt, így gondolkodunk is, hogy az esküvő és a nászút után is találunk valamit, amin együtt dolgozhatunk.
