Rovatunkban a hazai esküvőszakma legjobbjait kérdezzük a saját esküvőjükkel kapcsolatban. Ezúttal Vágvölgyi Andrea esküvőszervező válaszolt 5+1 kérdésünkre.

1. Hogyan ismerted meg a férjedet?
Egy, már nem működő kubai szórakozóhelyen a Dohány utcában. Ott találkoztunk, és gyakorlatilag ránk zárták a helyet. Így reggel átmentünk egy óbudai palacsintázóba, majd 2 óra alvás után a Kecskeméti Városi Bíróságra, hisz mivel a férjem ügyvéd, aznap ott volt dolga. De így legalább folytathattuk a beszélgetést. Ezt a jó szokásunkat aztán megtartottuk, amíg én egyetemistaként nem dolgoztam, gyakran elkísértem őt vidéki tárgyalásokra, ezt hívtuk perturizmusnak.
2. Ha 5 szóval kellene jellemezned, milyen volt az esküvőtök?
Bulis, fesztelen, vidám, megható, áradó.

3. Mi volt a legemlékezetesebb élményed az esküvőtökön?
Az, ahogy a Mátyás templom előtt állva azt láttam, mindenki, aki jön, akit csak meglátok, észreveszek, az értünk, velünk örülni jött. Az egyik legizgalmasabb volt ez a fél óra, ahogy a vendégek érkeztek, gyülekeztek. Én ezt nem szerettem volna kihagyni azért, hogy ne lássanak meg, az úgynevezett belépő kedvéért. És erre kapacitálom a menyasszonyaimat is, akiknek nem fontos az oltár előtt megpillantás hagyománya. Hogy kár kihagyni, ahogy egy hétköznapi téren megáll az idő, keverednek rokonok, barátok, egyik és másik család, és tapintható, érezhető a szeretet, az ünnep energiája.
4. Mitől féltél/izgultál a leginkább a nagy napon?
Az időjárástól tartottunk, mert egész héten rossz idő volt, de ezt elengedtük valamikor szerda környékén, hisz befolyásolni nem lehetett. Mivel szeptemberi esküvő volt, ez benne volt a pakliban, és akkoriban még nem voltak ennyire csodaszép, meleg, nyárias szeptemberek, hiszen 10 évvel ezelőttről beszélünk. De a végére aztán még a nap is kisütött. 🙂
5. Mesélsz kicsit arról, hogyan választottad ki a Daalarna menyecskeruhádat és milyen emlékeid vannak a próbákról?
Az esküvői ruhámat ajándékba kaptam egy utalvány formájában, tehát az az elsők között már megvolt. Viszont abban biztos voltam, hogy szeretnék egy Benes Anita által tervezett ruhát viselni aznap, így a menyecskeruhám készült a Daalarna szalonban.
Akkor még férfiruhákkal is foglalkozott a cég, így a férjem, Ádám szmokingja is ott készült. Egy akkor nagyon népszerű fazont választottam, merész színkombinációban, utána évekig mondták a lányok a varrodában, hogy jól emlékeznek a dohányszínű tüllszoknyámra és a vörös hernyóselyem uszályos ruhámra. A próbák nagyon vidáman teltek, én minden alkalommal úgy mentem, mint a kislány, aki épp megkapja a hőn áhított karácsonyi ajándékát, és ez így is volt, minden alkalom tartogatott meglepetést, ámultan-bámultam, ahogy az anyagokból végül kikerekedett egy csak nekem készült ruha. Azóta is nagy rajongója vagyok a méretre készíttetésnek, sok menyasszonyomat biztatom sikerrel, hogy válasszák ezt az utat, hisz az egyed tervezésű ruha egy egészen más világ.

+1. Volt nyitótánc?
Igen, volt, és ehhez kapcsolódik a legnagyobb „baki”. A férjem szelíden tűrte, hogy a hosszú munkanapokat egy tánctanár társaságában fejezzük be. Mivel nagy bulira számítottunk, a nyitótáncra műgonddal készültünk, két táncot is megtanultunk, egy lassabb és egy gyorsabb, bulisabbat is. A lassabb klasszikus angol keringő volt, néhány valóban látványos, sok estén át gyakorolt, a zene adott másodperceire kitalált koreográfiával (már akkor is szerettem aprólékosan tervezni 🙂 ).
A dj-nk a férjem egy gyerekkori barátja volt, aki szintén komolyan vette a nászajándéknak adott feladatot, a zenét jó előre eljuttattuk hozzá, de a technika ördögével nem számoltunk. Így megtörtént az igazi, menyasszonyok rémálmába illő jelenet, amikor körben áll 150 ember, mi megmerevedve a nyitó lépésben, és síri csend… nem indul a zene. A dj ezt azóta is úgy emlegeti, hogy élete egyik leghosszabb perce volt. Hisz a 150 szempár egy idő után rólunk rá szegeződött.
Végül nem pont arra a zenére, hanem egy másik változatra tudtuk előadni a táncot, nem tökéletesen, de annál lelkesebben.
+2. A saját esküvődből okulva mit tanácsolnál azoknak a pároknak, akik éppen esküvő előtt állnak?
Hogy élvezzék a nap minden percért, mert nagyon hamar, egy szempillantás alatt elillan. Az összes koordinálást, feladatot, ellenőrzést adják át, hagyják a csapatukra, akiket megBÍZtak, bízzanak meg bennük és legyenek jelen, a legszélesebb mosolyukkal.

Nézd meg ide kattintva a rovat korábbi interjúit a hazai esküvőszakma legjobbjaival!