Ezúttal kedves Daalarna menyasszonyunk, Barbi és szerelme, Ákos titkos történetét ismerhetitek a gyönyörű menyasszony élménybeszámolójából.
A megismerkedés
Egy népszerű társkereső oldalon kezdtünk el beszélgetni, majd pár nappal később már az első randink következett egy rózsadombi kilátóban. Az első randi olyan jól sikerült, hogy úgy éreztük, mintha már ezer éve ismernénk egymást, hasonló érdeklődési körünk volt és nagyon nagy volt az összhang már ekkor. Szinte nem is volt kérdés a második randi.
A lánykérés
A lánykérés számomra óriási meglepetés volt, nem számítottam rá. Év elején terveztük, hogy márciusban elutazunk egy egzotikus országba, és Ákos ott tervezte megkérni a kezem, mint utólag kiderült. A vírushelyzet adta bizonytalanság végül keresztbehúzta a terveit, és előrehozta, így a Valentin-napi vacsoránkat követően visszamentünk a titkos kis kilátóba az első randink helyszínére. Amíg én a kilátásban gyönyörködtem, Ákos szép csendben letérdelt mögém, és elhangzott a nagy kérdést. Én amennyire meglepett voltam, annyira boldog is és igent mondtam.
Az ideális esküvő
Régóta különösen vonzóak számomra a szőlőbirtokok, a zöld, természetközeli helyek, ezért amikor elkezdtük szervezni az esküvőt, mindenképp borászat és szőlőültetvény hangulatban gondolkodtunk. Egy fiatalos, nyári, bulizós képünk volt az esküvőről, amit egy könnyed helyszínen, finom borok, a családunk és barátaink társaságában töltünk.
Nekem már korábban volt egy „szerelem” hely a fejemben, amit addig csak képeken láttam, de tudtam, hogy egyszer, ha valamilyen nagy eseményre kerül sor, oda szeretném szervezni. Ez az etyeki Haraszthy Pincészet volt. A szervezés első lépéseként felhívtam a helyszínt, hogy az idén nyárra még van-e szabad helyük. Szerencsére elcsíptük az utolsót.
Esküvő a koronavírus idején
Hat hónap alatt szerveztük meg, végig bízva abban, hogy megtarthatjuk. Az esküvő alappillérei, a szolgáltatók mondhatni pikk-pakk összeálltak, semmilyen kompromisszumot nem kellett kötnünk, hiszen a legjobb szolgáltatókat elsőre megtaláltuk és sikerült is leszerződni velük. Nem volt semmi kérdés, mindenben egyetértettünk Ákossal, ez még inkább megkönnyítette a szervezést.
Dekoráció
A romantikus virágos stílusban gondolkodtunk, mivel a helyszínre is terveztünk egy virágokkal díszített, rózsaszín, fehér, pink boldogságkaput. A grafikát és a dekort is ehhez igazítottuk, az asztalokon púderszínű selyemfutó volt, középen virágokkal díszített vázák. Az étterem asztalai magas minőségű, fából készült asztalok voltak, hogy túlságosan terítőkkel nem szerettük volna eltakarni, ezért minimális díszítéssel éltünk az egész belső térben. A meghívó egy teljesen egyszerű, letisztult stílusú volt.
Catering
A welcome food többek között kacsamáj volt, tapanade, bresola sonka, pogácsák és házi kenyér. Főételként a klasszikus újházi tyúkhúslevest választottuk és a Haraszthy Pincészet menüajánlatából választva volt sertésszűz, lazac, csirkemell, vegán ételek és sütemények, valamint éjfélkor szintén a klasszikus tölöttkáposzta került az asztalra. Minden nagyon finom volt, és a személyzetet csak dicsérni lehetett, minden gondoltunkat, kívánságunkat figyelték.
A menyasszonyi ruha kiválasztása
A vírushelyzet leginkább a menyasszonyi ruha választást nehezítette, mivel az üzletek pont zárva voltak, majd amikor kinyitottak, végigjártam az összes körúti szalont, de a vírushelyzet miatt szigorúan maszkban, egyedül kellett érkeznem. Mindig néztem a TV-ben, hogy más lányok pezsgőzve, komplett szavazóbizottságokkal érkeznek a ruhapróbákra, ezzel szemben én egy maszkban és teljesen egyedül menten mindenhová, mivel sajnos a protokoll ezt követelte meg. Nem éreztem, nem láttam magam kívülről, nem volt ott senki, aki tudott volna segíteni. Képekből és minivideókból próbáltam utólag megnézni, hogy jól áll-e stb. Hónapok teltek el, és amennyire gördülékenyen ment minden a szervezés kapcsán, a ruha kérdés csak bonyolódott. Szorított az idő, de nem találtam a megfelelőt.
A Daalarna által képviselt egyedi stílus már korábban is közel állt hozzám, a finom és különleges csipkéje messziről elárulja viselőjéről, hogy Daalarna ruha, és nekem is valahogy mindig ezeken akadt meg a szemem, amikor az interneten keresgéltem. Annyira kevés idő volt már az esküvőig, hogy nem gondoltam volna, hogy van még esélyem varratni Daalarna ruhát, de végül úgy döntöttem elmegyek a szalonba egy ruhapróbára. Az interneten már volt egy kiszemelt ruhám, de még felpróbáltam pár hasonlót is. Nekem ez tetszett a legjobban magamon.
Végre úgy éreztem, hogy ez igazán olyan lesz, amilyet szeretnék: könnyed, mégis menyasszonyos, gyönyörű csipkével és az alsó részen felvágva. Még egy próbára végül eljöhetett anyukám is, és ő is megerősített abban, hogy jó lesz.
A próbák alatt végig különleges figyelemben részesültem, mindenről egyeztettünk a legapróbb részletekig, nyugodt szívvel bíztam magam a csapatra.
A ruha fogadtatása
A férjem ízlését jól ismerem, ezért próbáltam a menyasszonyi ruha választásnál is szem előtt tartani, mert ezen a napon elsősorban neki szerettem volna tetszeni. Végig nagy titok övezte a ruhámat és a first look a templomban volt, akkor látott meg először, amikor az oltárhoz sétáltunk apukámmal. A szertartás körülbelül harmadik percében, amikor alkalma nyílt rá, azonnal odasúgta, hogy „gyönyörű vagy”. Ekkor megnyugodtam, és tudtam, hogy ezen már nem kell izgulnom, utána pedig egész nap csak dicsért, nagyon jó érzés volt.
Egy menyasszonyt persze mindenki dicsér, de erre azért nem számítottam, hogy a vendégek külön is odajönnek a ruhát lefotózni. Még akik sajnos nem tudtak eljönni, azoktól is azt a visszajelzést kaptam, hogy mennyire szép volt a ruhám – ez azért engem is meglepett. Sikerült egy igazán könnyed, kényelmes, romantikus, mégis merészebb és különleges darabot választanom a nagy napra.
A nagy nap emlékei
Az esküvő közeledtével sok barátunktól hallottuk, hogy ők nem emlékeznek mindenre a nagy napról, majd biztos mi sem fogunk, mondták. Nekünk ez nem így volt, mert mindenre emlékeztünk, és mindent megéltünk, annak ellenére, hogy nagyon pörögtek az események.
Az esküvő előtt minimális izgalom volt bennem, de Ákossal mindketten tudtuk, hogy a ceremóniamester, Tamás mindent előre megkomponált. A családdal készülődtünk Etyeken, anyukám és a tanúm, Eri sokat segítettek, valamint Adri, a fodrászom. Amikor a templomhoz értünk Apukámmal és láttam a kocsiból, hogy mennek be a vendégek a templomba, és mindenki ma itt miattunk gyűlt össze, az nagyon jó érzés volt. Aztán, ahogy apukámmal sétálunk az oltárhoz, valamint Ákos amikor először meglátott a templomban, ezek mind emlékezetes pillanatok voltak.
A legemlékezetesebb pillanatok
Apukámmal bevonulás az oltárhoz, Ákos első pillantása, a nyitótáncunk, illetve a tortaceremónia, amikor barátok és család csillagszórói alatt odatáncoltunk a menyasszonyi tortához és felvillantak a csillagszórók fényeiben a barátok, rokonok, szüleink arcai.
A készülődések során többször kimentünk a helyszínre, Ákos mindig megemlítette, hogy az esküvőn ebben a medencében biztos, hogy fürdés lesz. De arra nem számított, hogy pont ő fogja a medencét felavatni. Ez az én meglepim volt neki, hogy a vitorlás csapattársaival szövetkezve, bedobtuk a medencébe.
A ceremóniamester, Tamás a cinkostársam volt ebben a műveletben. Megszervezte, hogy éjfélkor, mielőtt megyünk átöltözni, Ákosnak egy „papucs-fogadalmat” kell tennie és kivezényelt mindenkit a medencéhez, majd a fogadalomtételt követően a fiúk villámgyorsan, összehangoltan cselekedtek, és egy szempillantás alatt a vőlegény talpig szmokingban elmerült a vízben 😀
Fotók: Lung András Photography
Tetszett Barbi és Ákos története? Olvass még több titkos történetet ide kattintva!
Kövess minket az Instagram oldalunkon is!