Legújabb valódi esküvőt bemutató beszámolónkban ezúttal egy kétnemzetiségű esküvő izgalmas fotóit és a menyasszony részletgazdag beszámolóját hoztuk el nektek. Judit lassan hét éve él Hollandiában, itt ismerte meg férjét, Joost-ot is, ezért magától értetődő volt számukra, hogy a nagy nap helyszíne Amszterdam legyen. Következzenek tehát az amszterdami esküvő legszebb élményei és pillanatai!
Hogyan ismerkedtetek meg a férjeddel?
Lehet, hogy viccesen hangzik, de négy éve a Tinderen ismerkedtünk meg. Egy pár kevésbé sikeres randi után adtam egy utolsó esélyt a Tindernek, és útban Isztambul felé a repülőtéren még bejelöltem egy pár srácot. Mire leszálltam, már várt az üzenet a későbbi férjemtől, Joosttól. A fényképet látva az arca fogott meg először, az első gondolatom egyike az volt, hogy egy ilyen szép szívarcú fiú csak jó ember lehet. Csak később tudtam meg, hogy a vezetékneve Harts, ami a szív szóra eredeztethető vissza. Pár nappal később találkoztunk először személyesen, gyakorlott vakrandizó módjára direkt a lakásomtól több saroknyira úgy választottam ki a találkozó helyét, hogy előbb biztosan én lássam meg őt.
A várakozásaimat felülmúlta az első találkozás, és egy pár randi után mar elválaszthatatlanok voltunk.
Milyen volt a lánykérés?
Az utóbbi évben “gyanúsan” sokat merült fel az esküvő téma Joost részéről és így számítottam rá a szívem mélyén. Ezzel egyidőben három másik barátnőm kezét kérték meg, és mindig megvitattuk a leánykérések körülményeit. Nekem az otthon történő leánykérések tetszettek. 2017 decemberében az egyik szombatra megkért Joost, hogy ne szervezzek semmit. Aznap, december 16-án reggel derült fény az első programra, ami ebéd a kedvenc kínai éttermemben volt. Innen átsétáltunk a várostörténeti múzeumba, ahova már régóta szerettem volna eljutni.
Délutánra lassan besötétedett és egy kis malőrnek köszönhetően szinte futnunk kellett következő programra, ami a csatornákon való hajókázás volt – decembertől januárig van az Amsterdam Lights Festival, amikor kortárs művészek fény installációkat állítanak ki a csatornákon, amelyek hajóról élvezhetőtek igazán. Végül egy francia bisztróban vacsoráztunk. Nagyon meghatott, hogy Joost ennyi programot szervezett és az egész napnak különlegesen romantikus hangulata volt. A vacsora végen pedig azt javasolta, hogy az este utolsó italát már inkább otthon fogyasszuk el. Hazaértünk, lehuppantam a kanapéra amíg az italomat vártam, és egyszer csak Joost előttem térdelt egy kis dobozzal.
Rögtön sírva fakadtam, ahogy ő is, szerintem nem hagytam végig mondani, és még a dobozkát sem nyitottam ki, amikor a nyakába borulva mondtam igent.
Mi volt az esküvő koncepciója, milyen napot képzeltetek el magatoknak?
A kapcsolatunk elejétől fogva többször beszélgettünk a házasságról, és mint sok minden más tekintetében, ezzel kapcsolatban is nagy volt az egyetértés közöttünk. Egyikünk sem akart hagyományos értelemben vett lakodalmat, hanem mindketten kicsi, meghitt esküvőt szerettünk volna a közeli családtagok és barátaink körében. Nekem pedig mindig nagyon tetszettek az úgynevezett “city hall”-esküvők, ami gyakorlatilag egy minimál polgári esküvő. Mivel szerettünk volna templomi esküvőt is, így adott volt a lehetőség egyszerre egy kis polgári szertartásra es par nappal később egy kicsit nagyobb, templomi esküvőt követő ünneplésre is. Itt, Hollandiában külön műfaj a helyi okmányirodákban köthető “budget” esküvő, amire szigorúan csak a két tanú kísérheti a házasulandó párt es az egész “ceremónia” 10 percig tart be- es kivonulással együtt. Pár nappal az esküvő előtt, egy szerdai napon ebédidőben kötöttünk hivatalosan házasságot egy kedves, itt élő baráti házaspár jelenlétében, akikkel azután késő délutánig ebédeltünk-ünnepeltünk négyesben.
Maga a nagy nap, 2018. május 5-én volt, ami három részből állt: a templomi esküvő, egy hajókázás és egy fogadással egybekötött vacsora, ami eredeti tervek szerint este 10-ig tartott.
Bulit nem akartunk szervezni, hanem úgy gondoltuk, ha úgy alakul és van rá jelentkező, elmegyünk egy szórakozóhelyre. Így is lett, néhány barátunkkal végül fél 3-ig táncoltunk. A templomi esküvőre hívott vendégeink nagy része hosszú utat tett meg a kedvünkért és sokan először jártak Amszterdamban, ezért fontosnak tatottuk, hogy egy kis városnézést is csempésszünk a nagy napunkba. A kora délutáni templomi esküvő után hajót béreltünk, amivel kényelmesen és egy pár festői kitérőt követően jutottunk el a fogadás és a vacsora helyszínére.
Úgy éreztük, hogy egy botanikus kert önmagában is gyönyörű tavasszal és így nagyon minimál dekorációval készültünk csak.
Hogyan találtátok meg az ideális helyszínt?
Az 1600-as években nyílt amszterdami botanikus kert (Hortus Botanicus Amsterdam) közel áll a szívünkhez és a lakásunk közelében található, sokszor el bicikliztünk mellette. Joost igazi kiskertet gondoz otthon is és mindketten nagyon szeretjük a növényeket, így szinte az egyetlen fix koncepciója az esküvőnknek a botanikus kert, mint helyszín lett. Az ebben található étterem-kávézó pedig pont 50 fő fogadására alkalmas, és mivel a fogadás és a vacsora a nyitvatartási idő után volt, így nemcsak az étterem, hanem az egész kert csak a mienk volt. 2017. december 16-án volt a lánykérés és szinte pár napon belül elhatároztuk, hogy az esküvő tekintetében egy dologhoz ragaszkodunk: a botanikus kerthez. Egyikünk sem szeretett volna sokat várni az esküvővel a lánykérés után, és mivel biztosak voltunk benne, hogy a 2018 nyári szezonban nem fogunk már helyszínt találni, ezért nyitottak voltunk áprilisi és májusi időpontokra is. Szerencsére a botanikus kertnek még pont volt egy szabad szombati napja 2018. május 5-én. Így végül mindent e köré a dátum köré szerveztünk.
Katolikus templomot a döntően protestáns Amszterdamban viszont igazi kihívás volt találni. Végül egy kis ókatolikus templomot találtunk, ami történetesen a már említett kedves barátaink szomszédságában található és én is laktam a környékén. Ez egy nagyon liberális, a római katolikus egyháztól független katolikus felekezet és szeretettel fogadtak minket.
Hollandiában elég ritka a templomi esküvő, így szerencsére a templom is vállalta a május 5-i dátumot.
Hogyan, mennyi idő alatt szerveztétek meg az esküvőt?
Kereken 5 hónap alatt! Jooston lattam a nagy megkönnyebbülést a leánykérés után, ami nem tartott sokáig, ugyanis én már másnap belelendültem a szervezésbe, és szerintem akkor küldtem el az első levelemet nektek is. A vacsora helyszínét is pár nap alatt lefoglaltuk és én megvettem a repülőjegyemet az első ruhapróbámra. Az idő rövidsége miatt gyorsan összeállítottuk a vendéglistát és kiküldtünk egy “save the date”-levelet e-mailben, hogy mindenki tudjon előre tervezni.
Mi volt a kérésetek a dekorra, a meghívókra és a grafikára vonatkozóan?
Talán a meghívó az egyetlen dolog, amire mérget vettem volna régen, hogy erre biztos nem fogom sajnálni a pénzt és szakemberre bízom majd, de végül mindent magunk készítettünk el és nyomtattunk ki. A botanikus-téma meghatározó volt – már az elektronikus save the date-hez is a botanikus kertben készült jegyesfotónkat használtuk, és később a meghívót is botanikus stílusban, együtt szerkesztettük. A meghívót, ültetőkártyákat és menüsorokat díszítő pálmaleveleket Joost grafikus anyukája rajzolta, az ültetőkártyákat pedig én, a botcsinálta kalligráfus írtam meg a meghívók címzésével együtt.
A templom nagyon szép és letisztult, régi oltárral és fából készült szószékkel, és szerencsére még pünkösdi időszak lévén a “kincstári” ezüst gyertyatartók is kint voltak. Nekem különösen tetszik, hogy az oltár mögötti fal világoskék. Nem kértünk díszítést a templomba, csak egy fehér csokrot az oltárra. A szertartás után a pap nevetve mesélte, hogy reggel ő maga szerezte be a csokorhoz való fehér virágokat a közeli piacon, és mivel már kinyílt virágokat vett, ezért még árengedményt is kapott.
Maga az étterem nagyon világos, az ablakai a kertre néznek és bent két nagy pálmafa található, ezért úgy gondoltuk, hogy nem kell sok dekoráció. Egyszerű, fehér abroszt kértünk és zömében fehér tányérokat, egy-két zöld és arany kiegészítővel.
Az asztalokra – csakúgy, mint a csokromba és a tortára – fehér orchideák kerültek.
Mindketten nagyon szeretjük az orchideákat, otthon is sokat nevelgetünk és sokszor a boltban vagy a piacon már az elnyílt, leértékelt orchideákat vesszük meg, hogy utána szépen visszahozzuk őket az életbe. Én pedig egyszer láttam egy 80-as évekbeli képet a jordániai királyi esküvőről, ahol Noor királynénak egy nagyon szép és egyszerű, fehér orchideacsokra volt. Ez ihlette az én csokromat is, amihez Joost a helyi Obiban vett 5-6 cserepes orchideát, amikről levágtuk a virágzó szárakat és ezek közül egy pár került a csokromba, amit a legjobb barátnőm, Etelka készített el az esküvő reggelén. A többi orchidea pedig a tortára és az asztalokra került, a növényeket pedig megtartottuk. Nem tudatosan választottam ezt a környezetkímélő megoldást, de utólag jólesik a tudat, hogy virágokat nem pazaroltunk el feleslegesen.
Mi volt a catering koncepciója, milyen ételeket választottatok a vendégeknek?
A botanikus kert étterme valójában egy kávézó, és nem vezetnek saját konyhát, így a szerződött partnereik közül választottunk cateringet. Wendy portfóliója volt ételekben és dekorációban is a legszebb, legkiemelkedőbb. Itt a catering szolgáltatja a dekorációt is – a menüt és dekorációt együtt alakítottuk ki. Ők mindig a szezonnak megfelelő hozzávalókkal dolgoznak, és mivel Hollandia spárganagyhatalom, adott volt, hogy legalább egy fogásban szerepeljen egy májusi esküvőn. A vacsorát megelőzően volt egy kis koncert az étterem teraszán, ahol az italok mellett az előételeket is felszolgálták. A vacsorán két menüsor volt: egy vegán és egy húsos (ez utóbbiban szerepelt a spárga narancsszószban, lazaccal és zsályával és pancettával töltött fürj spenótos gnocchival).
Minden nagyon finom volt, a vendégeink még most is emlegetik, sőt, van, aki azóta újra el is készítette otthon a lazacos fogást!
És a sütemények + menyasszonyi torta?
Hollandiában egyre népszerűbb a “sweet table” koncepció, ahol az esküvői torta csak mutatóban van és a vendégek nagy része különféle süteményeket kap. Mi ragaszkodtunk a hagyományos, nagy esküvői tortához, de persze nem szerettünk volna nagyon habos-édes tortát sem. A Taart je Taart névű, esküvői tortákra szakosodott cukrászatot választottuk, mert nagyon tetszettek a tortáik és a kóstolás is meggyőző volt. Először naked cake-ben gondolkodtunk, de az mostanában nagyon felkapott. Végül egyszínű fehér, citrom ízű, úgynevezett vintage tortát kértünk (ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fehér krémbevonat nincs szépen elsimítva, hanem egy egyedi textúrában van felkenve a tortara), amire fehér orchideát tűztek díszítésül. Szerintem nagyon szép és elegáns torta volt, és persze nagyon finom is!
Hogyan esett a választásod pont erre a különleges Daalarna esküvői ruhára? Milyen élményeid vannak a ruhapróbákról?
Kiskoromban az óvodában a legkedvesebb játékom a menyasszonyi fátyol volt, amiből csak egy volt és egy másik kislánnyal reggelenként versenyeztünk, hogy ki ér be előbb és kaparintja meg a fátylat. Ennek ellenére sosem szerettem volna hagyományos, hosszú, hercegnős menyasszonyi ruhát. Több barátnőm példáján láttam, hogy egy igazi nagy menyasszonyi ruhával milyen nehéz az esküvő után. Nekem mindig nagyon tetszettek a térdig érő csipke ruhák, és szempont volt a ruha kiválasztásánál az is, hogy könnyen tudjam az esküvő után tárolni és esetleg még újra hordani is. Eszter barátnőm, aki egyben a tanúm is volt, egy par éve szintén Daalarna ruhát választott, és több próbájára elkísértem, így láttam meg a Pearl kollekció rövid csipke ruháját, amit akkor meg is jegyeztem magamnak. A lánykérést követően célirányosan rövid csipke ruhákat kerestem, és nagyon megörültem, hogy a korábban kinézett fazon még elérhető volt és a rövid határidő ellenére elkészítették nekem.
A próbák, beleértve a legelső levélváltást és az első találkozót, mind maximálisan professzionálisak voltak és jó hangulatban teltek. Tényleg mindenki, akivel kapcsolatba kerültem nagyon kedves volt és a próbák alatt végig a középpontban éreztem magam.
Mit szóltak a ruhához a vendégek és a férjed?
Mindenki egyetértett abban, hogy egy ilyen ruha hűen tükrözte az egyéniségemet és hogy nagyon jól állt. A férjemnek is nagyon tetszett! Én pedig nagyon jól éreztem magam benne.
Mesélsz kicsit a többi részletről is a megjelenéseddel kapcsolatban?
Hollandiában a legtöbben a természetesség hívei, ami a sminket és a frizurát illeti, így kihívás volt olyan sminkest és fodrászt találni, aki egy komolyabb sminket és hajat is vállal. Judithot úgy ajánlották, ő csinálta a frizurámat és a sminkemet is, és már a próbán nagyon összebarátkoztunk. Nagyon tetszett a munkája.
Klasszikus stílust választottunk: hullámokat varázsolt a hajamba és kicsit retrós sminket fekete szemhéjtussal és vörös rúzzsal.
Eleinte úgy gondoltam, hogy egy rövid ruhához nem illik a fátyol, így eredetileg nem is kerestem ilyesmit. Viszont egy vintage esküvői boltban járva találtam egy régi pillbox-formájú kalapot birdcage-fátyollal, ami beindította a fantáziámat. A fátyol részét azonban megette az idő, ezért először elvetettem ezt a gondolatot. Pár nappal később mégis visszamentem érte, gondolva, hogy majdcsak találok valakit, aki megjavítja vagy kicseréli fátylát. Ember tervez… a sokadik kalaposnál voltam, amikor végül egy nagyon kedves kalap-szaküzletben elvállalták, ha szerzek anyagot hozza. Hosszas keresés után online találtam megfelelő méretű fátyoldarabot, amit Madridból küldtek. Legnagyobb örömömre sikerült megjavítani a fejdíszt, amit a leengedett hajamra tűzve viseltem a templomban és szerintem nagyok sikkes volt. A szertartás után az ASOS-ból rendelt levél formájú arany csattal tűztük el a hajamat oldalt.
A másik kiegészítő, amivel szintén sokat küzdöttem, az a ruhát díszítő öv volt. Ezt végül úgy döntöttem, hogy én készítem el, mert szerettem volna egy egyedi, saját készítésű kiegészítőt is. Vettem egy bársony szalagot, ahol egy helyi nagykereskedőnél vettem, illetve Észtországból rendeltem online felvarrható Swarowski-kristályokat, köztük szkarabeuszbogár-formájú gyöngyöket is, talizmán gyanánt (otthon mindig voltak ilyen Egyiptomból hozott bogarak). Végül a gyöngyök felvarrása nagyobb falatnak bizonyult, mint gondoltam, de sikeresen megoldottam, és az öv hátsó, kapcsos részében már a varrodás lányok segítettek.
A cipőm egy klasszikus Peter Kaiser vajszínű magas sarkú cipő volt, ebből már volt egy párom feketében és tudtam, hogy a majdnem 10 centis sarok ellenére nagyon kényelmes cipő. Végül a vacsora végéig, este 11-ig voltam benne, és bevallom, azért utána jólesett átöltözni! Annak ellenére, hogy nem akartunk hagyományos elemeket, az utolsó napokon végül csak beszereztem egy kis piros koktél ruhát és a vacsora után már abban mentünk a barátainkkal bulizni.
Milyen volt az esküvő, milyen emlékeid vannak róla?
Gyönyörű volt, nagyon szép emlék maradt – nagyon nagy szerencsénk volt a gyönyörű, napos, de nem túl meleg időjárással, ami tökéletes volt mind a hajókázáshoz, mind a kültéri fotózáshoz. És olyan megható volt látni a barátainkat együtt!
Én nagyon izgultam aznap, elég hektikusra sikerült a templomi szertartást megelőző készülődés és nagyon hálás voltam Judithnak és a fotósunknak, Pauline-nak, hogy mindketten a béke szigeteiként voltak jelen. A már sokat emlegetett baráti házaspár, Eszter és Peter nélkül pedig nem is tudom, mit csináltunk volna, az utolsó napokban nagyon sokat segítettek szervezkedni és a nagy napon is kezükbe vették az irányítást, amiért nagyon hálásak vagyunk.
Minden úgy alakult, ahogy elterveztük, és mindenki azt mondta, hogy az esküvő teljes mértékben tükrözte a mi ízlésünket és egyéniségünket. Maximálisan elégedettek voltunk minden szolgáltatóval, mindenki kitett magáért.
Még most, hónapokkal később is sokan emlegetik az esküvőnket, hogy milyen szép volt, milyen finom volt minden, milyen gyönyörű volt a templom és a botanikus kert is.
Ha 5 szóval kellene jellemezned, milyen volt az esküvőtök?
Elegáns, meghitt, modern, minimalista, egyedi.
Végül meddig tartott a parti?
Nem szerettünk volna bulit rendezni a vacsora utánra, a helyszín nem is tette volna lehetővé ezt. Viszont miután megérkeztünk a hajókázásról, volt másfél-két óra a vacsora kezdetéig, amire hívtunk egy énekes-gitaros párost, akik az általunk összeállított számokat énekelték aláfestő zeneként a teraszon. A vendégek közben az előételeket élvezhettek, illetve volt fakultatív idegenvezetés a botanikus kertben, miközben mi ketten kicsit elvonultunk fényképeket készíteni a gyönyörű késő délutáni fényeket kihasználva.
Az énekest és a gitárost egy online felületen, a Plugify-on találtam, ahol zenei stílus és rendezvény szerint lehet szűrni az előadóművészeket.
Marly volt a legelső találat, amire kattintottam és azonnal megtetszett a hangja, illetve hogy a profiljukon található videón épp az egyik örök kedvencemet, Fleetwood Mac Everywhere-jét énekelte – amit természetesen később nekünk is elénekelt. A bő órás fellépésbe örök slágerek (például Dolly Parton és Bruce Springsteen), modern dalok Amy Winehouse-tól, Adele-től és a The XX-től is belefértek, továbbá a skóciai nászutunkra való utalásként a 500 miles is elhangzott a Proclaimerstől.
Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok?
Olyan sok volt, de kettőt mindenképp szeretnék kiemelni: Joosttal együtt besétálni a templomba, miközben minden szem ránk szegeződik – olyan jólesett mindenkit együtt látni, ráadásul pont egy templomban! A másik nagyon emlékezetes pillanat az volt, amikor az egyébként hollandul zajló szertartást megszakítva a legjobb barátnőm, Etelka magyarul olvasta fel az egyik példabeszédet (Pál apostolnak a Korinthusiakhoz írt első leveléből).
Mi volt a legszebb élményed?
Ahogy már említettem, nagyon izgultam az elején – ez csak akkor szűnt meg, amikor a pap előtt térdeltünk a templomban és ő a kezét a fejünkre hosszasan rátéve áldott meg. Az az érintés nagyon megnyugtatott, és azóta is sokszor eszembe jut.
Mi volt, ami miatt a leginkább izgultál az esküvő előtt?
Hogy minden a terveknek megfelelően sikerüljön. És szerencsére nemhogy úgy sikerültek a dolgok, hanem még annál is sokkal jobban.
Volt rossz emléked vagy olyan részlet, amit megváltoztatnál utólag?
Minden úgy volt tökéletes, ahogy volt!
Esküvői szolgáltatók Judit és Joost nagy napján:
Helyszínek: Oud-Katholieke Kerk Amsterdam és Hortus Botanicus Amsterdam
Ruha: Daalarna – Benes Anita
Öv: Saját készítés a menyasszony által, Swarovski-kristályokkal
Kalap: Vintage pillbox-kalap a Laura Dolstól és a Hoeden M/V szalon által felújítva
Csokor: Saját készítés a menyasszony legjobb barátnője által, levágott orchideaágakból
Meghívó, ültetőkártya, étlap: Saját szerkesztés; a díszítésként használt pálmaleveleket a vőlegény anyukája rajzolta
Fotók: Pauline a MeltingPot Storiestól
Smink, haj: Judith Anna Pronk
Gyűrűk: Bonebakker
Catering: Wendy Welvaars csapata
Torta: Taart je Taart
Zene: Marly es Tijmen
Hajó: ‘t Smidtje
Hogy tetszett ez az amszterdami esküvő? Még több valódi esküvői beszámolót találsz ezen a linken, kattints! A Daalarna legújabb esküvői kollekciói, az OCEAN és a SUNSET felpróbálhatók a Daalarna budapesti showroomjában. Időpont-foglaláshoz kattints ide az elérhetőségekért.
