Ezúttal Veronika és Stefan titkos történetét ismerhetitek meg, akik az osztrák-magyar határ mellett esküdtek örök hűséget egymásnak. 

Hogyan ismerkedtetek meg a férjeddel?

Bár egy időben jártunk ugyanarra az egyetemre, ott sosem találkoztunk. Viszont egyetem után ugyanannál a cégnél kezdtünk el dolgozni, de másik osztályon, ezért csak picit ismertük egymást, főleg az ebédszünetekben találkoztunk. Persze ettől függetlenül már a legelején feltűnt Stefan, de nem nagyon volt rá lehetőség, hogy jobban megismerjem. Már két éve ott dolgoztam, amikor a főnökünk a 45. születésnapja alkalmából meghívott mindenkit egy hétvégére Semmeringre síelni. Igazából ezen a hétvégén ismerkedtünk meg, itt kerültünk közelebb egymáshoz. Az après-Ski partyn már végig együtt buliztunk. Bár aznap nem történt semmi, de egy héttel később elhívott randizni.

Milyen volt a lánykérés?

A harmadik évfordulónkon meglepett egy hétvégével a hegyekben, természetesen itt is síelni voltunk. Az ebédszünetben felmásztunk a csúcsra, ott üldögéltünk és néztük a hegyeket. Feltűnt, hogy idegesnek tűnik, ezért én is elkezdtem izgulni. Körülöttünk volt pár sítúrázó, úgyhogy elég sokáig ültünk ott, mire végre egyedül maradtunk. Akkor elővette a gyűrűt, letérdelt és feltette a kérdést. Én persze azonnal elkezdtem sírni, egy percig sem gondolkodtam és Igennel feleltem. Utána még üldögéltünk ott, kéz a kézben, én könnyes szemmel. Csodaszép helyen aludtunk a hegyekben, este még egy ötfogásos vacsorát ettünk, másnap pedig sífutni mentünk.

Ez volt azt hiszem életem legszebb hétvégéje, és bár az esküvőnk napja is gyönyörű volt, úgy gondolom, hogy az eljegyzésünk azért volt teljesen más és különleges, mert csak kettőnkről szólt, csak mi voltunk a tanúi.

Milyen esküvőt álmodtatok meg magatoknak?

Számunkra nagyon fontos volt, hogy a szertartás személyes legyen, hozzánk és rólunk szóljon. Megnehezítette a szervezést, hogy a férjem osztrák, így mindent két nyelven kellett szerveznünk. Nagy szerencsénkre rátaláltunk egy német lelkészre, aki már évek óta Sopronban él, az ő felesége is magyar, ezért mind a két nyelvet tökéletesen beszéli. Sok időt töltöttünk vele az esküvőnk előtt, így tényleg megismert minket és szívhez szóló beszédet tartott.

Hogyan találtátok meg az ideális helyszínt?

Mindenképpen azt szerettük volna, hogy a szertartást szabad ég alatt legyen, de rossz idő esetére is szerettünk volna egy B tervet. Nővéremtől kaptam a tippet, hogy Ágfalván gyönyörű környezetben építenek egy új rendezvényközpontot, az Event Gardent. Még félkész állapotban volt, amikor először megnéztük, de már akkor olyan gyönyörű volt, hogy azonnal tudtuk, hogy itt szeretnénk egybekelni. Ami még nagyon tetszett nekünk, hogy a helyszín közvetlenül a magyar-osztrák határon van, ami nemcsak jelképes a kapcsolatunkra vonatkozóan, de így az osztrák és a magyar vendégeink is könnyen odataláltak.

Arra is lehetőség nyílt, hogy használjuk a kertet a szertartáshoz, illetve rossz időben fedett helyen is meg tudtuk volna tartani, amire hála az égnek, végül nem volt szükség.

Hogyan, mennyi idő alatt szerveztétek meg az esküvőt?

Nem volt esküvőszervezőnk, magunk szerveztünk meg mindent. Az eljegyzés után fél évvel kezdtük el és körülbelül 9 hónapig tartott a szervezés. Sok mindenben megnehezítette ezt a kétnyelvűség, hiszen a meghívókat, e-maileket, beszédeket mind le kellett fordítanunk. A save the date-re egy táncos videót készítettünk és ezt már ősszel elküldtük a vendégeinknek. A helyszín is megvolt ősszel, a lelkész is.

Viszont a lelkész miatt át kellett tennünk az időpontot májusról júliusra, így egészen véletlenül lett az esküvőnk dátuma a 2017. 07. 01. Sok mindent készítettünk mi, illetve a barátaink és családunk is sokat segítettek. Tőlük kaptuk például ajándékba a saját kézzel régi gerendafából készített boldogságkapunkat, amely azóta a kertünket csinosítja. Vőfélynek pedig Stefan öccsét és az én sógoromat kértük fel.

Mi volt a kérésetek a dekorra, a meghívókra és a grafikára vonatkozóan?

Egy nagyon jó barátunk grafikus, így azonnal tudtuk, hogy vele szeretnénk a grafikát és a meghívókat megterveztetni. Mivel a helyszín nagyon elegáns, ezért ezt a stílust szerettük volna képviselni a dekorral. A dekorációra a „Perfect moments on Weddings” céget kértük fel és nagyon meg voltunk elégedve velük. Zsóka fél mondatból is értette mit szeretnénk és egyszerűen meséssé tette az egész helyszínt.

A dekorban is fontos volt számomra, hogy minket tükrözzön, így volt pl. egy családfa családunk felmenőinek az esküvői képeiből, az asztalokat pedig a kapcsolatunk főbb helyszínei után neveztük el. A szertartás előtt a vendégek kis füzetet kaptak, amiben összefoglaltuk a szertartást és rólunk is volt benne fénykép meg egy zsebkendő az örömkönnyeknek.

A vendégajándékot apukám készítette, aki kerámiagyártással foglalkozik. Mindenki egy kis kerámiavirágot kapott ajándékba a nevével és egy kitűzőt mindenféle vicces szöveggel, illetve a logónkkal.

Mi volt a catering koncepciója, milyen ételeket választottatok a vendégeknek?

Stefan nagyon szeret főzni (és enni), ezért a menüt főleg ő állította össze. Próbáltunk hagyományos esküvői menüt összerakni, így volt többek között Cordon bleu, sertéstekercs és nem hiányozhatott éjfélkor a töltött káposzta sem. A helyszínen konyha is volt, így nem kellett Catering-est keresnünk, ez sokban megkönnyítette a dolgunkat.

És a sütemények + menyasszonyi torta?

A sütikkel könnyű dolgunk volt, mivel a nővéremnek cukrászdája és csokoládéműhelye van. Mutattam neki pár fotót az esküvő előtt, hogy mi tetszik, de igazából szabad kezet adtam neki. Nem csak gyönyörű tortát alkotott, de olyan süteményes büfénk és candy barunk volt, hogy a vendégeink azóta is emlegetik!

Természetesen minden a helyszínhez és esküvőnkhöz illő színben, halványrózsaszínben és szürkében.

Hogyan esett a választásod pont erre a gyönyörű és különleges Daalarna esküvői ruhára? Milyen élményeid vannak a ruhapróbákról?

Nagy álmom volt, hogy ha egyszer férjhez megyek, akkor egy Daalarna ruhát fogok viselni, ezért sokat nézegettem a honlapot az első próba előtt. Már akkor nagyon tetszett a „Ballet” kollekció az illúziótüllös ruhákkal és rafinált hátmegoldásokkal. A próbán, ahogy felvettem ezt a ruhát, azonnal tudtam, hogy nekem tervezték. Mindig is azt hittem, hogy inkább egyszerű szoknyát szeretnék, de a Daalarnás lányok szerencsére ragaszkodtak hozzá, hogy minden lehetőséget próbáljak fel. Bele is szerettem a tüllszoknyába, pedig sosem gondoltam volna. Így esett végül erre a kombinációra a választásom. Nagyon élveztem minden próbát, a szalonban hercegnőnek érzi magát az ember. Előre számoltam a napokat a következő időpontig.

Sopronból utaztam Pestre minden próbára, de egy pillanatig sem bántam meg. Anyukám, nővérem és barátnőim is elkísértek többször is, nekik is nagy élmény volt.

Mit szóltak a ruhához a vendégek és a férjed?

Fontos volt számomra, hogy a férjem csak a szertartáson lássa meg a ruhámat. Picit sejtette, hogy rafinált hátkivágása lesz, mert mindig is azok a ruhák tetszettek, de sikerült meglepnem a szoknyával, az biztos. Nagyon-nagyon tetszett neki a ruha és a vendégek is áradoztak. A barátnőimnek persze mindig küldtem képet a próbákról, volt, aki el is kísért, de az utolsó próbára már egyedül mentem és nem is mutattam meg senkinek a kész ruhát, csak az esküvőn láthatta meg mindenki.

Mesélsz kicsit a többi részletről is a megjelenéseddel kapcsolatban? (smink, frizura, kiegészítők, stb.)

A különleges ruha miatt nem szerettem volna más, nagyon hangsúlyos kiegészítőt, nem volt fátylam és nyakláncom sem. Fontos volt a sminknél és a hajnál is, hogy visszafogott és letisztult legyen. A hajam fel volt tűzve és élő virág volt benne.

Nem hiányozhatott természetesen a régi (dédnagymamám karkötője), a kék (harisnyakötő) és a kölcsönbe kapott sem (egy barátnőm fülbevalója). A cipőmet pedig a ruhám szalagjához választottam, halványrózsaszínben.

Milyen volt az esküvő, milyen emlékeid vannak róla?

Szerintem az esküvőnk az elejétől a végéig hozzánk illett, rólunk szólt. Számomra minden pillanata csodás volt, semmit nem változtatnék. Nem csak miattunk volt ez a nap különleges, de azért is, mert talán ez az egyetlen olyan nap az ember életében amikor minden számára fontos ember ott van és vele örül.

Ha 5 szóval kellene jellemezned, milyen volt a nagy nap?

Megható, meghitt, őszinte, vidám és bulizós.

Milyen volt a zene? Meddig tartott a parti?

A szertartás alatt egy nagyon jó barátnőnk és barátainkból álló zenekar játszotta a mi általunk kiválasztott zenéket.

A bulihoz a két országból származó társaság miatt DJ-t választottunk. A meghívónk utolsó oldalán mindenki kérhetett zenét, ez megkönnyítette a DJ dolgát is. Nagyon jól sikerült a buli, azt hiszem mondhatom, hogy fergeteges parti volt, amit a zenének és a násznép hangulatának köszönhetünk.

Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok?

Természetesen a szertartás volt a legmeghatóbb számomra, főleg az eskütétel, amire mind a ketten nagyon készültünk. Nagyon emlékezetes volt apukám szívhez szóló beszéde is, na meg persze Stefan magyar beszéde is a násznéphez (amúgy nem tud magyarul). A nyitótáncunk először egy angolkeringő volt, utána viszont kitaláltunk és betanultunk egy nagyon vicces koreográfiát, azt hiszem nagyon megleptünk vele mindenkit, nagy siker volt.  A menyasszonytáncnál nagyot néztek az osztrák vendégek, mivel Ausztriában nem szokás átöltözni és menyasszonytánc is csak nagyon ritkán van. Éjféltől én menyecskeruhában, Stefan pedig Lederhose-ban bulizott.

Sosem fogom elfelejteni az unokahúgaim, és egyben koszorúslányaim előadásait sem, légtánc és zenekar formájában, illetve a Stefannak készített videót a legénybúcsújáról, könnyesre nevettük magunkat rajta.

Mi volt a legszebb élményed?

Az egész nap tökéletes volt, így nehéz eldönteni, hogy mi volt a legszebb. Volt egy pillanat a szertartáson, az eskütétel és a csók után, a kedvenc zenénk alatt, amikor csak álltunk egymással szemben, ölelkezve, mind a ketten meghatódva.

Ott mintha megállt volna az idő és mindenki más megszűnt volna létezni a világon, csak mi voltunk ott egymásnak. Azt hiszem ez volt a legszebb pillanat.

Mi volt, ami miatt a leginkább izgultál az esküvő előtt?

Először az időjárás miatt izgultam. Aztán az esküvő előtti kedden jelentkezett nálunk a lelkészünk, hogy családi okok miatt Németországba kellett repülnie és nem tudja mikor tud visszajönni. Na innentől kezdve az időjárás volt a legkisebb gondunk. Nem tudtuk, hogy mi lesz, ha nem fog tud jönni, erre nem készültünk B tervvel. Végül is pénteken, egy nappal az esküvő előtt kiderült, hogy időben vissza fog érni Sopronba. Iszonyatosan nagy kő esett le a szívünkről!

Még pénteken este a férjem elő szerette volna készíteni a ruháját, de nem találta a mellényét és az esküvő napján délelőtt még el kellett mennie még egyszer megvenni ugyanazt. Ezt én hála az égnek, nem tudtam, különben ezen is biztosan sokat izgultam volna.

Igazából ezen kívül, az esküvő előtti egy órában izgultam csak, főleg azért, mert nem tudtam, hogy fel fogom tudni-e olvasni a meghatottságtól a szabadon fogalmazott eskümet. A szertartás alatt viszont már végig nyugodt voltam és élveztem minden pillanatot.

Volt rossz emléked vagy olyan részlet, amit megváltoztatnál utólag?

Semmi rossz emlékem nincs és nem változtatnék semmin. Úgy gondolom, hogy egyik esküvő sem tökéletes, de pont ettől lesz mindegyik különleges.

Esküvői szolgáltatók Veronika és Stefan nagy napján:

Fotós: Schlederer Tobias (Hochzeitsfotografen.cc)
Videós: Szín Róbert (Mr. Wedding)
Helyszín: Event Garden, Ágfalva
Sütemények és torta: Harrer Csokoládéműhely és Cukrászda (harrerchocolat.com)
Dekoráció: Ábrahám Zsóka (Perfect moments on Weddings)
Grafika: Semler Cornelia (Hooray designs)
Esküvői ruha: Daalarna
Sminkes: Annabella Loci
Fodrász: Iványi Kata (Wella szalon)
Zenekar: Teresa Anna Huchler & Band (delightfulvoices.at)
DJ: Fenyvesi Balázs

Még több valódi esküvői beszámolót találsz ezen a linken, kattints! A Daalarna legújabb esküvői kollekciói, az OCEAN és a SUNSET próbálhatók a Daalarna budapesti showroomjában. Időpont-foglaláshoz kattints ide az elérhetőségekért.