Cikksorozatunkban a régi magyar esküvői szokások nyomába eredünk Szigethy Zsófia néprajz szakos bölcsész, a szentendrei Skanzen munkatársa segítségével.

magyar esküvői szokások

Balra: Kalotaszegi templomi esketés után az ifjú pár, 2015, Fotók: Molnár Ábel, Jobbra: Esküvő fehér ruhában, Fotó: Rokolya Zsolt

A régi időkhöz képest mennyit változtak a magyar esküvői szokások?

Erre a kérdésre nehéz egyszerű választ adni, ugyanis nem lehet egységesíteni a magyar szokásokat. Sokféle hagyomány létezik és létezett, amelyeket a települések, közösségek formáltak. Mondhatjuk, hogy úgynevezett lokális szokásrend jellemzi az esküvői hagyományokat Magyarországon.

Abban az időben az esküvőnek mint eseménynek nagy jelentőséget tulajdonítottak egy ember életében, mint ma egy diplomaosztónak például. Átmeneti rítusnak számított a gyerekkorból az érett, fiatal felnőtt korba. Vallásilag is fontos elem volt, külön helyet kaptak a templomban a házas asszonyok, urak, és a társadalmi helyzetüket is befolyásolta. 

Vannak olyan magyar esküvői szokások, amelyek kikoptak, avíttá váltak, mások a mai napig megmaradtak. Jelentős változást a menyasszony ruhájánál említhetünk, hiszen a fehér menyasszonyi ruha csak az 1920-as évek után terjedt el az országban. Addig az volt a szokás, hogy a házasulandó lány a legszebb, legdíszesebb ruhájában ment férjhez, ami a díszességével arányosan a család anyagi helyzetét is szimbolizálhatta. A menyasszonyi viseletre nagyon sokáig gyűjtött a család, így sok alkalommal gazdagabbnak látszott, mint amilyen a valóságban a család anyagi helyzete szerint lehetett volna.

Magyar esküvői szokások, Archív fotó: mek.oszk.hu

Megváltozott az esküvők ideje is, lakodalmakat ugyanis a farsang és az úgynevezett kisfarsang idején tartottak. Kisfarsang napja az őszi nagyobb gazdasági munkák befejezésétől, Szent Mihálytól (szeptember 29.) Katalin napig (november 25.) – tehát majdnem adventig tartott. Esküvőket nem tartottak máskor, hiszen nemcsak egy-egy ünnepnek, de az egész évnek megvolt a maga rendje, a gazdasági (pl.: aratás, szüret) és nagy téli munkák (pl.: fonás, szövés), valamint a nagy ünnepekre való készülődés ideje (advent, böjt) és a nagy ünnepek napjai nem voltak házasságkötésre ajánlottak.

Ezzel szemben jó néhány szokás megmaradt máig, például vidéken a háromnapos lakodalom. Amit fontos megemlíteni, hogy ennek a három napnak kötött, szigorú menete van, ami nem térhet el a megszokottól, valamint ha valakinek nem volt lakodalma, azt megszólták. Érdekességként azt hozzátenném még, hogy 1894-től tették kötelezővé a polgári szertartásokat az esküvőkön, ami a mai napig így maradt.

Retró esküvők – Így házasodtak szüleink & nagyszüleink idejében – kattints cikkünkért!

Magyar esküvői szokások, Archív fotó: mek.oszk.hu

Milyen ételekből állt a hagyományos magyar esküvői menü?

A lakodalmi étkezés mikéntjéről számos néprajzi forrás ír, mindenhol egységesen hosszú, társas munkafolyamatként említik. A férfiak disznóöléssel, a húsok előkészítésével, a bor és a pálinka üvegekbe töltésével foglalkoztak. A nők pedig tyúkot pucoltak, levestésztát készítettek és süteményeket sütöttek. Magával a főzéssel mindig tapasztalt asszonyt, úgynevezett főzőasszonyt bíztak meg, akiknek többen segítettek. Nekik a lakodalom alatt éjjel kásapénzt szedtek. A lakodalmi ételsorok a 19. század végéig nagyrészt országszerte egységesek, kisebb eltérések vagyoni helyzet, illetve terület szerint előfordultak.

Az ünnepi menü: húsleves, levesben főtt hús (torma)mártással, húsos vagy töltött káposzta, pecsenye és rétes volt.

A 19. század végén számos változás történt, az ország egy részében elmaradt a levesben főtt hús külön fogásként tálalása a hozzá járó mártással együtt. A káposztás fogást pedig felváltotta a pörkölt vagy paprikás. A 20. században a pörkölthöz és pecsenyéhez megjelent a körítés, korábban a húsokat kaláccsal fogyasztották. Ezt követően megjelent a fasírozott, a rántott szelet, ahol szokásban volt a mártás fogyasztása ott megjelent a paradicsommártás. A hagyományos lakodalmi süteményeket, lepényeket, fánkokat, kalácsokat pedig kiszorította a torta, illetve a házi sütemények, a szocialista cukrászipar által ihletett szeletek és kockák.

Vannak olyan nemzetek, akiknek a szokásaiból inspirálódtunk vagy átvettünk bizonyos elemeket?

Természetesen vannak. Magyarország területén nem beszélhetünk homogén magyar esküvői szokásrendről, eltérőek a szokások egy-egy településen, de a településen belül egy-egy vallási közösségben is. Nagyon erős hatással vannak azonban a települések esküvői szokásaira azon nemzetiségek hagyományai, akikkel együtt élnek. Ennek köszönhetően a magyar esküvői szokások országszerte nagyon színesek.

Magyar esküvői szokások, Archív fotó: mek.oszk.hu

Távolabbi országok sikkei a világháborúk eljöveteléig egyáltalán nem jutottak el hozzánk, csak az 1940-50-es években hozta el a változást a TV, rádió megjelenése. Azt fontos megemlítenünk, hogy ebben az időben az inspirálódás nem olyan értelemben volt jelen, mint ma, a 21. században. Manapság az internet segítségével akár egy az egyben átvehetünk elemeket az amerikai vagy bármilyen más nemzet esküvői szokásaiból, míg ez régebben jóval korlátozottabb volt. Nem volt igazából olyan forrás, ami eljuthatott a vidéki lányokhoz.

Az 1949-ben alapított Nők Lapja volt az első olyan médium, amin keresztül inspirálódhatnak. A negyvenes években, majd a Rákosi- és Kádár-korszakra befejeződik a “kivetkőzés”, azaz a faluban már nem hordanak viseletet, városi divat szerint öltöznek, a divatra nagy hatással van a már említett média.

Esküvő régen – Archív fotók az 1900 és 1950 közötti Magyarországról, kattints!

Ha a fehér menyasszonyi ruha csak az 1920-as években terjedt el Magyarországon, akkor korábban milyen hagyományos viselet volt jellemző?

Más-más viselet számított divatosnak és hagyományosnak országszerte. Nem volt általános gyakorlat az, hogy erre az alkalomra külön ruhát készítettek, hanem a meglévő legszebb, legújabb ünnepi ruháikat viselték az esküvőn. Néhány különleges, díszes ruhát érdemes kiemelni.

Heves, Borsod és Nógrád megye területén éltek a katolikus palócok. Itt például fehér a menyasszonyi ruha, ami alá több alsószoknyát vettek.

Az erdélyi Kalotaszegen gyöngyökkel díszített színes ruhát viseltek a menyasszonyok, ezek akár több, mint 10 kilót is nyomhattak! Ma is van olyan lakodalom, amire a menyasszonynak ilyen ruhát varrnak, alapvetően az identitás kifejezése a cél.

Kalotaszegi templomi esketés után az ifjú pár, 2015, Fotók: Molnár Ábel

A sokunk által is ismert katolikus matyók Mezőkövesd és két környező településen (Tardon és Szentisvánon élnek), az ő menyasszonyi ruháik is nagyon díszesek. Ugyanígy a Tolnai Sárközben élő reformátusoik, vagy velük szemben, a Duna másik oldalán élő Kalocsa környéki katolikusok esküvői viselete is nagyon különleges. Összességében elmondható, hogy a színes, virágos, élénk ruházat reprezentálta a menyasszonyok fiatalságát, élettel teliségét. Később, asszonykorukban már csak sötétebb ruhákat és vele kendőt hordtak: zöldet, lilát, sötétebb kéket, majd gyász esetén feketét.

A következő részben néhény régi magyar esküvői szokást elevenítünk majd fel, maradjatok velünk! A legnépszerűbb esküvői hagyományok – és ami mögöttük van – kattints ide és olvasd el cikkünket a témában vagy olvasgass eltérő kultúrák esküvői hagyományairól!