Manapság egyre többször hallani, hogy Magyarország, ezen belül is Budapest egyre népszerűbb destination wedding helyszínként funkcionál. De vajon mit is jelent mindez és miben rejlik hazánk vonzereje a külföldi párok számára? Cikksorozatunk második részében egy kétnyelvű esküvőkben is jártas ceremóniamester és két népszerű magyar esküvői helyszín képviselőjének segítségével keressük a választ a kérdésekre.
Cikkünk első részében már meséltünk arról, hogy – egy fotós és egy esküvőszervező szemével – melyek azok az okok, amelyek miatt egyre többen látogatnak el a magyar fővárosba. Sorozatunk folytatásában pedig más helyi szolgáltatók mondják el élményeiket arról, hogy miket tapasztaltak a külföldről érkezők vendégül látása során, mik voltak a legkedvesebb emlékeik, és milyen hagyományokat ismertek meg, amelyek akár a magyar esküvőknek is érdekes színfoltjai lehetnek. Ráadásként Budapest mellett egyre több ideérkező pár szervez utat vidéki településeink irányába is, így mi is kitekintést tettünk – ezúttal Nyugat-Magyarország egyik kedvelt esküvői helyszíne felé.
A destination wedding jelentése
Az olyan esküvők, ahol az esküvő helyszínét pusztán szimpátia alapján választja ki a pár, leegyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy “ráböknek a térképre” az esküvő helyszínét illetően. Tehát a hagyományos esküvőkkel szemben itt nem az a mérvadó, hogy melyik területen él a rokonság nagy része vagy hogy a menyasszonynak vagy a vőlegénynek van-e valamilyen kötődése a helyszínhez. Mintha csak egy nyaralási helyszínt választanának ki, de közben tartanak ott egy esküvőt/kreatív fotózást is. Jellemzően a szülő- vagy lakóhelyüktől távolabb eső helyet választanak, legyen az egy egzotikus sziget, egy izgalmas nemzetközi nagyváros vagy éppen a magyar főváros. (Bővebben a destination wedding fogalmáról ezen a linken.)
Budapest, mint esküvői desztináció – Dunai Mihály ceremóniamester szemével
„Kétnyelvű esküvőre leginkább akkor lehet szükség, ha a pár egyik fele külföldi (a hazánkban kötött kétnyelvű házasságok zömében angol–magyar és német–magyar esküvők), így a násznépnek legalább a harmada, vagy akár fele is különböző kultúrából érkezik, egyéni nyelvi készlettel és eltérő hagyományokkal – vág bele Misi. – A menyasszonyok legtöbbször feleslegesen izgulnak emiatt: csodás élmény, ahogy két addig ismeretlen násznép-csoport egy nap alatt egymásra talál és összefonódik.”
Már a beszélgetésünk elején Misi egy dologra kifejezetten felhívja a figyelmet. Egy „vegyes esküvő” esetén mindig más forgatókönyvet és menetrendet érdemes szem előtt tartani, mint a szó szoros értelmében vett hagyományos felosztású esküvő esetében.
Figyelembe kell venni, hogy mi az, amit meg szeretnénk mutatni az országunkból és a kultúránkból a külföldről érkező pároknak – a programot így ennek megfelelően kell igazítani, akár több napra kiterjedően is. Továbbá érdemes mérlegelni, hogy a különböző nemzetiségű vendégek számára mi az, amit egy esküvő keretein belül célszerű bemutatni – melyek azok a hagyományok, amelyek számukra is érdekesek és rendhagyóak, és melyek azok, amelyek esetlegesen már távol állhatnak tőlük. Emellett felhívja a figyelmet arra a lehetőségre is, hogy ma már az eskü szövegére kiterjedően bizonyos felekezetek egyházi képviselői, lelkészek és katolikus papok több nyelven – jellemzően angolul, németül és olaszul – vállalnak esketést, amiért mindenképp jár részükre az elismerés.
Miért Magyarország?
Arra a kérdésemre, hogy a párok miért jelölik meg Magyarországot előszeretettel az esküvői térképen, még mindig az ár az egyik domináns tényező a válaszban. Ahogy Misi fogalmaz: „egy külföldi színvonallal azonos minőséget és exkluzivitást nyújtó hazai esküvő helyszín a mai napig töredékébe kerül itthon, mint bármely fejlett EU országban. Volt olyan párom, aki spórolni tudott az angol költségvetés-tervükhöz képest még úgy is, hogy a 40 fős külföldi vendégsereget egy négy csillagos hotelben helyezte el egytől-egyig az itthon tartott esküvő idejére. De az árakon túl a látvány, a panoráma, a híres magyar vendégszeretet és persze a kultúra is vonzerő. A legtöbb külföldi vendég a helyszínre érkezéskor hosszú perceken át nem tud betelni a Halászbástya, a Gellért-hegy vagy a Budavári palota nyújtotta látvánnyal, vagy esetleg a part menti rendezvényhajók egyikéről kapott vízközeli élménnyel, és áradoznak hosszan a szépségekről. Ilyenkor hazai esküvői szolgáltatóként azért nagyon büszkék vagyunk – teljes joggal.”
Mesél arról is, hogy Budapest már nemcsak az olyan párok körében népszerű, ahol az egyik fél magyar származású, hanem a város vonzereje a teljesen külföldi párokat is magával rántja. A gyarapodó pozitív élménybeszámolóknak hála a világban egyre inkább kezd futótűzként terjedni Budapest különlegességeinek és színvonalának a híre; Misi elmondása alapján az általa vezetett esküvőknek lassan túlnyomó fele nemzetközi vagy teljesen külföldi párokból tevődik össze, amelyeket egyaránt vezényel magyarul és angolul.
Miben mások ők?
„Volt alkalmam számos ország menyasszonyait és vőlegényeit megismerni, végigkísérni napjukat és bepillantást nyerni a szokásaikba. Láttam indiai henna készülését, osztrák bőrnadrág előkészítést, skót szoknya vasalását, kínai tea-szertartást, belga fehér-kendő rázást az asztal tetején. A horizont folyamatosan tágul és ez kifejezetten örömteli jelenség. Imádok újdonságokat tanulni, részévé válni valami addig nem megtapasztaltnak” – meséli Misi az eddigi külföldi esküvőkön tapasztalt élményeit.
A magyar ünneplési szokások egy ceremóniamester szemében már nyitott könyvnek számítanak, nagy biztonsággal lehet tervezni azzal, hogy mi az, amitől egy hazai násznép jól érzi magát, és mi az, amivel számukra jó hangulatot lehet teremteni. Ezzel szemben a hazánkba látogató külföldiek mindig egy új dinamikát adnak a násznép hangulatának, jellemzően igazi nyitottsággal és érdeklődéssel érkeznek az országukba. Ez a fajta látásmód, és a magukkal hozott saját kultúra egyvelege alapvetően egy olyan légkör megteremtésére alkalmas, ami hangulatban élesen elkülönül a tisztán magyar esküvőktől. Ahogy Misi – és cikkünk első részében Jaksa Tímea és Kondella Misi fotósok is – kiemelik, a magyar násznéphez viszonyítva a külföldiekben az alapvető különbség az, hogy nem tartanak a valódi érzelmeik nyílt megélésében, és a belső világuk, boldogságérzetük kimutatásától.
Misi szavaival élve: „a világot kicsit jobban ismerő hazai párok, a külföldiek, vagy a nemzetközi párosok mások előtt felvállalt nyitottsága elősegíti saját maguk, és egyúttal érzéseik felvállalását is. Egészen megható és apró emberi pillanatoknak lehettem tanúi ezeken az esküvőkön is. Egy készülődés után a vőlegény hosszan öleli meg édesapját, a lányos apuka énekel a szertartás után boldogságában, a tanú olyan beszédet mond, hogy a hangos kacagás közben titokban könnyezek a meghatódottságtól miközben élőben tolmácsolom gondolatait… fantasztikus hivatást választottam.”
Budapest, mint esküvői célpont egy nagy szálloda látószögéből – Schmidt Zsófia, Sofitel Budapest Chain Bridge
„Budapest nagyon népszerű desztináció az európai nagyvárosok között, mivel nemcsak üzleti jellegű konferenciák, hanem családi programok és különleges események, esküvők helyszínéül is szolgál – kezdi Zsófia. – Budapest, és azon belül a világörökségi helyszínek vonzó környezetet biztosítanak mind a külföldi, mind a magyar párok részére. Én személy szerint nem tudom megunni a nap mint nap elém táruló látványt, amit a Duna fodrozódó hullámai, a Budai Várnegyed és Várkert Bazár impozáns látványa, valamint a szálloda névadójaként szolgáló Lánchíd méltóságos kőoroszlánjai nyújtanak.”
A Sofitel szálloda, mint destination wedding helyszín
A Sofitel Budapest Chain Bridge szálloda a belváros szívében, a Lánchíd tövében helyezkedik el. Nemcsak a szobái lenyűgözőek – melyek a násznép minden tagját első látásra elbűvölik –, de a Bellevue terme is fantasztikus dunai panorámával rendelkezik, amely egyedülálló kilátást és hangulatot biztosít egy ilyen különleges naphoz. Rendezvénytermünk 150 főig tud vacsorahelyszínt biztosítani, mely ideális különböző igények kielégítésére. Emellett a terem alapberendezése kiválóan igazítható egyéni igényekhez is, legyen az egy romantikus, párizsi hangulat vagy egy merészebb, Alice Csodaországban tematika. Büszkék vagyunk konyhánkra is, amely a nemzetközi ínyencségek mellett a hagyományos magyar ízeket is remekül felvonultatja, időnként picit új köntösben, mint például az újragondolt Dobos torta, vagy a Paris Budapest Étterem remeke, a brassói aprópecsenye.
Szervezés a távolból
Egy külföldi pár mindig nehezebb helyzetben van abban a tekintetben, hogy sokszor nincs lehetősége személyesen kiválasztani a megfelelő helyszínt és a szolgáltatókat, és sokszor csak az interneten forgolódó hírekre és képekre tud támaszkodni. A legtöbb egyeztetés e-mail útján zajlik – ezt meséli Zsófia is, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy olykor ebből előnyt is lehet kovácsolni, hiszen az írásos formának köszönhetően minden sokkal könnyebben követhető, részletesebb és egyszerűbben visszakereshető. Ami viszont pótolhatatlanul a legnagyobb segítség, ha a párnak van egy helyi „szeme és keze”, egy profi esküvőszervező, aki személyesen tud egyeztetni a különböző szolgáltatókkal, ezáltal gördülékenyebbé teheti a kommunikációt.
Magyar és külföldi fúzió a gasztronómiában
Zsófia mesél arról is, hogy két különböző nemzet a hagyományok terén leginkább a gasztronómiában találja meg a közös pontot; ez az, amelyben a legtöbben kísérleteznek a másik kulturális szokásaival. Ha a pár egyik fele rendelkezik magyar gyökerekkel, akkor az a fél leggyakrabban az éjféli töltött káposztához ragaszkodik, de a másik oldalról is akadnak olyan szokások, amely az adott gasztronómia markáns jegyeit képezik, és amelyről nehezen mondanak le egy ilyen eseményen. Ilyen volt az egyik, Zsófia által elmesélt esküvő is, ahol az olasz vőlegény kívánsága az volt a vacsora menü összeállításánál, hogy főételként két különböző ételt is felszolgáljanak, tekintettel az olasz hagyományokra. Ez azonban alkalmat adott a két konyha közelítésére is: az egyik fogás egy klasszikus magyaros választás volt, a másik pedig egy igazi olasz tésztakülönlegesség. Zsófia felelevenít egy francia hagyományt is. „Van még egy szokás, amit egy francia-magyar párnál szerveztem meg. Készítettünk egy másnapi, elköszönő „brunch” pikniket, ahol a későn ébredő násznép közösen fogyaszt el egy ebédet, mely során az előző nap élményeivel feltöltődve tudnak még egy jót beszélgetni és elköszönni az ifjú pártól.”
Távol a főváros zajától – Soós Dorottya, a Babérliget Kúria sales- és marketing vezetője
Nem fednénk le a teljes igazságot, ha csak Budapestet említenénk meg kedvelt magyarországi úti célként. A vidéki helyszínek egyre inkább előtérbe kerülnek a bájosságuk, természetközeliségük, és – kiváltképp külföldi mércével – a fővárostól való rövid távolságuk miatt. Erről mesélt nekünk Soós Dóri is.
„Egyre többen keresnek helyszínt távol Budapesttől – és ezzel együtt a tömegtől és a nyüzsgéstől –, valahol vidéken, ahol közelebb lehetnek a természethez, ahol csak a párról és a vendégekről szól ez a pár nap – kezdi Dóri. – Azért beszélek több napról, mert nálunk jellemzően nincsenek egynapos esküvők. Ez azt jelenti, hogy már az esküvő előtti napon megérkeznek a vendégek, és szervezünk nekik egy kötetlenebb, jellemzően grillvacsorával fűszerezett estét – így a párnak több ideje jut saját magukra és a vendégekre egyaránt. A cél, hogy hátra hagyjanak mindenféle stresszes izgalmat és ne legyen az az érzésük, hogy „milyen gyorsan elszállt ez a nap”. Külföldi párok esetében nem ritka a három, vagy akár a négy napos esküvő sem, így az itt töltött időt gazdagíthatják közös borkóstolókkal, egy kis balatoni kikapcsolódással, kirándulással, tehát gyakorlatilag egy nagy családi nyaralásnak felel meg az itt töltött idő, amire a mai pörgős világunkban már igen ritkán jut idő és alkalom.”
Magyar hagyományok külföldi szemmel
A mi tapasztalataink alapján a párokra nem jellemző széles körben, hogy ragaszkodnának a magyar esküvői hagyományokhoz; minket például kiemelten azok a párok választanak, akik lazább, különlegesebb, kötetlen esküvőt szeretnének. Ez alól viszont markáns kivétel a vendéglátás és a gasztronómia – kiemelten az éjféli fogás –, ahogy Dóri mesélte, a töltött káposzta azért sokszor elmaradhatatlan része az ilyen esküvőknek, főként azoknál a pároknál, ahol az egyik fél rendelkezik magyar gyökerekkel. Utóbbiaknak mindig szívügye, hogy mutassanak egy darabot a saját kultúrájukból és szokásaikból. Erre kiváló lehetőség a gasztronómia sokszínűsége, erről mesélt Dóri is.
„A mi helyi gasztronómiánkat a somogyi ízek jellemzik, amelyek párosulnak az olasz és francia vidéki konyhák jegyeivel, egyfajta gazdag fúziót alkotva a tányéron. A menüsorokat úgy állítjuk össze, hogy mindenki, köztük a vegetáriánus és az ételérzékeny vendégek, illetve azok is megtalálják a számukra kedvelt fogásokat, akik bár fogékonyak a magyar kultúra ízeire, de annak mégsem egy túlzottan tolakodó megjelenésében. Emellett a magam részéről én mindig azt javaslom, hogy csempésszünk a vendég nemzetiségének konyhájának ízeiből is picit a menüsorba. Mi például már készítettünk így holland húsgolyókat, csípős thai salátát és saját receptkönyvükből készült fogásokat is.”
Különleges történetek, különleges esküvőkről
Mindig érdekes és színes az, ha több nemzet találkozik egy esküvőn. Eltérő kultúrákból érkező, különböző szokásokat követő emberek találnak egymásra, és azon a helyen, abban az időpontban a világ sokkal inkább kinyílik a résztvevők számára. Az ilyen élményeibe Dóri is beavatott, és elmesélt egy-két érdekes történetet, amit ő a munkája során tapasztalt.
„Nehéz kiemelni egy nemzetet vagy esküvőt a sok élmény közül. Volt egy lett–új-zélandi–angol esküvőnk, ahol az esküvő napján a vőlegénynek különböző próbatételeken kellett átesnie, amelyek között szerepelt különböző hagyományos, helyi ételek elfogyasztása, próbaesküvő, akadálymászás, medencés fürdés és sok más izgalmas feladat is. Ezen az esküvőn 15 különböző országból érkező vendégek gyűltek össze, így igazán különleges kultúr-egyveleg jellemezte az eseményt, ahol a vendégeket angol–orosz szótár is segítette az ismerkedésben. Egy másik, holland–magyar esküvőnél az ajándékok között megjelentek a holland és a magyar hagyományos öltözetek is, a kedvencem a holland és magyar lábbeli volt.
Ezeken kívül volt egy számomra nagyon kedves esküvő, ahol a vőlegény Tirolból származott, ahol méhészettel foglalkoztak, így az esküvő a méh és méz témája köré épült. A vendégeket a szertartás előtt egy „méhkas hangja” fogadta, a pár saját kezűleg készített méhviasz gyertyát köszönőajándékként, és ami számomra a legérdekesebb volt, hogy a „krémes-tortát” is egy óriási lépes méz díszítette. Egy másik különleges élményem egy norvég esküvőhöz kötődik. Itt minden egyes pohárköszöntőnél – és abból volt bőven – felálltak a székre és énekeltek. Óriási élmény lehetett a párnak és a vendégeknek is, hiszen ezeket a köszöntőket nem lehet egy pár mondatos monológként leírni, hanem ezek igazán aprólékosan előkészített beszédek voltak.
De összességében elmondható az is, hogy a párok sokkal jobban mernek egy konkrét tematikát követni az egész esküvő során, sőt a szertartás kapcsán is merészebbek. Láttam már teljesen egyedi zenés, vagy akár spirituális ceremóniát, de olyat is, ahol szinte végig gyermeki emlékeket és személyes történeteket hallhattunk. Bár nem helyettesíti a hivatalos szertartást, de az biztos, hogy igazán róluk szól és örök élményt nyújt.”
Még több esküvői inspirációért kattints ide vagy nézegess valódi esküvői beszámolókat ezen a linken!
