Vágó Réka néhány év alatt az ország első számú cipőtervezőjévé vált. Az általa bejárt útról, sikereiről és persze kulisszatitkokról is beszélgetettem vele a műhelyében.
Vágó Réka cipőtervező
Tisztán emlékszem az első találkozásomra Vágó Réka gyönyörű lábbelijeivel. Több mint hat éve, még tizenévesen, a divatszakmától távol (inkább csak érdeklődően) látogattam el egy kedves barátnőmmel aMillenárison megrendezett WAMP designer “piacra”. A tervező munkái már akkor szemet szúrtak és láthatóan kiemelkedtek a designer darabok közül. Réka cipői azt sugallták, hogy ők bizony a siker útját kívánják koptatni, mára pedig a tervezőt és márkáját a Magyar Értelmező Kéziszótár “sikeres nő” definíciója mellett elsők között találnánk Magyarországon.
Izgalmas csavarral indult műhelylátogatásom, hiszen egyből a raktárban találtam magamat. A polcokon sorakozó magassarkú hadsereg láthatóan nagy érdeklődésre enged következtetni a kreátor munkái kapcsán, így első kérdésem rögtön a ruha- és cipőtervezők közti szezonális (és egyben kollekciókat) érintő differenciára irányította beszélgetésünket. Mennyire kötheti egy kiegészítőtervező kezét a nemzetközi elvárás a kollekciók időzítése révén? Lehet egy picit “csalni”? “Nálunk egy picit hektikus a rendszer ilyen szempontból, hiszen szezon közben több olyan projekt és kreáció is megszületik, amely egy különleges együttműködés vagy egyedi megrendelés eredménye. Sokszor irigylem is néhány kortársamat, hogy mennyire szuper lehet egy pontos rendszer szerint, kifejezetten szezonokra alkotni. De cserébe a RekaVago márkánál rengeteg olyan cipőt rendelnek, amelyek egyedi igények alapján készülnek. Másfelől rugalmasak vagyunk, hiszen a gyártást itthon végzik, így képesek vagyunk szezonközi darabokat is készíteni, ebből kifolyólag pedig nálunk folyamatos a tervezés és gyártás.”
A sorakozó dobozokkal és Réka kedvenc varrógépével – amellyel mostanában kevesebb lehetősége van dolgozni, pedig kifejezetten szeret varrni – körülöttünk elengedhetetlen és egyben már-már adott a kérdés. Hogyan juthatunk hozzá Réka cipőcsodáihoz? A mostanra Ritz-Carlton hotellé avanzsált egykori Le Meridien Budapest hotelben található üzlet ugyanis tavasszal átköltözött.“A concept store új, állandó helyen folytatódik, a Király utca pezsgő, divatos részén. Több olyan tervező is lesz a palettán, akiket a korábbi üzletben egyaránt megtalálhattak a vásárlók, azonban szeretnénk új színt vinni a kínálatba, ezért nagy valószínűséggel többen csatlakoznak majd. A folyamatos változás (a korábbi helyszín pop-up bolt volt – a szerk.) után végre lesz alkalmunk egy teljes arculatot kidolgozni a koncepcióhoz, amely élménnyé teszi a vásárlást a magyar és külföldi vásárlóinknak egyaránt. Fontos a projekt résztvevőinek a vizuális megkülönböztetés az üzlet berendezése kapcsán.”
Visszatérve a raktárból Réka alkotói terébe szemeimet rögtön a polcokon található vad és merész prototípusokra szegeztem. A tervezés egyik legizgalmasabb pontja kétség kívül a kísérletezés és az út során felfedezett technikai ötletek és újítások továbbgondolása. Réka rögtön szemlélteti az egyik kollaborációs darabot, majd felpróbálva azt és lelkesen mesél a csillogó és érdekes textúrájú bokacsizmáról, miszerint túlságosan instabilnak bizonyult a talp rész, így szélesíteni kellett rajta. A hét centis és platformmal bőven “megáldott” kreáció láthatóan a tervező egyik nagy kedvence, amely egyúttal újra igazolta Vágó Réka sokszínűségét, hiszen az extravagáns, főként az ázsiai piacra készülő költeményekről legalább akkora lelkesedéssel mesél, mint a finom pink színű alkalmi szandál megszületéséről. A Daalarna követőinek is ismerősen csenghet a márka, hiszen Anita és Réka már több szezon óta álmodják meg a gyönyörű esküvői és alkalmi ruhákhoz a szebbnél szebb lábbeliket.
De mégis hogyan vághat bele Réka egy ígéretes kooperációba? “Alapvetően teljesen változó, hogy kivel milyen úton halad egy-egy kollaborációs kollekció elkészítése. Abodi Dórával például a műfaj klasszikus értelemben vett formáját követjük, miszerint ő elmeséli, hogy pontosan mit szeretne, illetve sokszor rajzokat is küld hozzájuk, majd én kiegészítem azokat. Például a legutóbbi kollekció kapcsán szeretett volna egy ún. ‘bondage’ jellegű cipőt és így született meg a kollaboráció egyik legerősebb darabja. A szögletes talpú szandál ugyanakkor az én ötletem volt, amely kellően reflektál az aktuális trendekre, akárcsak a basic vonalat képviselő két pántos papucs, ami pedig megint Dóra egyik ötlete volt. Benes Anitával, a Daalarna tervezőjével egy egészen más metódust követtünk. Mindenekelőtt megmutatta a kollekciót, amikor összeállt, de már korábban is mesélt róla, hogy pontosan milyen színekben és anyagokban gondolkozik. Ekkor pedig megkezdődött a kutató munka. Az Anitával közös munka sokkal szabadabb teret adott nekem, így egészen saját utakon járhattam. Habár mint minden együttműködés során, a legfontosabb dolog számomra a ‘kémia’. Szükség van összhangra és a szenvedéllyel való alkotás szabadságára.”
Na igen! A két tervező már alapjaiban véve teljesen más világot alkotott maga körül, Réka mégis megfelelően tudta magáévá tenni azokat és létrehozni egy-egy látványos fúziót, hogy azok hatalmas kifutókon debütáljanak. Legyen szó a Londoni Divathétről vagy a Millenáris több száz tűkön ülő nézővel megtöltött teréről, Réka mindig megtalálta a tökéletes egyensúlyt. Apropó, tervezők! A szemem ekkor már a korábban Dobó Kata színésznővel készített kollekciójának egyik kampányfotóján legeltettem, hiszen míg a kollegáival struktúrákban és anyagokban egyaránt gondolkozhatott közösen, a színésznő egészen más látásmóddal közelíthetett a tervezés folyamat elé.
Milyen tapasztalás volt Dobó Katával dolgozni? “Kata esetében volt egy ötletem azzal kapcsolatban, hogy milyen cipőket terveznék személy szerint csak neki, amelyhez készítettem pár rajzot, majd együtt átválogattuk azokat Katával, ahol az ő stílusát vettük figyelembe. Végül megvitattuk, hogy ő például milyen anyagokban vagy textúrákban gondolkozik. Kicsit talán a stylinghoz, mint folyamathoz tudnám hasonlítani. Fontos volt, hogy Kata stílusát közvetítsék a kész darabok, ugyanakkor hordhatóak legyenek akár casual helyzetben, akár a vörös szőnyegen. Mondhatni megalkottuk Kata személyes cipőtárát – amit bárki be tudott építeni a sajátjába. Sok siker darab született ebben a kollekcióban”
Vágó Réka cipőtervező műhelye
Miközben lassan áttérünk Réka tervezői asztalához, amely telis-tele van érdekes anyagokkal, fejemben a többi hazai cipőtervezőt próbálom listázni, azonban az egyre kurtább, hiszen Réka mellett még Tóth-Kern Enikő és Káldy Juli számít igazán kiemelkedőnek idehaza, ráadásul mindhárman egészen más stílusban alkotnak, amely ha versenyt nem is szül köztük, gazdagítja és egyben büszkévé teheti a hazai iparművészet követőit.
Az eltérő látásmódok különböző anyaghasználattal járnak, így az általa használt matériákról is kérdeztem Rékát. “Leginkább olasz bőrrel dolgozunk. Bár ez nagyban függ a felhasználni kívánt anyagok minőségétől és mennyiségétől egyaránt. Természetesen lehet messzebbről is rednelni, csak mennyiség tekintetében nekünk nem éri meg, minőségileg pedig egyértelműen az olaszok vannak az élen. Az angol cégeknek például közelebb van Portugália és Spanyolország, ezért sokszor ott gyártatnak. Szóval üzleti és logisztikai szempontok egyaránt azt eredményezték, hogy ebbe az irányba menjen a RekaVago márka.Egyébként az anyagokat abszolút szerelem alapján választom. Például a rose gold bőr melletted három éve folyamatosan az egyik nagy kedvenc a vevőink számára. A menyasszonyok kifejezetten keresik a különlegesebb cipőket. Nyilván van pár olyan bőr, amely kifejezetten alapnak minősül, így azokból mindig van raktáron. Nem mellesleg ha fazonról van szó, a Marlene az örök sláger!”
Réka azt is elárulta, hogy nem mindig egyszerű eltalálni a vásárlói igényeket, hiszen egyszer egy egyszerű bézs cipő a befutó, majd később egy egészen extrém darab. Kísérletezésre való hajlama azonban sokszor nem hagyja nyugodni a tervezőt, így szeret bátran lépni és egy-egy olyan kreációt alkotni, amely kissé szokatlan, de visszaadja a benne rejlő érzéseket. Nevezhetjük mindezt Réka táncos múltjának és jelenének szenvedélyes érzelmi egyvelegének manifesztációjának? Legyen!
Ez a fajta expresszív életmód kétségtelenül az inspirácókból való kifogyhatatlanság kulcsa lehet. Legalábbis Vágó Réka bizonyíték minderre. “Korábban nagyon ösztönből csináltam mindent, de egy idő után szükségem volt egy olyan szakemberre, aki a kezében tudja tartani azokat az üzleti folyamatok, melyeket vagy nem bírok követni vagy egész egyszerűen nem az én szakterületem. Van egy határ, ami után szükség van valakire, aki az üzletfejlesztésen is legalább annyit dolgozik, mint én egy-egy kollekción. Fontos, hogy a cégem adott kondícióira tökéletesen reflektáló szakértő foglalkozzon a business részével. A cégem és márkám jó kezekben van, mert sikerült egy nagyon profi emberre találnom és ezért nagyon hálás vagyok.”
Vágó Réka cipőtervező műhelye
Megérkezésünk óta vissza-visszapillantok Réka dosszié tengere felett olvasható sorokra. Samuel Beckett gondolatai mellett (“Ever tried. Ever failed. No matter. Try Again. Fail again. Fail better.”) Paul Arden best sellerének néhány sorát olvashatjuk az “Its Not How Good You Are, Its How Good You Want to Be” című könyvből. El is érkeztünk a mindent elindító impressziókhoz, az inspirációval kéz a kézben járó kérdéskörhöz!
“Igazából az a jó, hogy az agyunk egy olyan szoftver, amelyet tudunk irányítani, de néha önálló életre kel. Amikor nem vagyunk leterhelve folyamatosan gyűjtjük be az információkat, majd ezek elraktározódnak, néha pedig bedobja azokat az agyunk. Természetesen mindig be tudod állítani a ‘szűrődet’ arra, ami érdekel, de mindettől függetlenül talán a legjobb, amikor szuper emberekkel és pozitív energiájú társasággal veszem körül magamat. Ha csak 10 percet beszélgetek valakivel, vagy éppen elmegyek táncolni, sétálni, beülök az Operába, meglátogatok egy múzeumot. Nagyon érdekes tapasztalat volt, amikor év elején, egy hosszú fárasztó időszak után meglátogattam jó barátnőmet Los Angelesben. Szükségem volt egy hétre, hogy az elmút időszakom záró és az új kezdet nyitó akkordja elérkezzen. Elmentünk a Pasadenaban található Norton Simon Múzeumba, ahol kortárs és klasszikus művészeti gyűjteményt néztem végig. És ott átbillentem, otthon éreztem magam. Gyakorlatilag ismét magamra találtam, amiben valószínűleg nagy szerepe volt Rodin ‘Balerina’ szobrának. A tánctól nem tudok menekülni, úgy tűnik….”
Kisebb levezetésként egy általam régóta megfigyelt és kedvelt tevékenységéről kérdeztem Rékát, miszerint a nagyobb eseményeken mindig magyar tervezői kreációkat visel. Na de mi alapján választja ki a befutókat? “Szeretem, ha egy ruha letisztult, de van benne azért valamilyen csavar és izgalom. A túl mintás darabokat egyszerűen nem tudom viselni, mert az erős karakterem miatt lényegében ‘agyoncsapjuk egymást’. Ékszerek tekintetében szintén szeretem a kevesebb több elvet követni. Általában egy nagyon látványos darab mellé mindig finomabb részletekkel bíró kiegészítőket választok. Merö Péter például ruhák tekintetében számomra mindig egy nagyon jó választás, hiszen ő maga is évekig táncos volt, így tudja hogyan kell olyan ruhát alkotni, amelyben még fűzőben is viszonylag szabadon és természetesen tudsz mozogni. A Daalarna finomsága viszont mindig lenyűgöz, illetve az ABODI is nagy kedvencem.”
Később hozzátette, hogy véleménye szerint a kreatív embert onnan ismerhetjük meg, hogy amint elkezdünk vele beszélgetni egy-egy témában, némelyikre különösen felkapja a fejét és nagyon elmerül a részleteiben. Nos, véleményem szerint nem csupán engem kötöttek le az interjú során Réka sokszor rendkívül inspiráló gondolatai, hanem remélhetőleg több ezer a fenti sorokat olvasó személyt. Elvégre erről a gyönyörű körforgásról szól minden. Élményeket adunk egymásnak, hogy élményeket kaphassunk és inspiráljunk az olyan különleges emberek mint Vágó Réka, hogy Ők még sokáig örvendeztessenek bennünket gyönyörű kreációikkal és így tovább…
