Egy esküvő akkor is fontos mérföldkő egy pár életében, ha nem ezzel kezdődik a közös életük, és akkor is, ha nem ez az első házasságuk. Ma már senkire sem néznek ferde szemmel, ha élettársi kapcsolatban vállal gyereket, és csak jóval később köti össze hivatalosan is az életét a partnerével. Azt is tudjuk, hogy néha a legjobb akaratunk ellenére is tönkremennek házasságok, amelyek után lehet, sőt, érdemes újrakezdeni. Akár közös saját gyerekek mellett, akár egy mozaikcsaládot létrehozva tartja valaki az esküvőjét, fontos, hogy a gyerekeket életkoruknak megfelelően informáljuk arról, mi történik majd, és azt is jó előre tervezzük meg, hogyan tudnak részt venni az eseményen úgy, hogy az nekik és a házasulandóknak is jó legyen. Kiss Kinga klinikai gyermek-szakpszichológussal beszélgettünk a lehetséges forgatókönyvekről.
„Az esküvőjével kapcsolatban sok nőben él egyfajta ideálkép, amelynek még egy teljesen sztenderd felállásban – vagyis akkor, ha első házasságot köt, és nincsenek még gyerekei – sem könnyű megfelelni a valóságban. Ha pedig már a gyerekeket is be kell illeszteni ebbe az álomképbe, az sokszor már nem olyan könnyű, különösen, mert nincsenek rá megfelelő forgatókönyvek” – mondja Kiss Kinga.
A filmekben gyakran láthatjuk, amint az angyali szépségű gyerekek, habos kis ruhácskákban viszik párnán a gyűrűt a királylánynak öltözött anyuka felé, de a valóságban unatkozó háromévesekkel, nem a megfelelő ruhát választó tízévessekkel és kelletlen kamaszokkal kell megküzdeni életünk egyik legfontosabb eseményén, ahol állítólag mi vagyunk a középpontban. A pszichológus szerint az egyik legfontosabb feladatunk, ha gyerekeink is részt vesznek az esküvőn, hogy a valóságot képesek legyünk az álmainkkal összeegyeztetni.
„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ő legyen az esküvőjén a főszereplő, nem arról van szó, hogy adja fel a vágyait, hanem arról, hogy gondolja végig, hogyan vehetnének úgy részt a gyerekei az esküvőjén, hogy végül mindenki a lehető legelégedettebb legyen. Ehhez pedig sok tényezőt érdemes még időben számításba venni.”
Hogyan mondjuk el?
„Az egészséges pszichés fejlődéshez elengedhetetlen, hogy egy gyerek mindenről, ami a saját életterében zajlik, megfelelő értelmezési keretet kapjon, tehát mindenképpen el kell vele beszélgetni az esküvőről és annak előzményeiről, méghozzá hitelesen. Ez azt jelenti, hogy a gyerek szintjén, de az igazságot elmondva: ha egy régóta együtt élő pár a CSOK miatt érzi szükségesnek a papírt, azt is, ha az anyuka már régóta várta, hogy gyermekei apja megkérje a kezét, és ez most végre megtörtént, azt is. Ehhez persze az is szükséges, hogy ők maguk is legyenek tisztában a döntésük valódi okával. Ha egy pár az esküvőt a kapcsolati fejlődés szerves részének értékeli, akkor a gyerekük is annak fogja.”
Valamivel bonyolultabb a helyzet akkor, ha olyan emberek kötnek házasságot, akiknek az előző kapcsolatukból vagy házasságukból vannak gyerekeik.
Fotó: Pinterest 
Fotó: Lengyel Balázs, Ruha: Daalarna
„Ebben az esetben a legfontosabb kérdés, hogy megfelelően végbe tudott-e menni a gyerekek eredeti családjának felbomlását követő gyász. Ennek pedig sok fázisa van, amely több embert is érint. A volt házastársat is felkavarhatja a közelgő esküvő híre, de a házasodó szülőben is felszínre hozhat szokatlan érzéseket. Éppen ezért jó, ha kellő idő telik el a két esemény között, mert akkor jóval kevesebb ilyen ambivalens érzés mobilizálódik az új esküvő hírére.”
A pszichológus szerint a gyerekek szempontjából nagyon lényeges kérdés, hogy mi változik az ő életükben az új házasságot követően, és hogy mennyire érezhetik azt, hogy ugyanúgy részei a családnak, mint eddig voltak.
„Ma már ritka, hogy egy új család az esküvőt követően szerveződjön, az összeköltözés általában már jóval előbb megtörténik, és ez jó is, mert egy gyereknek annál nehezebb igazodnia egy új helyzethez, minél több változással jár az az ő életében.”
Fotók: Pinterest
Itt tehát jó a fokozatosság. Ha egy gyerek megismerkedik az édesanyja vagy édesapja új partnerével, esetleg együtt is lakik vele, miközben az is helyén van kezelve, hogy ez esetben neki nem új apukája vagy anyukája van, hanem a szülőjének van egy új partnere, akkor az esküvő már csak egy újabb fokozata lesz az eddigi is zajló változásoknak, így sokkal könnyebb feldolgozni. Természetesen, ha korábban is voltak ellentétek, akkor ezt a házasság ténye még tovább szíthatja, ezekre is fel kell készülni.
„Az elengedhetetlen, hogy a szülő vállalja fel a döntését, és még a gyerek esetleges ellenérzései mellett is tudja megfelelően kommunikálni a szándékait. Az empátia, a megértés és a határozottság is nagyon fontos itt, ahogyan a nyílt kommunikáció is, mert a rejtett konfliktusok időzített bombaként működnek, ez pedig adott esetben az esküvőt is megzavarhatja.”
Fotók: Pinterest
Mi legyen a gyerek szerepe?
Az esküvő főszereplője az ifjú pár, még akkor is, ha gyerekeik vannak. Ez pedig azt jelenti, hogy a gyerekek helyét úgy kell megtalálni az eseményen, hogy ők is élvezzék azt, és a házasodók is átélhessék az értük szóló ünnep örömét.
„Kisebb gyerekek esetén jó ötlet, ha van egy felnőtt, akinek az a fő feladata, hogy a gyerekekre felügyeljen, emellett pedig még az előre tervezett, a gyerekek részvételével zajló eseményeknél is legyen mindig B-opció. Ha a kiskamasz az utolsó pillanatban úgy dönt, hogy nem szeretné vinni a gyűrűpárnát, akkor emiatt ne legyen nagy fennakadás.
Semmiképpen se kényszerítsük a gyereket szerepidegen viselkedésre, és a lelkesebbekre is inkább csak olyan feladatokat bízzunk, amelyeknek nem nagy a tétje.
Ez egyébként igaz a fotóra és a ruhára is. Nyilván egy adott életkor felett elvárható már, hogy ünneplőbe öltözzön egy gyerek, de ha nem akar koszorúslány lenni, akkor mondhasson nemet, ahogyan arra is, hogy bármilyen feladatot vállaljon a szertartáson, és ha nem szeretne, akkor a fotókon se kelljen szerepelnie. Ezekről joga van dönteni.”
Fotók: Pinterest
Az életkorral járó kihívásokra is érdemes jó előre felkészülni. Egy óvodáskorú bármikor megéhezhet, megszomjazhat, elfáradhat, ezért is érdemes előre eltervezni, meddig maradhat ébren, és biztosítani egy vele bizalmi viszonyban lévő felnőttet, hogy időben hazavigye. Kamaszok esetében az unalom szokott a leggyakoribb tényező lenni, hiszen egy tizenhat évestől sem elvárható, hogy egész este felnőttekkel diskuráljon. Az ő esetükben megfontolandó, hogy egy jó barátot is meghívunk, akivel elszórakoztatják egymást az eseményen.
Ha viszont egy gyerek szeretne szerepet vállalni az esküvőn, akkor fontos, hogy meg is adjuk a lehetőséget számára. A nagyobbakat már nyugodtan bevonhatjuk a tervezésbe, akár dönthetnek is valamilyen apróságban, kikérhetjük a véleményüket.
„Gyerekesként talán nem lesz olyan egy esküvő, mint egy Disney-mesében, de szerintem éppen ettől lesz sokkal emberibb.”
Ha inspirálódnál az esküvődre, nézz körül Inspirációk rovatunkban, illetve Pinterest és Instagram oldalainkon is!
