A Bocuse d’Or szervezésével idén Magyarország egy olyan világhírű eseménynek ad otthont, melyet a gasztronómia olimpiájának is neveznek. Hamarosan kiderül, melyik lesz az a 11 európai ország, aki bejut a 2017-es lyoni világversenyre.
Ahány szakma, annyi elismerés és verseny. Mindenki azokat a rangos eseményeket tartja fontosnak, melyek saját érdeklődési körét fedik le vagy akarva akaratlanul látja, hallja a médiában.
Az Európából indult versenya francia Paul Bocuse-ról kapta nevét, akit a legelismertebb séfként tartanak számon a világon. A gasztronómiai versenyre rövid időn belülminden kontinensről érkeztek nevezők és bátor szakácsok, akik össze szerették volna mérni tudásukat a világ legjobbjaival.Egészen pontosan 50 országból érkeztek regisztrációk, majd a világdöntőt megelőző selejtezőkből24 nemzet küzdött meg Bocus aranyáért.Magyarország először 2013-ban jutott el a világversenyig, ahol Széll Tamás, a Michelin-csillagos Onxy étterem konyhafőnökeaz előkelő 10. helyezést zsebelhette be. Később2015-ben Molnár Gábor a 13. helyet megszerezvea legjobb magyar plakát díjával is gazdagíthatta Magyarországot.
A verseny helyszíne, előkészítése, demár az összecsapás előtti felkészülés semolyanegyszerű, mint azt gondolnánk. Ahogyan a sportolókat fizikálisan és mentálisan egy szuper csapat készíti fel az edzőtáborokban, úgy a séfeknek is kemény munka előzi meg az összecsapást. Idén a Hungexpon rendezik meg az eseményt, ahol országonként három ember összehangolt munkáját tudjuk nyomon követni egy apró mobilkonyhán keresztül. A séf életkora el kell, hogy érje a 23 évet, míg a kuktája nem lehet több 22 évesnél. Felkészítő trénerükfigyeli őket a boxon kívülről, akicsak szavakkal irányíthat. Fontos, hogy fél szavakból,sőt, inkább apró mozdulatokból megértsék egymást.
A döntő előtt néhányhónappal a versenynek otthont adó ország nyilvánossá teszi azt a három alapanyagot, amelyből a séfeknek dolgozniuk kell. Ez mindigaz adott országban fellelhető hozzávalókat jelenti. Idén a gímszarvas borjúból, a dunai kecsege húsábólés kaviárjából kell a séfeknek elkészíteniük az ételeket.Mivel ezek az állatok csakMagyarország területén élnek, így a Bocuse Akadémia beszállítójának, a METRO áruháznak kell gondoskodniaarról, hogy minden hétenadott mennyiségben ésminőségben a versenyen szereplő országokba eljuttassa az alapanyagokat, hogy az összes séf egyenlő esélyekkel indulhasson majd a versenyen.
A Hungexpo idén egy valóságos harcmezővé válik majd, ahol az országok képviselői ésszurkolóiúgy bíztatják majd versenyzőiket, akár egy focimeccsen. A kereplő, a dob, a zászló és szurkolói dalok teszik az eseményt még izgalmasabbá. Azonban ezekre, az egyébként konyhákban szokatlan hangokra a szakácsoknak szintén előre fel kell készülnie.Sokan úgy tréningelik magukat, hogy hatalmas méretű és erősségű hangfalakat költöztetnek be a konyhájukba a felkészülés idejére, ígyszokják ezt a nem mindennapi versenyhelyzetet.
Emellett pedig a hangsúly természetesen az ételeken van, melyeket úgy kell kitalálni és megtervezni, hogy mind az ízek, az illatok és ahozzávalók összhangban legyenek. Miután összeállt a menü, azt tulajdonképpen minden nap, adott idő alatt újra és újra el kell készíteni, hogy a felmerülő összes problémát kiküszöbölhessék és napról-napra egyre jobb időt fussanak.Olyannak kell lennie, amit még soha, senki nem ízlelt és tálalt a zsűrinek.
A csapatoknak egészen pontosan 5 óra35 perc áll rendelkezésükre a feladatok elvégzésére. Alapleven kívülelőre elkészített hozzávalót nem vihetnek magukkal a versenyre, melyet természetesen nagyon komolyan ellenőriznek is. Az elkészített hús- és halételeketháromféle körettel és szósszal kell tálalni, tányérokon és tálakon is. A zsűri 24 séfből áll, közülük 12-en a halételt és 12-en a húsételt bírálják, emellett pedig egy hatalmas tálon, látványos tálalással is be kell mutatni az ételkülönlegességeket, amit egy lassú séta keretein belül a zsűri elé kell tárni.
A pontozás természetesen több elemből adódik össze, ilyen például az étel íze, tálalása, a konyhai munkafolyamat tisztasága vagy a pazarlás mértéke. Természetesen pontlevonások is járhatnakabban az esetben, ha egy adott nemzet nem készül el időre az ételeivel vagy a szakácsok nem a közönség felé dolgoznak.Komoly szabályzat és forgatókönyv segíti, vagy éppen nehezíti az indulók feladatát, melyek betartása és nyomon követése elengedhetetlen egy ilyen rangosesemény során.
Kedvcsinálónakérdemes megnézni „ A csirke, a hal és a királyrák” című spanyol dokumentumfilmet, amely ad egy kis betekintésta felkészülésről, a versenyről és arról, hogy mindezt a séfek és a családjaik hogyan élik át.
