A nyár hagyományosan is az esküvők szezonja, ráadásul az elmúlt év szigorú korlátozásai miatt sokan a tavaly elmaradt lagzikat most pótolják be, így ha valakinek kiterjedt baráti köre van, biztosan több hétvégéje be lesz táblázva a különböző esküvői időpontokkal. Van, aki imád lakodalmakon vendégeskedni, mulatni és ünnepelni, másnak meg púp a hátára a sok hosszadalmas templomi szertartás és a kötelező jópofizás. Arról is megoszlanak a vélemények, hogy kell-e a „papír” a boldogsághoz, vagy esküvő nélkül is lehet boldogan élni? Erről, illetve a házasságkötés rítusának jelentőségéről tavaly már írtunk, most pedig csupán a szórakoztatás céljából, értékítélet nélkül gyűjtöttünk össze néhány érdekes tényt a házasságról.
1. Több a házasságkötés, mint valaha
Magyarországon 1991 óta nem házasodtak olyan sokan, mint 2019-ben, amikor összesen több, mint 66 ezer frigy köttetett itthon. Viszonyításképpen írjuk, hogy az eddigi legrosszabb, 2010-es évben mindössze 35 500 pár kötött házasságot. A fellendülés egyik nyilvánvaló oka a különféle állami családi kedvezmények bevezetése, amelyet csak házasságban élők érvényesíthetnek. Reméljük, hogy akik elsősorban emiatt vállalták hivatalosan is a kapcsolatukat, azért azóta már egyéb indokot is találtak arra, miért jó férj—feleségnek lenni.
Az emelkedés egyébként meglepő módon még tavaly is folytatódott, pedig a koronavírus miatt bevezetett korlátozások miatt sokáig nem is lehetett rendes lagzikat tartani.
Úgy tűnik mégis, hogy csupán a januártól márciusig tartó időszakban annyian házasodtak, hogy az már az utána következő szűkös, korlátozásokkal teli hónapokat is kompenzálta. A sok elmaradt esküvő helyett pedig idén rengeteg pótlás is várható, különösen, hogy néhány hete bejelentették, már 400 fős lakodalmakat is lehet tartani. Kíváncsian várjuk a 2022-es statisztikákat!
2. Nem mindig nyáron házasodtak a legtöbben
A házasság szezonja Magyarországon eredetileg egyáltalán nem a nyár volt, hanem a farsangi időszak, egészen pontosan a Vízkereszttől (január 6.) a Hamvazószerdáig (a húsvét előtti negyvenedik nap) tartó időszak, ekkor ugyanis nem kellett a földeken dolgozni, és volt idő a pihenésre és a házasodásra.
3. A házasság szó eredete
A magyar házasság kifejezés a ház szótőből ered, amelyre más nyelvekben is találunk példákat. Írásos emlékeinkben az 1400-as évek óta jelenik meg a szó, az pedig, hogy jogilag is érvényes formája csak az, amelyet a házasulandók polgári tisztviselő előtt (is) kötnek, 1894 óta van érvényben.

4. Az esküvői ünnepség eredete
Az esküvői ünnepség eredete minden bizonnyal az ókori Rómába nyúlik vissza, ahol egy házasság csak akkor volt jogilag elfogadott, ha legalább tíz tanú jelen volt a frigy megkötésekor.
5. A koszorúslányok ruhája
A koszorúslányok eredetileg pontosan ugyanolyan ruhát viseltek, mint a menyasszony. Emellett pedig a férfi tanúi, a vőfély vagy a násznagy is úgy öltöztek föl, ahogyan a vőlegény. Ezzel a tradícióval eredetileg az ártó szándékú embereket és szellemeket próbálták összezavarni, akik bántani akarták a párt – így ugyanis nem volt könnyű felismerni ki is a valódi vőlegény és menyasszony.
6. Melyik tartósabb? Élettársi kapcsolat vs. házasság
Habár egyre elfogadottabb élettársi kapcsolatban élni, és úgy nevelni közös gyerekeket, egyes kutatások azt mutatják, hogy átlagban még mindig stabilabbak a házasságok, mint a puszta együttélés. Egy többezer ember bevonásával végzett amerikai kutatás szerint a házasok szignifikánsan elégedettebbek voltak kapcsolatukkal, stabilabbnak találták azt, és nagyobb elköteleződésről számoltak be egymás iránt, mint a házasság nélkül együtt élő párok. Még az olyan haladó szellemiségű európai országokban is, mint Norvégia vagy Franciaország, ahol az együttélésnek sokkal régebbi tradíciója van, mint az USA-ban, az látszik, hogy az élettársi viszony sérülékenyebb, gyakrabban bomlik fel, mint a házasság, és ez még akkor is igaz, ha gyerekeket nevel egy pár.

7. A házasság meghosszabbítja az életed
A házasságok nemcsak tartósabbak, mint az együttélés, de egyes kutatások eredményei arra mutatnak, hogy a házas emberek hosszabb ideig is élnek, mint a nem házasok. Egy tavalyi kutatás szerint a 65 és 85 év közötti idősek körében a férfiak és nők esetében is közel két évvel volt magasabb a várható életkor, mint azoknál, akik özvegyek vagy elváltak voltak, esetleg sohasem házasodtak meg.
8. A házimunka megosztása a házasságban
Azok a nők, akik úgy érzik, a házimunka egyenlően van elosztva köztük és a férjük között, általában is nagyobb elégedettségről számolnak be a házasságukban, mint azok a nők, akik úgy gondolják, rajtuk sokkal nagyobb teher van az otthoni teendőket illetően.
9. Az ideális életkor a házasságra
A házassághoz az ideális életkor az, amelyikben éppen vagyunk, mikor szeretnénk hozzámenni a szerelmünkhöz. Emellett persze azért találunk olyan statisztikai adatokat, amelyek szerint bizonyos életkorokban valóban sikeresebb és tartósabb házasságra számíthatunk. Ez a nőknél körülbelül a 28. életévet, férfiaknál pedig a 32-et jelenti. (Erről már írtunk bővebben itt).
10. Hatvan felett válni
Attól, hogy valaki idősebb koráig kitart partnere mellett, még nem garantált az élethosszig tartó házasság. A nyolcvanas évek óta szinte megduplázódott a 65 éves életkor felett elválók száma. Ez nyilván betudható annak is, hogy egyre tovább élünk, és egy rossz házasságban élő 65-70 éves még joggal gondolhatja azt, hogy van tizenöt-húsz jó éve hátra, amit boldogabban tölthet, mintha házas maradna. Néhány évvel ezelőtt körbejárta a világsajtót annak a 99 éves olasz férfinak az esete, aki hetvenhét év házasság után vált el a feleségétől, mert kiderült: a nőnek hatvan évvel korábban viszonya volt valakivel. Úgy látszik, vannak, akik egy ilyen kihágást még fél évszázaddal később sem tudnak megbocsátani!
- Inspirálódj velünk még többet az esküvőről ebben a rovatban vagy kattints ide és nézegess valódi esküvői beszámolókat!
- Névváltoztatás kisokos – Variációk friss házasoknak
- Kövess minket Pinterest és Instagram oldalainkon is!