Folytatódik valódi esküvőket bemutató sorozatunk! Ezúttal Timi és Tibi családias hangulatú, greenery tematikájú esküvőjének részleteit ismerhetitek meg a menyasszony beszámolójából. 

Greenery, ugrálóvár és süti a nagyiktól – Timi és Tibi nagy napja

Timi & Tibi közös története

Még 2011-ben ismerkedtünk meg, mikor én a jelenlegi munkahelyemre kerültem. Akkor még abszolút kollegiális viszony volt köztünk, majd rövidesen el is váltak útjaink. 2013-ban azonban Tibi újra visszatért a cégcsoporthoz és hamarosan nyilvánvalóvá vált mindkettőnk számára, hogy nem tudunk és nem is akarunk egymás nélkül létezni. Innentől kezdve minden pillanatok leforgása alatt történt, igazi forgószélként és pár hónap múlva kiderült, hogy a kislányunk, Zoé is úton van már. A legtöbben szkeptikusak voltak szerintem, hogy ilyen gyorsan történt velünk minden, de nekünk teljesen természetes és magától értetődő volt, hogy mi összetartozunk és egy család leszünk.

A lánykérés természetes és őszinte volt, olyan mint mi. Mivel Tibi tudja, hogy nem szeretem a nagy felhajtást, így szerintem eszében sem volt semmi love storys lánykérés. Egy szuper időszakon voltunk túl és mindkettőnknek egy nagyon rossz hétfői napja volt. Késő délután szólt, hogy anyukám elvállalta Zoé felügyeletét és menjünk el vacsorázni kettesben. Mikor nagy ritkán volt alkalmunk elszökni kettesben, akkor azt mindig Noszvajra tettük. Olyan atmoszférája van annak a falunak, hogy ott egyből megnyugszik az embere lelke. Rengeteg megbeszélni valónk volt, ami a közeli és távolabbi jövőt is érintette, így vacsora alatt végig ezekről beszélgettünk.

Vacsora után elmentünk még sétálni egyet, és az egyik gondolatmenetemre szépen felfűzte a kérdést, hogy valójában a legfontosabb az lenne, ha először egy kérdésre kapnánk meg a választ. A legfontosabbra.

A nagy napról

Egyszerű, sallangoktól mentes esküvőre vágytunk, ami tényleg csak rólunk szól és nem feszengünk sem mi, sem a vendégeink. Szerencsére teljesen egyezik az ízlésünk és mindenben abszolút azonos volt a véleményünk az esküvőt illetően. Egy oldott hangulatú délutánt-estét ahol mindenki jól érzi magát. Mivel már van egy kislányunk, így az is nagyon fontos volt, hogy ő pont ugyanolyan jól érezze magát és részese lehessen az eseménynek.

Nem volt kérdés, hogy szabadtéri esküvőt szeretnénk-e vagy sem. Zárt, fedett helyen szóba sem jöhetett volna, még az időjárás szeszélyessége sem tántorított el minket a szeptemberi szabadtéri esküvő gondolatától.

Az esküvő helyszíne

Nem is volt kérdés a helyszín. Még lánykérés sem volt, amikor már megegyeztünk abban, hogy ha egyszer lesz esküvőnk, akkor az a Nomád Hotelben lesz megtartva. Ez nem is alakult máshogyan, szerencsére. A lánykérés után úgy gondoltuk, hogy 2018-ban tartjuk meg az esküvőt, de 2017 kora tavaszán mégis úgy döntöttünk, hogy ez a mi évünk. Április lehetett, amikor kimentünk beszélni Barival (Balogh Barbara, a Nomád Hotel egyik tulajdonosa) és megnéztük a lehetséges időpontokat. Természetesen már teljesen be voltak telve, de mivel mi hétköznapban gondolkoztunk és abszolút rugalmasak voltunk, így találtunk egy szerdát, ami mindenkinek jó volt. Így lett meg a dátum, 2017. szeptember 13.

Az esküvőszervezés izgalmai

Elég gyorsan megszerveztük a nagy napunkat, hiszen hirtelen megérzés vezényelt minket, amikor kitaláltuk, hogy mégis 2017-ben tartsuk meg az esküvőt. Valójában 5 hónapom volt mindenre. Mivel én rendezvényekkel foglalkoztam a szülés előtt is és az egyik legjobb barátnőmnek is rendezvényszervező cége volt, fel sem merült, hogy ne magamnak szervezzek meg mindent. Tibitől teljesen szabad kezet kaptam, Ő tudta, hogy mindenben a közös ízlésünknek megfelelően fogok dönteni. Természetesen a legtöbbször kikértem a véleményét és sokszor neki is akadtak szuper ötletei, amiket meg is valósítottunk.

Az eljegyzést követően a Pinterest lett a legjobb barátom, így a legtöbb inspirációt onnan merítettem.

“A greenery volt a fő irány, a helyszín által pedig adott volt a rusztikus hangulat.”

Az esküvői dekoráció

A Nomád Hotelt azért is választottuk, mert a Balogh Gyerekek álomszép dekorációkat készítenek, így teljes körűen Fruzsira tudtunk mindent bízni. Az első pertől érezte, hogy mi az amit szeretnék, így tényleg nagyon gyorsan tudtunk haladni. A greenery volt a fő irány, a helyszín által pedig adott volt a rusztikus hangulat. Kizárólag természetes anyagokat szerettem volna. Így a dekoráció főként zöldeket tartalmazott, minimális virágokkal. A logó, amit Fruzsi készített, szinte mindenhol visszaköszönt, talán ez volt a legjellegzetesebb motívum a dekorációt illetően. Ezt mindenki kiemelte, fiataltól az idősekig, hogy mennyire jó volt.

Amit még megemlítenék, azok az ültetők, amik egyben a köszönőajándékok is voltak: szép mosott kavicsok, melyekre Fruzsi gyöngybetűkkel írta fel a vendégek neveit. Emellett a fotóhátterünk illetve az étteremben a logónkkal festett zászlók voltak még nagyon emlékezetesek – ezek később a nappalinkban kaptak helyet.

Az esküvői ételek

Az ételekkel kapcsolatban teljesen a Nomád séfjére hagyatkoztunk. Mivel biztosak voltunk benne, hogy ínysiklandó fogásokat találnak ki, így azon kívül, hogy kértünk a gyerekeknek külön gyermekmenüt, semmit nem egyeztettünk le előre. Így számunkra is meglepetés volt, hogy mi lesz a vendégváró és a vacsora menüje. Sajnos a falatkákból mi semmit nem tudtunk megkóstolni, de a képeken láttuk, milyen szuper lehetett. A vacsora minden képzeletünket felülmúlta, és a legfinnyásabbak is ódákat zengnek azóta is róla.

A desszertasztal süteményei mind a család érdeme: a két nagymamám vette ki oroszlánrészét és brillírozott. Volt olyan desszert amit én készítettem terápiás jelleggel az előző napon Zoéval otthon. A klasszikus vonal volt jellemző, semmi krémes csoda. Egy fontos ételünk volt, ez pedig a kapros-túrós lepény: Tibi kikötötte, hogy enélkül nem lehet esküvő.

A torta okozta talán a legtöbb fejtörést és „konfliktust” az esküvő során. Én ebben nagyon kiforrt elképzelésekkel rendelkeztem és nem voltam hajlandó kompromisszumot kötni. Mindenképpen Budapestről akartam rendelni, de végül az észérvek győztek és találtunk egy helyi cukrászdát, ahol hajlandóak voltak elkészíteni az elképzeléseimnek megfelelő tortát. Az ember azt hiszi, minél egyszerűbb tortát szeretne, annál egyszerűbb dolga van, de ez NEM igaz! Egy naked cake-et szerettem volna, de Eger környékén sajnos ez szinte ismeretlen fogalom, mint kiderült. Pár héttel az esküvő előtt az egyik barátnőm talált rá egy képre, ahol az egyik helyi esküvőn egy pontosan olyan torta volt, amit elképzeltem. Utánajárt nekem, kik készítették, így találtunk rá a Rozalinda Cukrászdára.

Kóstolás nélkül rendeltük meg a tortát, így ettől tartottam is rendesen, de végül a lehető legjobban sült el a dolog. Az utolsó morzsáig elfogyott, isteni finom volt ÉS még szép is, pont ahogyan elképzeltem.

A menyasszonyi ruha

Abban 1000 százalékig biztos voltam, hogy Daalarna ruhát szeretnék. Máshol nem is voltam, ugyanakkor kicsit féltem a próbától az idő szűke miatt. Mi van, ha mégsem találom meg? Abban biztos voltam, hogy hosszú ujjú ruhát szeretnék. Két ruha maradt végül, ami megtetszett, de a választás egyértelmű volt.

Teljesen szerelembe estem a különleges anyaggal, amiből a felső része készült a ruhának. A puhatüll szoknyáról nem is beszélve, azt mindenkinek érdemes lenne megtapasztalni, milyen érzés egy ilyen szoknyát viselni. Mesebeli…

A ruha az utolsó pillanatig titok volt Tibi előtt, igaz a hagyományoktól a legtöbb helyen eltértünk, de abban mindketten biztosak voltunk, hogy az „oltár előtt” akarunk először megpillantani egymást. A first look…hát még most sem tudok róla libabőr nélkül beszélni. Szerintem a képek mindent elárulnak. Fanni és Zsolti is azt mondták (Jágity Fanni fotós és Barabás Zsolt videós), hogy ilyenben még nem volt részük, ők is elérzékenyültek.

Így szépül a menyasszony

A hajamat a fodrászom készítette, nem is volt kérdés, hiszen jól ismer engem és tudta, hogy egy egyszerű, de nagyszerű frizurát szeretnék. Ő Budapestről utazott le a kedvemért, amiért azóta is hálás vagyok. Tökéletes munkát végzett nemcsak velem, hanem a barátnőimmel is.

A smink is naturális színekkel, kicsit sötétebb tónusokban készült, az őszre való tekintettel. A ruha jellege miatt kiegészítőt nem tudtam elképzelni, azon kívül, hogy élővirág kerül a hajamba és nálam volt a csokrom. A virágokat én magam készítettem, ezt képtelen voltam kiengedni a kezemből. Kora reggel én mentem el a nagykerbe kiválasztani őket és kötöttem meg a csokrot. Én készítettem el Zoé virágkoszorúját is, illetve a vőlegény kitűzőjét. A parmümöt, amit aznap viseltem a húgomtól kaptam, aki külföldről szerezte be nekem az akkor megjelent új Chanel illatot.

A gyűrűink megtalálása kicsit nehézkes volt, a férjemé elsőre meglett, de nekem valahogy nem jött az igazi. Egy kedves barátunk ékszerszalonjában viszont nagyon rugalmasak voltak és elkészítették nekem a megálmodott gyűrűt, ami pont olyan lett ahogy elképzeltem.

A nagy nap emlékei

Az esküvő pont olyan volt, mint mi magunk. Senkinek nem akartunk megfelelni, nem görcsöltünk azon, hogy miden tökéletes legyen, csak hagytuk, hogy sodródjunk az árral aznap és teljes mértékben önmagunkat adtuk. Annyira jól sikerült kiválasztani a szolgáltatókat, hogy igazából minden csak ment a maga útján, ahogy kell. A nap menetének megtervezésében is nagy részt vett ki az egyik legjobb barátnőm, aki 8 hónapos terhes elmúlt már az esküvő napján, de a helyszínen minden terhet levett a vállamról. A szemem helyett a szemem volt és a munkatársával együtt minden apróságot elintéztek nekem, helyettem. A szertartást a világ legcsodálatosabb szertartásvezetőjére bíztuk, aki miatt szem nem maradt szárazon és mindketten úgy éreztük, mintha egy régi jóbarát beszélne hozzánk. Mindkettőnket nagyon meghatott a beszéde, imádtuk.

Mivel a mi kislányunk mellett is sok gyerkőc volt az esküvőn, így nem volt kérdés, hogy nekik is ki kellett találnunk valamilyen atrakciót. Így született meg az ugrálóvár ötlete.

Szuperül lekötötte a gyerekeket (persze mi is kipróbáltuk), a szülők pedig nagyon hálásak voltak a szabad percekért, amiket így nyertek. Emellett egy animátort is felkértünk, aki a gyerekekkel foglalkozott, így a szülők is jól érezhették magukat.

A parti

Szuper volt a hangulat, hajnalig tartott a parti. Mindenképpen DJ-t szerettünk volna a bulira, ez nem volt kérdés. Egyiken sem szerettünk volna zenekart. A szertartás alatt szerettünk volna élőzenét egy nagyon tehetséges énekesnő személyében, de sajnos technikai okok miatt ez nem valósult meg. Valószínűleg így kellett lennie, mert a bevonulásunknak teljesen más jellege lett emiatt, ami szerintem végül tökéletesre sikerült. Tomit hosszú évek óta ismerjük, a munkánk miatt rengetegszer dolgoztunk együtt, így fel sem merült, hogy ne őt kérjük fel.

A legemlékezetesebb pillanatok

Az előző napi sürgés forgás, tele váratlan helyzetekkel. A készülődés. Maga a ceremónia, csodálatos, leírhatatlan, nincsenek szavak rá. Szem nem maradt szárazon, egy sem. A gratulációk és közös fotók után, mikor kettesben lehettünk (azaz négyesben, mert Fanni és Zsolt is ott voltak, de annyira profik, hogy egyáltalán nem zavartak a jelenlétükkel), akkor kicsit mélyebben meg tudtuk élni a pillanatot.

Klisé de az egész egy olyan gyönyörű élmény volt, hogy nehéz kiemelni részleteket. Ha muszáj lenne, talán azt emelném még ki, amikor az első táncunk felénél odaszaladt a kislányunk hozzánk, és hárman táncoltuk végig a számot, miután az ölünkbe vettük. Filmbe illő jelenet volt. És a bevonulás az első találkozásunkkal. Az is.

Ami miatt izgult a menyasszony

Az időjárás természetesen foglalkoztatott, mert nem volt B tervünk eső esetére, igaz Bari próbált nyugtatni, hogy a Nomád történetében nem volt még olyan esküvő, ahol esett volna. A másik Zoé aznapi hangulata volt. Rettegtem attól, hogy bal lábbal ébred, vagy nem lesz meg az ebéd utáni pihenése és nyűgös lesz végig az esküvő alatt, de végül szerintem ő élvezte a legjobban az egészet, fantasztikusan viselkedett.

Ha másképp csinálhatnám…

Semmi. Na jó, mégis volt egy, ha újra csinálhatnánk, akkor rengeteget gyakorolnék és összeszedném magam annyira, hogy végig tudjam mondani a fogadalmamat. Minden szavát elfelejtettem, annyira izgultam és a hangom is elcsuklott. Képtelen voltam végigmondani. De persze így is emlékezetes marad.

Esküvői szolgáltatók Timi és Tibi nagy napján:

Fotó: Jágity Fanni
Ruha: Daalarna – Benes Anita
Helyszín: Nomád Hotel & Glamping
Öltöny: essenseformen
Dekor: Balogh Gyerekek
Film: Zsolt Barabas – motion & still pictures
Gyűrűk: Sempre Brillare Ékszerszalon
Virág és szervezés: Én
Haj: Kuti Bea- BIBIfodrász és Barber Shop Eger
Smink: Faragó Edina, Eger
Gyermekprogramok: Undercontrol.hu
Szertartásvezető: Mezőné Edit

Még több valódi esküvői beszámolót találsz ezen a linken, kattints! A Daalarna 2018-as esküvői kollekciója, az OCEAN felpróbálható a Daalarna budapesti showroomjában. Időpont-foglaláshoz kattints ide az elérhetőségekért.