Ghosting – Hogyan dolgozzuk fel, ha valaki felszívódik az életünkből?

Habár a ghosting kifejezés a modern világ terméke, ne gondoljuk, hogy régen nem tűntek el nyom nélkül udvarlók, szeretők, barátok vagy akár férjek, feleségek. A jelenség tehát korántsem újkeletű, azonban amióta az interneten éljük az életünk tetemes részét, gyakrabban előfordulhat. Azért, mert több a felszínes kapcsolatunk, és mert az emberek egy része úgy gondolja, az online térben egészen más társas normák érvényesek, mint a szemtől-szembeni interakciókban. Knapek Éva klinikai szakpszichológussal a ghosting lehetséges okairól beszélgettünk, illetve arról is, hogyan lépjen túl a fájdalmán az, akit szó nélkül hagytak faképnél.

Ez lehet egészen drasztikus is, amikor a másik ember teljesen elérhetetlenné válik: blokkol minket a közösségi médiában, megváltoztatja a telefonszámát, és sehol, semmilyen formában nem elérhető többé. A másik, és értelemszerűen a gyakoribb az, amikor valaki egyszerűen nem válaszol többé a hívásokra, üzenetkere, s bár látjuk, hogy az online térben éli tovább az életét, abból minket már teljesen kizárt.

Miért könnyebb eltűnni az online világban?

Az online tér ma már annyira fontos lett számunkra, hogy gyakran fel sem fogjuk, hogy egy virtuális világról van szó. Évtizedekkel ezelőtt nem igen fordulhatott volna elő az, hogy valakivel hónapok óta szerelmi vagy baráti kapcsolatot ápoljunk, de ne tudjuk se a címét, se a munkahelyét, se a vezetékes telefonszámát, se azt, hogy legalább néhány barátját hol és hogyan érhetnénk el. Ma már nagyon gyakori, hogy valakit csak a közösségi oldalakról ismerünk, esetleg még tudjuk a mobilszámát, de ha a virtuális térből eltűnik, akkor fogalmunk sincs, hogy hol is kereshetnénk őt az offline világban. A folyamatos online elérhetőség megteremti számunkra azt az illúziót, hogy mindent tudunk a másikról akkor is, amikor tulajdonképpen szinte semmit.

„Az online térben sokszor arctalanul névtelenül vagyunk jelen, és megélhetjük azt, hogy semmi következménye nincs annak, ha színvonaltalanul viselkedünk.” – mondja Knapek Éva klinikai szakpszichológus. „Nézzük csak meg a közösségi oldalakon a kommenteket. Ott nagyon sok olyan
hangzik el, amelyet az emberek nagy többsége nem merne szemtől szemben vállalni. Még egyébként intelligens emberek is tudnak meglehetősen bántó, bántalmazó mondatokat írni az online térben, mintha ez kevésbé számítana, nem lenne igazi. A ghosting esetében hasonló a helyzet. Egy kollégánkkal, akivel együtt dolgozunk, nem tehetjük meg, hogy eltűnünk az életéből, ha konfliktusunk van vele. Azzal, akivel csak online ismeretséget tartunk fenn, azzal sokkal egyszerűbb ezt megtenni. Jó lenne, ha a digitális világban is figyelnénk arra, hogy megőrizzük az integritásunkat, és ne tegyünk olyat, amit az offline térben nem tennénk meg. Ne felejtsük el, hogy az online kapcsolatainkban is érző, emberi lényekkel van dolgunk.”

Mi van a ghosting hátterében?

Ha a többgyerekes anyuka barátnőnk elfelejt visszahívni, vagy egy kötetlen ismerkedés közben elmaradoznak az üzenetek, még ne gondoljuk egyből, hogy ghosting áldozatai vagyunk. Az első mindig az legyen, hogy rákérdezünk az illetőnél, mi történt, van-e valami gond, ami miatt nem válaszolt, nem hívott. Ha erre, illetve egyéb egyértelmű megkeresésünkre sem reagál, akkor ott már feltételezhető, hogy a másik nem kívánja elmagyarázni, miért lépett ki az életünkből. Itt már nyilván mindenki felteszi magában a kérdést: miért történt ez vele? Egy kötetlen, felszínes kapcsolat esetében általában elintézzük annyival az egészet, hogy a másik szimplán udvariatlan. Minél több érzelmi energiát fektettünk azonban egy adott viszonyba, és az minél fontosabb számunkra, annál nehezebb túllépni a ghostingon. Ez pedig érthető is, hiszen nem csak azzal az érzéssel kell megküzdenünk, hogy a másik számára nem voltunk elég jók, de azzal is, hogy nem adta meg számunkra azt a tiszteletet sem, hogy ezt a szemünkbe mondja.

Kimondani azt, hogy már nem szeretnénk valakivel kapcsolatban lenni, különösen akkor, ha tudjuk, hogy a másik számára ez akár hatalmas fájdalommal is járhat, mindenképpen kellemetlen élmény. Vannak emberek, akik ezt egyszerűen nem tudják megfelelően menedzselni. Nem akarják végig nézni, ahogyan a másik sír vagy könyörög, nem akarnak szembesülni azzal, hogy fájdalmat okoztak neki.

„Egy kellemetlen beszélgetést végigvinni, mint amilyennel például egy szakítás jár, nagyfokú
érettséget követel meg. Azok, akik számára nem tanítottak reális kereteket, határokat, s nem vártakel tőlük nagy erőfeszítést (elhanyagolták őket vagy éppen ellenkezőleg, mindent megtettek helyettük), felnőttként sem tűrik jól a frusztrációt, és igyekeznek kerülni a konfliktust, nehézségeket. Az ilyen emberek valószínűleg sokkal hajlamosabbak lehetnek a ghostingra, hiszen az eltűnéssel számukra egy huszárvágással véget ér a probléma, anélkül, hogy a szakítással járó kellemetlenségeket át kellene élniük. A baj csak az, hogy akivel ezt megtették, arra így hatalmas terhet rónak, hiszen teljes egészében áthárítják rá a helyzettel való megküzdést, annak megemésztését.” – mondja Knapek Éva.

Az elhagyott félnek így nem csak azzal kell megbirkóznia, hogy egy számára fontos személy többé nincs az életében, hanem azzal is, hogy csak találgathatja a szakítás okait, és még azt a fájdalmat is meg kell élnie, hogy a másik arra sem volt képes, hogy elé álljon.

Vannak előjelek?

A szakpszichológus szerint nem szerencsés előjelekről beszélni, mert az eltűnés leggyakrabban nem olyasmi, amit eleve eltervez valaki. Sokkal inkább a kapcsolat dinamikájából és a fent már tárgyalt személyiségjegyekből következhet az, hogy valaki ezt az utat választja a nyílt kommunikáció helyett. A konkrét okok pedig nagyon szerteágazók tudnak lenni. Valóban előfordulhat az is, hogy valaki fél attól, hogy elhagyják, ezért inkább ő lép előbb, ezzel azonban sokszor még ő maga sincs tisztában. Azt megakadályozni, hogy valaki ghostingoljon minket, éppen ezért nem is igazán lehetséges. Maximum olyan előjelekre lehetünk figyelmesek, amelyek arra utalnak, hogy a másik nem egy érett személyiség.

„Arra azért érdemes figyelni, ha valakinek a partnere vagy barátja nehezen fejezi ki az érzéseit, vagy nem képes azokról őszintén beszélni, esetleg látványosan nem vállal fel konfliktusokat. Azt is fontos megfigyelni, hogyan reagál a másik egy-egy finoman megfogalmazott kritikus visszajelzésre. Ha valaki problémás ilyen szempontból, az gyakran már egy kapcsolat elején megmutatkozik, csak hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni az intő jeleket. Persze ezek sem a ghosting egyértelmű előjelei, inkább az éretlen, konfliktuskerülő személyiségről árulkodnak.”

Hogyan dolgozzuk fel?

 Jó önismeret és nagyfokú érzelmi stabilitás szükséges ahhoz, hogy valakinek ne okozzon nagy törést az életében, ha így hagyják el. Az áldozat gyakran önmagát hibáztatja, visszamenőleg is leértékeli a kapcsolatot, úgy érzi, végig becsapták, megtévesztették, az értéktelenség érzése is megjelenhet.

„Leginkább az áldozat önértékelésének stabilitásán múlik az, hogyan dolgozza fel a történteket. Ha
valaki tudja magát hitelesíteni, tehát reálisan látja azt, miben van igaza, és ebben nem lehet csak úgy elbizonytalanítani, az képes megküzdeni egy ilyen krízissel is. Ha pedig a történtek hatására igény merül fel arra, hogy magukat is jobban megértsék, akkor ennek még pozitív hozadékai is lehetnek. Így lehet a jövőben könnyebben elkerülik azokat az embereket, akikkel nem lehet egészséges kapcsolatot kialakítani. Ehhez azonban fontos, hogy elsősorban saját magán dolgozzon az “áldozat”, és ne azt próbálja csupán megfejteni, hogy a másik miért lépett le szó nélkül” – mondja Knapek Éva.

Ha valaki egy kapcsolatban többször is megtapasztalta, hogy nem hallgatják meg, nem fejezhet ki nyíltan kritikát a másikkal szemben, mert az megijed, támad vagy hisztérikussá válik, akkor retteghet attól, mit kell majd végig hallgatnia, ha szakítani próbál. Ha ehhez még egy éretlen, konfliktuskerülő személyiség is társul, akkor sajnos a ghostingra is nagyobb az esély. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy önmagunkat hibáztassuk, de ha mi magunk is nehezen kezeljük a konfliktusokat vagy túlzottan érzékenyen reagálunk bármilyen kritikai megjegyzésre, jó, ha része a krízis megdolgozásának az is, ha mindezekkel szembe nézünk.

• Még több pszichológiai tárgyú cikket olvashatsz ebben a rovatunkban.
• A pszichológus válaszol: Esküvő helyett szakítás
• Társfüggő vagy? Így lépj ki az ördögi körből
• Kövess minket Pinterest és Instagram oldalainkon is!
• Knapek Éva weboldalán sok-sok további hasznos anyagot találsz a kapcsolatokról.