Latin-Amerika legismertebb és egyik legközkedveltebb útcélja Mexikó. Tökéletes nászútra és nyaralásra egyaránt. 

Érdekességek az országról

Már Mexikó nevéről is sokunknak eszébe jutnak a szivarok, koktélok, csípős ételek és a kultúrát megalapozó ősi népek: az aztékok és a maják. Az Atlanti-óceánt átszelő repülőút után a fővárosba, Mexikóvárosba érkezünk. Ez lehet a középpont, az ország felfedezésének a kiindulópontja.

Ha a májustól októberig tartó időszakot választjuk utazásunk időpontjának, akkor az esőkabátunkat, esernyőnket semmiképp se felejtsük otthon!

Az országot a Ráktérítő két éghajlati övre osztja: a trópusira és a mérsékeltre, ami az éghajlatban is óriási változatosságot okoz. A szélsőségesen száraz sivatagitól a meglehetősen csapadékos hegyvidékiig minden előfordul. A sokféle éghajlat sokszínű állat- és növényvilág kialakulását hozta magával, amit az ország változatos domborzati viszonyai is elősegítettek. Természeti gazdagsága számokban kifejezve is lenyűgöző: 64 nemzeti park, 170 000 km2 védett terület, valamint 25 000 védett állat- és növényfaj található itt. Mexikó legmagasabb pontja az 5 700 méter magas Citlatépetl, ami egy ma is működő vulkán, kistestvére a „csak” 
5 452 méter magas Popocatépetl, ami szintén működik.

 

A mai Mexikó területét az ősidőktől fogva fejlett civilizációjú indián törzsek népesítették be. Déli részén a 4-10. századig alakult ki a Maja Birodalom, majd az aztékok a 14. században hódították meg az országot. Őket az 1500-as évek elején a spanyol Hernán Cortés vezetésével igázták le. A terület ezután spanyol gyarmat lett, amely 1821-ben nyerte el függetlenségét.

Néhány érdekes illemtani tudnivaló, mielőtt útnak indulunk:

  • A megszólításokban feltétlenül használjuk az illető rangját, címét.
  • Az udvarias viselkedés nagyon fontos.
  • Az idő viszonylagos, a késések megszokottak, s ezt még felhánytorgatni sem illendő.
  • Az Amerikai Egyesült Államok nevét ne rövidítsük Amerikára, mert Mexikó is az amerikai földrészen található.
  • Könnyelműen ígérni valamit viszont nem számít udvariatlanságnak. 

Látnivalók

Mexikóvárosból rendszeres buszjárat indul az autóbusz-pályaudvarról (Centra de Autobuses del Norte) Teotihuacánba, az út körülbelül egy óra. Teotihuacán jelentése „az istenek városa”. A nagy kiterjedésű városállamot alapító népről alig tudunk valamit. Az első település a Krisztus utáni 5. századból származik. A vallási központ tengelyét a 2,3 km hosszú, 40 méter széles „Halottak útja” adja. Az út végén a 42 méter magas négylépcsős Hold-piramis vár minket. Az együttes legmagasabb épülete a Nap-piramis, ami 2,5-szer nagyobb a Hold-piramisnál.

Vallási gyakorlatukban a Nap és a Hold kitüntetett szerepet kapott, mert egy monda szerint a két égitest Teotihuacánban született.

A harmadik nagy léptékű alkotás a Citadella, amely nevével ellentétben nem erődítmény, hanem egy gazdagon díszített, reprezentatív templomegyüttes. A hely éghajlatából kifolyólag Esőisten nagy népszerűségnek örvendett, az állatok közül pedig a jaguárt tisztelték megkülönböztetett figyelemmel. Az ásatások azt bizonyítják, hogy a város és lakói a 8. században erőszak áldozatává váltak, amikor a települést fel is gyújtották. Az isteneknek bemutatott emberáldozatok kultúráját csak az utánuk élt népcsoportok gyakorolták. A helyszín hiteles megismeréséhez idegenvezetős közös csoportokat is indítanak.

Tula városa

Szintén a fővárosi autóbusz-pályaudvarról, kb. 100 km megtétele után érhetünk Tulába, de a Mexikóváros és Querétaro között közlekedő vonat is megáll az ásatások közelében. Tulában éltek a harcias toltékok, akik istenüket, a „tollas kígyót” imádták. Ez a harcos barbár nép, amelyik a 8. században északról érkezett Mexikóba, a fejlett kultúrával érintkezve maga is civilizálódott. 200 éves uralkodásuk alatt páratlan kultúra nyomait és még ma is tartó meglepetéseket hagytak egykori fővárosokban, Tulában.

Keccalkoatl, a „tollas kígyó”, a Hajnalcsillag, a Szél és az Ikrek istene kormányozta Tulát. Mély tiszteletének nyomaival lépten-nyomon ma is találkozunk. Piramisának magassága 4,6 méter, amit bazaltból faragott álló alakok tartottak.

A város hatalmas befogadóképességű gyülekezési térrel rendelkezett, e csarnokok födémét a még ma is álló falazott pillérek végtelen sora tartotta. A toltékok maja építési technikákat használtak, de a belső teret a majáknál igényesebben alakították ki. A tolték kultúra rituális eleme a labdajáték. A téglalap alaprajzú pálya két végén lévő egy-egy hatalmas körgyűrűn kellett átütni a labdát.

Hitük szerint a Napot állandóan emberi vérrel kellett táplálni, hogy a halál földalatti házából hajnalonként fölemelkedhessék.

Ezért éltek a toltékok állandó háborúban, mert a szertartáshoz megfelelő foglyot kellett ejteni. Művészetük ennek jegyében a harci események mellett vérszomjas jelenetekben bővelkedik. Emberszívet lakmározó sasok, köztük hosszú sorokban vonuló jaguárok, ember-madár szörnyalakok, s végtelen sok fantáziaállat.

 

Mexikóváros 

Mexikóváros északkeleti peremén a La Villa de Guadalupe kerületben fekszik 4 km-re a belvárostól a Miasszonyunk-templom. A Paseo de la Reformán keresztül érhetjük el, amely 1866-ban épült Habsburg Miksa császár számára. Buszjárat és metró is összeköti a várossal. A hagyomány szerint egy szegény, keresztény indián paraszt előtt megjelent Szűz Mária. A tisztelet kifejezésre szentélyt építettek e helyen.

Minden évben a Szent Szűz ünnepének előestéjén, december 11-én és napján, 12-én hatalmas zarándoksereg vesz részt a körmenetben, melyet ősi táncaikkal kísérnek.

A szentélyhez vezető út utolsó szakaszát térden csúszva teszik meg a hívők. A templom díszítésére 62 tonna ezüstöt használtak fel. A templom Mexikó leglátogatottabb zarándokhelye. A jelenés egyébként azon a helyen történt, ahol a korábban élt aztékok az anyaistennőt, Tonacint imádták. Szűz Mária tisztelete olyan erős kapoccsá vált, hogy többek között a belé vetett hit adott erőt a spanyolok elleni függetlenségi harcok megvívásában.

Kulináris élvezetek

A kimerítő kirándulások után feltétlenül látogassunk el a helyi konyha ízvilágába! A mexikói konyha híres, csípős ételeiről, de majd mint láthatjuk az amerikai és az indián konyha kellemes egyvelege. Észak-Mexikóban kihagyhatatlan a burrito, ami tortillába tekert babból, fokhagymából és ízletes marhahúsból készült. Az étel az USA Mexikóval szomszédos államaiban is közkedvelt. A burrito hasonló változata a taco, amit a burritotól némileg eltérő ízvilága különböztet meg.

Az azték kultúrától kedvet kapva kóstoljunk meg egy azték eredetű ételt is, a guacamolét, amely egy avokádóból készült pikáns finomság. 

 

Fotók: Pixabay

Az ízletes ételeket öblítsük le az egészen kiváló hely sörrel. Ha valami erősebb szívmelengetőre vágynánk, kóstoljuk meg hazájában a tequilát és a mezcalt, ez utóbbi az agávé egyik fajtájából nyert égetett szesz. Felhasználása a mexikói nép kultúrájában sokszínű. Használják különböző gyógymódokban, vallási kultúrában, de a halottak sírjára is öntenek belőle halottak napján. Alkoholt kedvelő barátainknak kiváló ajándékötlet, a helyiek is előszeretettel ajándékozzák egymásnak.

Valódi esküvői beszámolókért kattints ide, ha pedig még több nászutas tippet olvasnál, ezen a linken teheted meg.  Lájkolj minket a Facebookon, az Instagramon és a Pinteresten is, hogy mostantól minden friss cikkünkről értesülj!