Kíváncsiak vagytok arra, milyen volt a menyasszonyi ruha régen? A régi magyar tájegységek színkavalkádjáról Maksa Henriettával, a Folkpédia egyik alapítójával beszélgettünk. 

Régi menyasszonyi ruha Boldogról, Aki viseli: Kepes Katinka

A Magyarországon belüli kis távolságok ellenére is tájegységenként rengeteg különböző stílus és kultúra formálódott ki, szinte településről településre járva más szokásokat hallhatunk az idősebb, helyi lakosoktól. A színes kultúra nemcsak a népszokásokra, hanem azok részeként a menyasszonyi ruhákra is kiterjed. Gondoltad volna, hogy nem is olyan régen egy esküvői ruha akkor volt különleges, ha minél színesebb volt? Vagy hogy sok régióban a fekete szín dominált az esküvők divatjában?

A magyar esküvői divat hagyományait érintő különlegességekről, illetve a palóc esküvők szokásairól Maksa Henrietta mesélt nekünk, aki a Folkpédia internetes portál egyik megálmodója. Emellett óvodás kora óta foglalkozik néptánccal, valamint tíz éve hivatásos táncos a Magyar Állami Népi Együttesben.

Tájegységek színkavalkádja – Ilyen volt a menyasszonyi ruha régen, Folkpédia fotók: Papp Kornél

Különleges tradíciók

Sokszor fordulunk meg az ország különböző szegleteiben, mégis keveset tudunk a hagyományainkról. Emlékszem, gyerekkoromban a nagyszüleim rengeteget meséltek az ő tájegységük szokásairól, és számos történetet hallgattam végig arról, hogy régen mi volt a szokás. Mára azonban egyre inkább elkopnak ezek a mindennapjainkból, és kevésbé emlékezünk meg arról, hogy milyen gyökereink vannak – noha szó szerint nagyon színes hagyományokkal rendelkezünk.

Ezt az ötletet karolta fel Maksa Heni és Papp Kornél, akik 2015-ben létrehozták a Folkpédia internetes weboldalt. Céljuk, hogy olyan információkkal, hírekkel, ajánlókkal szolgáljanak, amely a szakmabeliek mellett a folklór iránt érdeklődők számára is érdekes cikkeket tartogathat. Nem utolsó sorban pedig munkájukkal közelebb hozzák ezt a világot azokhoz is, akik előtt még az ismeretlen, és bebizonyítják, hogy mennyi színfoltot rejt a régmúlt idők világa.

„Szándékunk, hogy azok felé is nyissunk, akik nem ismerik ezt a rétegkultúrát, vagy nem áll hozzájuk olyan közel ez a stílus. Gondolj csak bele, mennyire érdekes például az indiaiaknál is, hogy a mai napig visszaköszönnek a hagyományok az esküvőkön, és mennyire hűek maradnak a korábbi tradíciókhoz. Nálunk is rengeteg irányzat létezik, amelyek egy-egy stílusjegye a mai napig különlegessége lehet az esküvői megjelenésnek.

Akár egymástól tíz kilométerre lévő települések is képesek arra, hogy teljesen más képet mutassanak – mi pedig épp ezeket szeretnénk megmutatni a fotóinkon keresztül. Most például egy új fotósorozatot indítottunk – Leánytól az asszonnyá válásig címmel – melyben megmutatjuk, hogyan változik a női fejviselet a kor előrehaladtával, míg egy másik projektünk keretein belül olyan fotózásokat szerveztük, ahol különböző tájegységek menyasszonyi ruháit mutatjuk be az olvasók számára, mindezt úgy, hogy az a hagyomány is ismertté váljon, hogy hogyan lesz a lányból asszony” – meséli Heni.

Tájegységek színkavalkádja – Ilyen volt a menyasszonyi ruha régen, Folkpédia fotók: Papp Kornél

Merítkezz a régmúlt idők divatjából!

Rendszerint lehet hallani, hogy napjaink divatja az előző évek kultikus jegyeiből meríti a főbb jegyeit, és annak ellenére, hogy a trendek folyamatos megújulást jelentenek, valójában a korábbi klasszikusok születnek újjá.

„Nagyon sok divattervező inspirálódik a népviseletből, vagy használják fel annak bizonyos elemeit. Az esküvő pedig pont az a kategória, amivel még közelebb lehet hozni a tradíciókat, és ezáltal a régi divatot bele lehet csempészni a most aktuális trendekbe. Ilyen például a kék szín megjelenítése az esküvői ruhán, vagy például a párták, koszorúk viselete. Utóbbi esetén nem volt ritka az sem, hogy – a hűség jelképeként – néhány ág rozmaringot tűztek a fejdíszhez, amely szintén beépíthető a mai esküvőkbe” – mondja Heni.

A menyasszonyi ruhától a lakodalmi menüsorig – Így változtak a magyar esküvői szokások.

Régi menyasszonyi ruha Hollókőről, Aki viseli: Németh Eszter, Folkpédia fotók: Papp Kornél

A beszélgetésünkből azt is megtudom, hogy nem a kék az egyedüli szín, amely megjelent az esküvői ruhán. Ahogy Heni viccesen fogalmaz, a nők már akkor sem feltétlenül a férfiaknak öltöztek ki, hanem sokkan inkább a „konkurenciának”. Éppen ezért a fiatal lányok szekrényeiből rendre előkerültek a színesebbnél színesebb ruhák, ezzel tudták felhívni magukra a figyelmet. Heni persze hozzáteszi, hogy a színek ennél többet is jelentettek, minden ruhának megvolt a maga üzenete:

„A színes ruhák a fiatalok, hajadon lányok, illetve az új menyecskék ékessége volt. A ruhák színei utaltak arra is, hogy ki milyen korban van, minél fiatalabb volt valaki, annál színesebb volt a viselete, majd a kor előrehaladtával és a gyermekvállalással együtt fokozatosan sötétedett a nők öltözéke, és változott meg a hajviseletük.”

Fotó: Mek.oszk.hu

A színskálának persze a végleteiről is érdemes mesélni. Míg ma szinte nehéz elképzelni, hogy valaki ne fehér ruhában menjen férjhez, addig a korai években ez szinte kizárt volt. Helyette pedig sok térségben a fekete menyasszonyi ruhák hódítottak, amelyről Heni is mesélt: „Ha visszatekintünk, nagyon sok régióban a sötét szín – köztük a fekete – volt az elfogadott a menyasszonyi ruhák terén, mivel régen nem engedhették meg maguknak az emberek, hogy egy napra egyetlen ruhát varrassanak, így rendszerint a legünnepibb ruhájukban mentek férjhez.

Azonban az 1940-es és 1950-es években egyre elterjedtebb lett a fehér szín, mely a történelem számos érdekes momentumára vezethető vissza.

Elsőként például Stuart Mária skót királynő ment feleségül fehérben II. Ferenc francia királyhoz, bár tudnunk kell, hogy abban az időben a fehér a gyász színe volt Franciaországban – éppen ezért nem is kerülték el a babonák sem ezt a történetet. Az ezzel járó hiedelmeket I. Viktória törte meg, aki szintén fehérben mondta ki a boldogító igent, útjára indítva a ma is legáltalánosabbnak mondható esküvői megjelenést. Mindezek ellenére a fekete esküvői viseletek sokáig irányadóak voltak – Magyarországon elsősorban Kalocsa és a Sárköz térségében –, ami magyarázattal szolgálhat arra a kérdésre is, hogy mit jelképezhetett az, amit ezzel gyászolhatott a menyasszony – egyértelműen a lányságát. Feketében mentek viszont férjhez akkor is, ha a családban közeli hozzátartozó távozott el az élők sorából.”

Fotó: Mek.oszk.hu

A palóc kultúra lakodalmai

Magyarország térképén számos népcsoport és kultúra egyvelege rajzolódik ki, amelyek közül elsőként Heni annak a tájegységnek a menyasszonyairól, lakodalmairól mesélt, ahonnan ő maga is származik – a heves megyei Ecsédről és az ott honos palóc kultúráról.

„Ecséden a lakodalom napján délelőtt volt a polgári esküvő, – hiszen e nélkül a pap nem esketett –, majd a lakodalom nyári időben délután 4-5 körül, télen pedig 2-3 óra körül zajlott.

Ha azonban belegondolunk, leginkább az utóbbi időszak volt alkalmas az esküvők ünneplésére; nyáron sokkal több volt a munka, ráadásul a sok étel, sütemény és torta nem igazán maradt volna friss hűtőszekrény híján. Az esketés után a párt mézes kenyérrel várták, hogy még édesebb legyen az életük, estefelé pedig szokás volt a menyasszonynak kalácsot osztogatni, a vőlegénynek pedig egy vödör borral kínálni a vendégeket. Nagyon érdekes szokás volt a hívatlanok tánca, amikor bárki bejöhetett a lagziba egy tánc erejéig mulatni, és kaphattak enni is a lakodalmi menüből. Említést érdemel még különlegességként az ifjú pár főasztala is. A szokás szerint asztalfőn ül a menyasszony és vőlegény, a menyasszony mellett a kisértő fiú, a vőlegény mellett pedig a kisértő lány, akik általában a legjobb pajtásaik közül kerültek ki.

Régi menyasszonyi ruha Maglódról, Aki viseli: Sosovicza Fanni, Folkpédia fotók: Papp Kornél

Velük szemben pedig a két nyoszolyóasszony és két násznagy ült. A vacsora után a lányos háznál összeszedelőzködtek, és elindultak a hérészesek, akik vitték magukkal az ajándékokat: edényeket, fehérneműket, szentképeket, vasalót és pénzt is. A legényes házhoz érve fogadták őket borral és étellel, majd itt kezdődött a menyasszonytánc. A vőfély mindig figyelte, hogy ki mit ad a menyasszonynak, majd hangosan elmondta, hogy kivel és miért táncol a menyasszony.

A menyasszonytánc végén a menyasszonyt a vőlegénynek ki kellett váltani. Ez lehetet egy pár galamb, de akár egy alma is.

Ezt követően kivitték a menyasszonyt az udvarra és „megpörkölték”. Ennek során az udvaron kisebb tüzet raktak, majd ezen ugratták át a menyasszonyt két legény segítségével. Később a menyasszony átöltözve, piros ruhában, menyecskeként tért vissza. Mindezekről nagyon sok leírást Péter Józsefnek köszönhetünk, aki gyűjtötte az ecsédi szokásokat.”

Régi menyasszonyi ruha Kéméndről, Aki viseli: Németh Rebeka, Folkpédia fotók: Papp Kornél

Ugyan manapság már kevesen bújnak igazi hagyományőrző ruhákba és szerveznek tradicionális esküvőt, de azért mégis akad olyan pár, aki a gyökerekhez visszanyúlva a régi szokásoknak megfelelően tartja meg a nagy napját. Heni példaként említ egy kazári esküvőt, ahol vendégként ő is visszautazhatott kicsit az időben. „Ez egy igazi klasszikus palóc esküvő volt, ahol a pár ügyelt arra, hogy minden részlet a hagyományok szerint történjen.

A menyasszony – a gyermekáldást szimbolizálva – kék és rózsaszín szalagokkal díszített ruhát viselt, a vőlegény pedig csakugyan korhű öltözékben jelent meg.

Több napos sátras lagzi volt, aminek éppúgy megvolt a menete, mint korábban. Az asszonyok már szerdától készültek a szombati lagzira, sütöttek, főztek, előkészítették a tyúkokat, csigatésztát formáztak a húsleveshez. Az esküvő napján a templomi szertartás után a hagyományos helyi süteménnyel, herőcével, valamint egy kis pálinkával kínálták a vendégeket, és sor került a kakasviaskodásra is, ami a termékenységet szimbolizálta a pár számára. Végül a vacsora hagyományos fogásokból állt, majd jókedvből, nótából és pálinkából sem volt hiány.”

Régi menyasszonyi ruha Bujákról, Aki viseli: Gál Bettina, Folkpédia fotók: Papp Kornél

Ha még több képet szeretnétek látni arról, milyen volt a menyasszonyi ruha régen, akkor kövessétek a Folkpédia oldalát, ahol gyönyörű fotókat láthattok ezekből az időkből.