Ezúttal egy kedves Daalarna menyasszonyunk, Orsi és szerelme, Tomi titkos történetét ismerhetitek meg 5+1 kérdés az esküvőről rovatunkban.
Hogyan ismerkedtetek meg, és milyen volt a lánykérés?
2013. augusztus 16-án ismerkedtünk meg a Fügében, egy baráti összejövetelen. A barátnőm egész nyáron a Tiszánál dolgozott, pár napra jött fel Budapestre, így több társaságot is összeszervezett, hogy mindenkivel tudjon találkozni. Félhomályban, csendben ült az asztal végén, nem igazán láttam az arcát, mégis csak ő érdekelt. Kíváncsi voltam, kicsoda ő, de nem tudtam magamnak sem megmagyarázni, hogy miért. Az este folyamán egymás mellé keveredtünk, nekem pedig egy vágyam volt, hogy a fejemet a vállára hajtsam. Biztonságot sugárzott, mintha megérkeztem volna.
Öt évvel később a nagyszüleimnél kérte meg a kezem. Délután a nappaliban beszélgettünk, és meséltem mamának, hogy abban az évben négy esküvőre vagyunk hivatalosak. Ártatlanul, kedvesen megkérdezte tőlünk, hogy mi mikor tervezzük az esküvőt. Tamásra néztem, aki kedvesen csak annyit válaszolt, hogyha majd találok egy olyan férfit, aki elvesz (nagyon vicces tud lenni). Mama nagyon diszkréten csendben maradt, én pedig tomboltam magamban. Tamás bement a szobánkba és hívogatott. A szobában teljesen sötét volt, ő pedig csak annyit mondott, hogy nézd.
Nem értettem, mit kellene látnom, felkapcsoltam a villanyt, és a kezében volt a gyűrű. A következő pillanat, amire emlékszem, hogy előtte térdelek, és sírok. Lehet tett fel kérdést is, de olyan boldogsághullám tört rám, hogy nem mindenre emlékszem. Pár perc után pedig szegény óvatosan megkérdezte, hogy ez igent jelent-e (mármint a sírás – nem is tudom, mi játszhatódott le benne). Boldogan megyek ki a nagyszüleimhez, mutatom a kezemet (gondoltam, csak észreveszik, hogy fénylik valami az ujjamon), erre a nagypapám: “Letörte a kezedet?”
Nagyon sokat jelentett, hogy pont ott kérte meg a kezemet. Igazából ott nevelkedtem, mamáékat hívtam volna fel először, de teljesen más személyesen elmesélni, mint telefonon.
Ha 5 szóval kellene jellemezned, milyen volt az esküvőtök?
5 szó?! A ceremóniamesterünk azt mondta, hogy még ilyen jó illatú társasággal nem volt dolga! 🙂 Egyszerű, elegáns, önfeledt és szeretettel teli! Nem csak kettőnkről szólt, hanem két család egybeolvasádásáról. Ha lehetne, akkor újra és újra átélném. Így van ezzel minden mennyasszony, ugye?!
Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok?
Korán érkeztem a Földre, édesanyám 17 éves volt. A szüleim esküvői képein a nagyszüleim arca inkább olyan, mintha temetésen lennének. 🙂 Nagymamám házassága sem indult zökkenőmentesen, így szerettem volna ezt a láncolatot megtörni, és közösen átélni egy tökéletesen tökéletlen napot. “Kevesebb néha több” igével vágtam neki a szervezésnek, sokszor eltévedve az útvesztőkben. Egyet tudtam, hogy természethez közel szeretném kimondani azt a bűvös IGEN-t, így a Nádas Pihenőparkot választottuk. A fűzfák első látásra elvarázsoltak, a zöld szín határozta meg a dekorációt (több zöld levelet kértem, mint virágot). Ezenfelül még a fehér és az arany szín dominált. A fatáblákat, amelyeket a helyszínen használtunk útjelzőként, a férjem készítette az unokatestvérével. Benne volt a szívünk-lelkünk!
Éppen ezért nem könnyű kiválasztani, kiemelni a pillanatokat, de azért megpróbálom:
- A legszebb ruhámban vonultam az oltárhoz, és sírtam el magam legalább 10-szer (egyszer kellene a sminkemre vigyázzak..).
- A férjem nem a szavak embere, két fős esküvőt szeretett volna (azt hiszem ez sok mindent elárul). Éppen ezért a fogadalma elvitte a “show”-t, amit egyáltalán nem bánok. Amit addig szóban nem tudott megfogalmazni, megtette írásban. Táblákat készített, amit hirtelen előkapott, számomra is meglepetés volt.
- Jobb násznépet álmodni se tudtam volna! 128-an örültek velünk, türelmesen vártak, míg a 100. kép is elkészült és elhozták nekünk ajándékba a kedvenc könyvüket. Mind a ketten nagyon szeretünk olvasni, személy szerint abban hiszek, hogy egy-egy könyv átsegít(het) a nehéz helyzeteken, tanulhatunk belőlük. Szerintem minden könyvnek lelke van. Mindegyikben benne rejtőzik annak a lelke, aki írta, és mindazoké, akik olvasták, átélték és álmodtak róla (igen, kicsit többet képzelek bele az olvasásba..). Éppen ezért nagyon sokat jelentett a nyitottságuk, kincsként őrzöm a kapott könyveket.
- Gyerekkori legjobb barátnőm a Kaukázus frontemberével lepett meg, minden koncentjükön teli torokból énekeltünk és tácontunk tinédzserkorunkban. Ki számított erre?!
- Édesanyám egy vicces és egyben megható beszéddel köszöntött minket és a férjem szüleit, jó tanácsokkal ellátva.
- Keresztanyámék pedig egy megható dallal fejezték ki, hogy mennyire szeretnek minket.
Emlékek, egy tökéletes napról!
Mi volt, ami miatt a leginkább izgultál?
Mázlista vagyok, mert a barátaim pontosan tudták, hogy mire van szükségem ahhoz, hogy megnyugodjak és abbahagyjam az aggódást. Az esküvő előtt egy héttel szerveztek egy pikniket a Hármashatár-hegyen. Ahogy körbe néztem és megpillantottam őket (csecsemő koromtól az utolsó munkahelyemig ott volt mindenki, akivel sikerült igazán kapcsolódnom), rájöttem, hogy nagy baj nem lehet, mert úgyis megoldják. Igazi védő hadsereg, nem volt, amitől féljek! Azért előtte jó pár film lepergett, hogy mi történhet a nagy napon…
Szerettem volna, ha együtt vagyunk, és tényleg mindenki el tud jönni, szerencsére a nagyszüleim is.
Változtatnál valamin utólag, ha lehetne?
Lassabb lennék, jobban figyelnék az illatokra, a hangokra, a pillanatokra, majd megállítanám az időt. 🙂 Nem alakult minden a tervek szerint, volt késés, elszólás, botlás, hiába minden előkészület. Egy dologra emlékszem, hogy együtt voltunk.
+1: Miért ezt a ruhát választottad?
- Mert figyeltek minden részletre.
- Mert gyönyörű, finom tapintású anyagokkal dolgoztok.
- Mert meghallgattatok, hogy mit szeretnék, és figyelembe is vettétek.
- Mert minden egyes próbán gyönyörű nőnek éreztem magam.
- Mert kényelmes ruhát készítettek nekem, amiben gyönyörű lehettem.
- Mert életem legszebb ruháját készítettétek el.
KÖSZÖNÖM NEKTEK, hogy részesei voltatok ennek a napnak, amit soha nem fogok elfelejteni. Néha most is meg kell érintsem, hogy elhiggyem tényleg megtörtént.
Szolgáltatók:
Helyszín: Nádas Pihenőpark, Ruha: Daalarna, Videó: Nagynapotok.hu, Képek: Rizmajer Antal, Dekoráció: The Fifth Season Budapest (Kisbárnai Dia), Torta: Tonkababa (Katalin Verderber), Ceremóniamester: Cilinderesek (Debreczeni Attila), Szertartásvezető: Veled Igen! (Jaloveczky Viktória), Zenekar: Feeling Music
Tetszett Orsi és Tomi története? Olvass még több titkos történetet ide kattintva! Tanulságok, vicces történetek, megható pillanatok. A Secret Stories állandó rovata kíváncsi mindenki véleményére az esküvőkkel kapcsolatban. Akkor is, ha már túl vagy rajta, ha még csak szervezed, álmodozol róla vagy pusztán csak elmondanád a véleményedet. Lehetsz feleség, menyasszony, kislány, férj, vőlegény, nagymama, nagypapa, barátnő… Interjúalanyaink sem kivételek! Mindenkinek felteszünk 5 kérdést az esküvőről. Kövess minket az Instagram oldalunkon is!
