Honnan ered a csók? A csókolózás története és pszichológiája

A csók egy mindennapos jelenség, sok szülő a gyermekét is szájon csókolja, az összetartozó párok tagjai általában egy könnyed csókkal köszöntik és búcsúztatják egymást, már eleve egy párkapcsolat kezdetét is egy csók szokta megpecsételni, a szerelmesek valódi csókcsatákat vívnak egymással, és az esküvőknek is fontos eleme a szertartás végi csók. Sokszor és sok helyzetben csókoljuk meg hát egymást, de azon talán ritkán gondolkodunk el, miért is olyan élvezetes ez a szokás, és vajon mi lehet az eredete.

Csak az emberek csókolóznak?

A csókolózás kialakulását illetően az egyik teória az, hogy az ősember a gyerekét úgy etette, hogy megrágta előtte az ételt, majd úgy adta át a kicsi szájába – ebből a szeretetteljes aktusból kiindulva pedig a szerelmi és szexuális együttlét egy elemévé vált a csók az idők során. A másik teória szerint azonban a csók onnan ered, hogy az ősi kultúrákban az emberek egymás arcát szagolgatva ismerkedtek, és ez a szokás csúszott át a csókba. Erre bizonyíték lehet az is, hogy az indiaiak a szagolgatást és a csókot ugyanazzal a szóval fejezik ki, a Káma-szútra pedig többfajta csókot is megemlít.

A csók nem fajspecifikus, s habár csak az emberhez legközelebb álló rokonok, a bonobók és a csimpánzok csókolóznak a szájukkal, sok más állatnál megjelenik a csókhoz hasonlóan bensőséges és pozitív érzelmeket kifejező viselkedés. Ilyen például a kutyáknál egymás fenekének szagolgatása. Ráadásul az sem igaz, hogy az emberek mind csókolóznak. Antropológiai kutatások szerint ugyanis a Föld népességének kevesebb, mint fele ismeri a romantikus csók fogalmát, tehát sok emberi társadalomban sincs jelen a csókolózás. Afrika egyes részein például kifejezetten gusztustalannak tartják.

Az a feltevés azonban, hogy a szenvedélyes, „nyelves” csók Franciaországból ered, vélhetően nem igaz. Habár az angol nyelvben máig french kiss-nek, azaz francia csóknak hívják azt, amelyikhez a nyelvünket is használjuk (és egyértelműen szexuális színezete van), nagy valószínűséggel már sokkal régebb óta létezett ez a csókolózási forma, de a XX. század első évtizedeiben Franciaországba látogató amerikai turisták ott láthatták – a szerencsésebbek tapasztalhatták – először nyilvánosan, hogyan is történik egy ilyen „nyelves csók”.

Emellett még az is változatos képet nyújt, hogy egyes kultúrákban mennyire elfogadottak a csók egyes formái.

Az Egyesült Államok bizonyos részein például még a nyelves csók sem igazán általános, főleg nem nyilvánosan végezve, ugyanakkor a szülő és gyerek közti szájra puszi teljesen természetes jelenség, míg például Magyarországon ez utóbbit tartják sokan elítélendőnek.

Miért jó az egészségünknek?

A csókban mindenkinek megvannak az egyéni preferenciái és mindazok a következtetések, amelyeket a csókolózás minőségéből és jellegéből levonhat. A szenvedélyes csók ilyen szempontból egy valóban misztikus dolog, amely rengeteg információt hordoz két ember viszonyáról és összeillőségéről, de elképzelni sem tudjuk, milyen lehet, amíg ki nem próbáljuk. Sokan esküsznek arra, hogy lehet jól és rosszul csókolni, mások meg vannak győződve arról, hogy a megfelelő partnerrel biztosan élvezetes a csókolózás.

Egyes elméletek azt támasztják alá, hogy a csóknak valóban az a szerepe, hogy felmérjük vele, genetikailag mennyire illünk össze partnerünkkel.

Kutatásokból úgy tűnik, hogy azokat a partnereket preferáljuk, akiknek MHC-génjei eltérnek a mieinktől, ugyanis az eredményezi a potenciális utódaink genetikai diverzitását, azaz jobb immunrendszerét. Az elmélet szerint tehát a csókolózással partnerünk génjeit teszteljük, és azzal élvezzük igazán a csókot, akinek a miénktől eltérő MHC-génjei vannak. Persze emellett is lehet jobban és rosszabbul csókolni, és egy összeszokott pár adaptálódhat is egymás stílusához (van, aki nem szereti a túlzásba vitt nyelvhasználatot, vagy éppen a szájharapdálást hanyagolná), de egy nem hozzánk illő emberrel sehogyan sem fogjuk igazán élvezni a csókcsatákat.

Erika Greene Photography, Ruha: Daalarna

A csóknak emellett számos pozitív fizikai és pszichés hatása is van. A csók hatására oxitocin, szerotonin és dopamin szabadul fel az agyban, ami által egy kicsit úgy érezzük, mintha drog hatása alatt lennénk. A dopamin például konkrétan ugyanazokat az agyi területeket stimulálja, mint például a heroin vagy a kokain – így már érthető, hogy egy élvezetes csókot miért olyan nehéz abbahagyni, és miért érezzük magunkat olyan eufórikusan csókolózás közben. Az oxitocin a kötődést segíti elő és az érzelmek kialakulására hat. Ez a hormon szülés és szoptatás során is termelődik, elősegítve ezzel az anya és gyermeke közti kötődést. Emellett az oxitocin csökkenti a szorongást, és egy relaxált, nyugalmi állapotot tud létrehozni bennünk.

A csókolózás emellett csökkenti a kortizolszintünket, amely jellemzően stresszes szituációkban magasabb.

Ha ez még nem lenne elég, egyes kutatások szerint csókolózás közben kitágulnak a vérereink, ami által azonnal csökken a vérnyomásunk is, ami remek hatással van a szív-és érrendszerünkre, ráadásul enyhítheti a fejfájást és a menstruációs görcsöket is. A szív-és érrendszer egészségére még azon keresztül is hat a csók, hogy csökkentheti a vérben lévő összkoleszterin mennyiségét – legalábbis ezt figyelték meg gyakran csókolózó párok esetében. Arra is vannak adatok, hogy a gyakran csókolózó pároknak hasonló mikróbák élnek a szájukban és a nyelvükön, amely erősítheti az immunrendszerüket.

A csókkal még a fogszuvasodás is elkerülhető, ugyanis hatására megnövekszik a szájban a nyáltermelés. Az pedig már tényleg csak hab a tortán, hogy a gyakran csókolózó emberek arcizmaik mozgatásával valódi arctornát végeznek, amely még a bőr kollagéntermelését is elősegíti, vagyis öregedést lassító hatással is bír.

Wild Connections Photography, Ruha: Daalarna

Jó csók egyenlő jó szex?

A csók és a szex minősége közti összefüggésről megoszlanak a vélemények, de mivel elég sokszor hallottuk már, hogy valakivel fantasztikus volt csókolózni, az együttlét azonban már nem volt ilyen élvezetes, valószínűsíthető, hogy a kettő között sajnos nincs összefüggés. Akivel azonban már a csók sem jó, azzal eleve kis valószínűséggel jutunk el a szeretkezésig is. Különösképpen, mert – ez talán senki számára sem meglepő – minél hosszabb ideig tart a csókolózás, annál nagyobb valószínűséggel vezet szexhez, mivel a hosszas csókcsaták közben a szexuális motivációt növelő tesztoszteron hormon is termelődik (minél hosszabb ideig csókolózunk, annál több).

Arra viszont konkrét bizonyítékok utalnak, hogy azok a párok, akik gyakrabban csókolóznak, általában is jobbnak ítélik a kapcsolatukat. Persze azt nem tudhatjuk, hogy itt mi az ok és az okozat, de ha a fent olvasottak még nem szolgáltatnak elég indokot arra, hogy ne hagyjuk kikopni hosszú kapcsolatunkból sem a csókot, akkor azért mindenképpen érdemes gyakran művelni ezt az élvezetes tevékenységet, hogy minél tovább élhessünk partnerünkkel szerelemben.