Ancsi és Tomi egy év alatt szervezte meg az álomesküvőt, amelyet azóta is emlegetnek a vendégek. A lenyűgöző esküvői helyszín önmagáért beszél, de a menyasszony beszámolójából és a Rokolya Photography képeiből a nagy nap minden részletére fény derül.
Elmeséled, hogyan ismerkedtetek meg Tomival?
Az egész úgy kezdődött, hogy nagyon szerettem volna elkezdeni salsázni tanulni, de valahogy hónapokig, sőt évekig húzódott a dolog. Utólag visszagondolva semmi sem véletlen, mert végül egy olyan csoportba kerültem, ahol Tomi volt az egyik tánctanár. A tánc adta közelség lévén szinte rögtön vonzódtunk egymáshoz, viszont nagyjából fél évvel később jöttünk csak össze.
A tökéletes esküvői helyszín kiválasztása talán az egyik legnehezebb feladat egy esküvőn. Ti hogyan találtatok rá?
Kétségkívül az esküvői helyszín kiválasztása volt az egyik legnehezebb feladat. Nagyon sok helyről kértem be ajánlatot, vagy egy tucatot néztünk meg személyesen is, de egyik sem volt az igazi. Olyan helyszínt szerettünk volna, ami semmiképpen sem a városi betondzsungelben található, azért de ne is falusi esküvő legyen, hanem legyen annál elegánsabb. Valami, ami közel van a városhoz, tehát kocsival is hamar elérhető, hogy külön szállással már ne kelljen bíbelődni. Emellett fontos szempont volt az is, hogy alapvetően a szabadban legyen, de ha rossz idő van, be is vonulhassunk valahova. Mondanom sem kell, hónapokat töltöttünk keresgéléssel, míg végül rátaláltunk a Rókusfalvy Birtok-ra Etyeken, ami engem már akkor magával ragadott, amikor kiszálltunk az autóból.
Rögtön láttam, hogy mennyire tökéletes esküvői helyszín. Minden elvárásunknak megfelelt és a fejemben az addigra összeálló dekorációval is tökéletesen passzolt.
Mikor kezdtétek az első előkészületeket?
Köröbelül egy évvel korábban. Legelőször a már említett esküvői helyszín foglalása történt meg, de közben már a ceremóniamesterrel és a DJ-vel is beszéltem, hogy lehetőleg közös időpontot találhassunk. Ezzel hál’ istennek nem volt végül gond. A helyszín után már minden könnyebbnek tűnt, addigra tudtam, hogy kiket szeretnék szolgáltatónak, végül majdnem száz százalékban úgy is állt össze a stáb, ahogy szerettük volna. Tomi alapvetően mindenben szabad kezet adott nekem, így mindent én csináltam, de ezzel nem volt gond, szerettem a szervezés minden pillanatát, mivel hagytunk rá bőven időt, nem volt benne stressz, az utolsó pár hétre már csak apróbb simítások maradtak. Persze minden végső döntés előtt megkérdeztem a Tomit is, de nem igazán folyt bele semmibe, amiért bevallom, hálás is voltam neki.
Hogyan válaszottad ki a menyasszonyi ruhádat?
Az egyetlen dolog amit tudtam, már a lánykéréskor is, hogy a nagy napon Daalarna ruhában szeretnék lenni. Mikor eljött az első próba időpontja, nagyon izgatott voltam és végül több ruha is szóba jött, de hetekig nem tudtam dönteni. Többször voltam a szalonban, minden ruhában szerettem valamit, de mindegyiken kicsit alakítottam volna még. Végül nagy nehezen sikerült választanom, de úgy mentem be a szalonba méretvételre, hogy a lányok érezték, valami nem az igazi.
Akkor mutattak egy olyan ruhát, ami az új kollekción belül is a legújabb fazon volt, ezért addig nem láthattam. Tökéletes volt, álmodni sem tudtam volna szebbet, úgyhogy már nem volt több kétely bennem.
Ezúton is köszönöm nekik a próbák alatti türelmet, kedvességet, profizmust és maximalizmust. A varrodás próbákon sem csalódtam a szalonban: csak ámultam az ott folyó elképesztő munka láttán.
Mit szóltak a ruhádhoz a vendégek és a férjed?
Természetesen mindenkinek nagyon tetszett és többen megjegyezték, hogy mennyire “Ancsis” lett, mennyire én vagyok. Gyönyörű volt és légies. Tomival megkönnyeztük az első találkozás pillanatát, sokszor emlegeti, mennyire gyönyörű voltam.
Milyen emlékeid vannak az esküvőről?
Közhelyesnek hathat, de minden pillanata csodálatos volt, bár volt benne néhány kisebb baki, azokkal együtt újracsinálnánk az egészet. Nagyon jó, hogy Tomi és és én is így éltük meg. Semmihez se fogható az az érzés, amikor csak olyan emberek vesznek körül, akiket szeretsz: a családod és a barátaid. És természetesen a mi kapcsolatunkat is megkoronázta az esküvő, mind a kettőnknek nagyon sokat jelent a házasság és bár már több hónap eltelt, még mindig a mézesheteinket töltjük.
Mi volt az álmod a dekorációra vonatkozóan és kikkel valósítottad meg végül?
Dekorban nem téma-, hanem színkoncepcióm volt: arany, menta és mályva. A teljes dekorációban Emese (Natural Wedding Dekor) segített, a kezdeti személyes egyeztetések után sokat beszéltünk telefonon és mailen, hogy végül az utolsó részletig minden olyan legyen, amit elképzeltünk. Lélegzetelállító lett minden, volt egy csomó apróság, különlegesség a dekorban, amik nagyon jól sikerültek és a mai napig emlegetik a vendégeink. Már a meghívót is Emese készítette, kézzel festett akvarellvirágok voltak rajta, és imádtam, ahogy ez a grafika a nagy napon is több helyen jelen volt, például a menütáblán, a kártyákon vagy az asztalszámokon.
Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok?
Nagyon nehéz kiemelni párat, mert tényleg az egész nap emlékezetes volt, de talán amikor először megláttam a csodálatosan feldíszített helyszínt, a hosszú hónapokig tervezgetett dekort életre kelni, az minden elvárásomat és képzeletemet felülmúlta, gyönyörű volt minden. Talán akkor esett le, hogy tényleg eljött a nagy nap.
Mi volt a legszebb élményed?
Tudtam, hogy Tomi a vacsora előtt beszédet fog mondani, de nem árulta el, hogy mit. Csak egy mondatot mondott rólam és a kapcsolatunkról, de majdnem megríkatott, pedig nem szerettem volna sírni. Végül egy csókkal és az azt követő tapssal mosolygóssá vált ez is.
Volt rossz emléked vagy olyan részlet, amit megváltoztatnál utólag?
Meg nem változtatnék semmit és rossz élménynek sem nevezném, talán azt lehet mondani, hogy a menyasszonytánc volt az, ami sok nehézséget okozott, mert alapból féltem, hogy rálépünk a szoknyámra ami aztán leszakad – hisz annyira légies volt az egész ruha – nehéz volt ezzel a félelemmel még táncra is perdülni, úgy, hogy ilyenkor ráadásul nagyon gyorsan követik egymást a partnerek.
Mi volt, ami miatt a leginkább izgultál az esküvő előtt?
Két dologtól tartottam és végül egyik sem következett be. Az egyik, hogy esni fog aznap, ugyanis nagyon őszies időjárású hetek voltak előttünk, a másik pedig, hogy a meghatódottságtól egész nap sírni fogok. Az eső végül elkerült minket, szó szerint, mert aznap Budapesten nagyon nagy vihar volt, mintha dézsából öntötték volna, de Etyeken sütött a nap és egy csepp eső sem esett. Ez mindenkinek felért egy csodával. Sírni pedig szinte eszembe sem jutott, eufórikus boldogság és nyugodtság járt át minket és egész nap fülig ért a szánk.
Milyen volt a zene?
Mivel nem szeretjük a lakodalmas zenét, DJ-t választottunk, abból is minden kétséget kizáróan a legjobbat. Nagyon nagy buli volt, ha jól emlékszem, hajnali 5-ig tomboltunk. Sok barátunk azóta is emlegeti, hogy már-már fesztiválhangulat volt az esküvőnkön és az idei év legjobb bulijába vehettek részt. Hajnalban pedig még a DJ is megköszönte, hogy velünk lehetett, ő is nagyon jól érezte magát.
Milyen hagyományokat tartottatok meg az esküvői szokások közül?
A polgári ceremónia után eldobtam a csokrot, ami hajszál híján a földön végezte, de végül csak elkapta az egyik rokonunk. Volt egy rövid nyitótáncunk a vacsora után, ezt egyáltalán nem gyakoroltuk be, csak a zenét választottuk ki és összebújva lassúztunk rá kicsit. Menyasszonytánc után úgy jöttem vissza a menyecskében, hogy egyből előadtunk egy koreográfiát, erre előre készültünk, mert betanult tánc volt. Végül nagyon jól sikerült, illetve a próbák alatt is sokat nevettünk, hülyéskedtünk. Túl sok játékot nem szerettünk volna, hogy ne szakítsuk mindig meg az estét, de végül egyet választottunk, a Mr. és Mrs. Elnevezésűt. Először féltünk, hogy jól fog-e elsülni, fogja e mindenki érteni, de alaptalan volt a félelmünk.
A ceremóniamesterünk nem árulta el előre a kérdéseket, így sok vicces helyzet alakult ki, a násznép sokszor nevetett, tapsolt és mi is nagyon jól éreztük magunkat.
Vannak még olyan szolgáltatók, akiknek meg szeretnéd köszönni a munkáját?
Na ez az a kérdés, amiről önmagában órákat tudnék mesélni, mert igazi csodacsapatunk volt, minden túlzás nélkül. Senkiben sem csalódtunk, sőt, több figyelmességet, törődést, és szeretetet kaptunk tőlük, mint az “elvárható” lett volna.
Sokan mondják, hogy az esküvő valójában egy nagyon nagy biznisz, de én ezzel nem tudok teljesen egyet érteni, mert mi mindenkin azt láttuk és éreztük, hogy teljes szívvel és odaadással végzi a munkáját, messze meghaladva a szerződött pontokat.
Velünk voltak az előkészületekben, lesték minden apró kis gondolatunkat és teljes jelenléttel ott voltak a nagy napon is. Így hát nem tudom elégszer megköszönni nekik, tudom, hogy nagyon sokat hozzátettek a mi nyugalmunkhoz és a nap sikeréhez.
Köszönöm Bokodi Gábor ceremóniamesternek, hogy aznap az összes terhet levette a vállunkról és minden rezdülésünket figyelte, Sávai Brigitta anyakönyvvezetőnek a szívhez szóló szertartást, Emesének (Natural Wedding Dekor), akire szinte naponta zúdítottam az ötleteimet és mégis képes volt azokat rendszerezni és végül csodálatos egységgé varázsolta azokat. Fruzsinak, aki a helyszín kapcsolattartója volt, de ennél sokkal több is, mert aznap a vendégeinkre is nagyon figyelt. Rokynak, a fotósunknak (Rokolya Photography), akivel egy-két találkozó után tökéletesen megtaláltuk a közös hangot és aki a lazaságával sokat segített, ezért egy pillanatig nem feszengtünk a kamera előtt. Barabás Zsoltinak, a videósunknak, amiért aznap észrevétlenül olyan anyagot forgatott, ami tökéletesen visszaadja a nap hangulatát – legalább ezerszer visszanéztük már.
Dj Dawe-nek a fesztiválhangulatot, Csillának a profi cateringesünknek (Waldorf Catering) aki a menü variálásánál nagyon rugalmas volt és tudtam, hogy bármit kérhetek, számíthatok rá, Benes Anitának (Daalarna) a profizmust, ami ráadásul hihetetlen kedvességgel és kellő alázattal párosul. Maar Róbertnek, hogy Tomira valósággal “ráöntötte” a szmokingját, Kovács Erikának a szexi menyecskémet. Nincs szívem senkit kihagyni, mert aki csak egy-egy dologban volt jelen, az is fontos volt nekünk, úgy mint SzűcsFló a csodálatos virágokkal és csokrokkal, Dávid Viki tánctanár, Bébicsirke, aki a tortánkat sütötte, Bojti József ékszerész, Nógrádi Barbi sminkes és Baráth Laci fodrász. Köszönöm nektek!
Még több valódi esküvő ide kattintva! Ne maradj le egyetlen titkos történetről se: lájkold a Secret Stories-t a Facebookon és az Instagramon is!
