Nem véletlenül egyre népszerűbb úti cél Izland a nászútra és a kreatív fotózásra indulók körében. A különleges ország páratlan természeti adottságairól mesélünk most nektek két hazai esküvőfotós, Roky és Teó (Wed Over Hills) lenyűgöző fotóinak segítségével. 

Egy magunk által szervezett, rohangálós, minden eshetőségre felkészülős esküvő bizony nagyon felemésztheti az energiáinkat. Ilyenkor a bulit követő nászúton nem biztos, hogy nagy tömegre, motorzajos, nyüzsgő városokra, neonfénnyel hívogató reklámokra vagy túlzsúfolt éttermekre van szükségünk. Sokkal jobban vágyunk egy nyugodt, természetközeli, akár lakatlan szigetre, ahol mesés vízesések, sziklameredélyekkel tarkított tengerpartok, vakítóan zöld mezők, testet, lelket kényeztető forró fürdők, meghitt séták, összebújós naplementék várnak.

Fotók: Roky és Teó (Wed Over Hills

Vulkánok földje

Nos, ha nem is lakatlan, de a többi kívánságnak teljesen megfelel az Atlanti-óceánnal körülölelt és az Északi sarkkört is érintő Izland. Az itt lakók a tűz és a jég földjének hívják szigetországukat, ami egyrészt az Északi-sark közelségének, másrészt a számos tűzhányójának köszönhető. Egykori 140 vulkánja közül ma is 26 aktív. Utóműködésük során feltörő gejzírek lakásokat, üvegházakat fűtenek, ezért itt járva semmiképpen ne hagyjuk ki az izlandi banán és szőlő megkóstolását, mert ezek is a hőforrások ajándékai.

Mikor utazzunk?

Indulásra legalkalmasabb a július-augusztus, amikor is a hőmérséklet akár 15 fok fölé is emelkedhet. A csapadék ilyenkor ritkább, s a legmagasabb a napsütötte órák száma.

A szállásunkat időben foglaljuk le, mert a sziget egyre népszerűbb. Izlandon a kb. 300 ezer lakosra éves szinten több mint egymillió turista jut. Sokan választják a kempingezést, de ha nem vagytok rutinos sátrazók, ne itt akarjatok tapasztalatokat szerezni, mert a körülmények ugyancsak nehezítettek a szabadban történő sütés-főzéshez, s főleg az éjszakázáshoz. Viszont szinte a legkisebb település is rendelkezik egy saját hőforrással fűtött fürdővel, ahova olcsón be lehet jutni.

Izlandról dióhéjban

A hivatalos nyelv az izlandi, de a legtöbben beszélik az angolt, a németet és/vagy a skandináv nyelveket is. 1944. június 17-én kiáltották ki a köztársaságot és 1980-ban, a világon elsőként, női államfőt választottak. A lakosság főleg a turizmusból, a halászatból és juhtenyésztésből él. Az energiát geotermikus forrásokból nyerik.

Az első telepesek megérkezésekor a sziget belsejében a sarki róka volt az egyetlen szárazföldi emlősállat, a partokon viszont madárfajok tucatjai fészkeltek, és ez a mai napig semmit sem változott. Egyes madárfajokból, így a lummából, lundából, a halfarkasfélékből a világ teljes állományának a 30-80-%-a az izlandi madársziklákon tolong. A lépcsőzetesre koptatott madársziklákon a fajok igényeik és képességeik szerint fészkelnek, a különböző fajok a szikla különböző emeletén élnek. A szigetet körülvevő sarkvidéki óceánokban kb. 250 ezer rozmár él, amik az izlandi partok lapos területein tanyáznak.

Izland fővárosa, Reykjavík

Reykjavíkban található az ország lakosságának több mint 50 százaléka. Neve annyit jelent, hogy „füstölgő öböl”, ami a közelben feltörő számos hőforrásra utal. Meglepően nyüzsgő, színes, vidám forgatag az egész főváros, nyugodtan szánjunk rá időt, energiát. Rengeteg múzeum, kiállítás, történelmi épület, egy mesésen szép tó, pubok, bárok, éttermek csalogatnak minket.

Érdemes felkeresni a Bálnamúzeumot (Húsavík Whale Museum), a Vikingmúzeumot (Viking World), de találhatunk lehetőséget egy jó kis bálnalesre is. A város emberléptékű, így könnyen felfedezhető. Tömegközlekedési lehetőség csak a busz, de nagyon népszerű a kerékpár,s remekül kiépített kerékpárutak vannak. Az autó kevesebb, viszont így nem kell dugókra számítani. Első pillanatra egy őrült színkavalkádnak tűnik az egész város, minden látványos, élénk színbe öltözött.

Télen ugyan csak 3-4 óra hosszáig van világos, nyáron viszont szinte nem akar lenyugodni a nap, így a harsány színek védik az itt lakókat a téli depresszió ellen.

A titokzatos sarki fény (aurora borealis)

Izland és a természet

Az ország elképesztően változatos tájai ideálisak a kirándulásokhoz, legyen az egy laza barangolás a hegyekben, vagy búvárkodás, rafting, esetleg egy látogatás a jégbarlangokban. Izlandon az a mondás járja, hogy öt dolgot mindenképpen ki kell próbálnia a turistáknak: a lundahúst, a perzselt birkafejet, a bálnasztéket, az erjesztett cápahúst és a nemzeti italt, a brennivínt, ami tulajdonképpen köménymagos krumplipálinka. Ha ezekből mindhez nem is támad kedvünk, azért kóstoljunk halat vagy bárányhúst, amiket jóval kevésbé fűszereznek, mint az általunk megszokott. Szinte minden ételhez jár valamilyen mártás.

Közlekedés és szuvenírvadászat

Ne jöjjünk haza valamilyen apró emlék, ajándék nélkül. Jó ötlet a gyapjú sál, a pulóver, egy képeskönyv Izlandról vagy akár egy kedves kis viking figura. A nagyobb európai városokból (London, Koppenhága, Párizs) közvetlen járat indul Reykjavíkba. A repülőtérről érdemes a Flybus szolgáltatást választani, mert jóval olcsóbb a taxinál és a buszpályaudvaron is megáll, ahonnan 5 perc séta a belváros.

Fotók: Roky és Teó (Wed Over Hills

Esküvői kreatív fotózás Izlandon, szebbnél szebb Daalarna ruhákban – kattints ide korábbi cikkünkért!