Ha túl vagyunk már a saját esküvőnkön, esetleg aktívan segédkeztünk már egy barátunk vagy rokonunk lagzijának megszervezésében, akkor van rálátásunk arra, mire kell odafigyelni, min csúszhat el a dolog, mi okozhatja a legtöbb fejtörést és nehézséget. Most hazai esküvői szolgáltatók történeteit osztjuk meg arról, hogyan látják ők – milyen párokkal könnyű és élvezetes együtt dolgozni, és kikkel nehezebb kicsit. Sőt, többen azt is elárulják, milyen jelei vannak annak, ha egy pár tagjait az isten is egymásnak teremtette.
A dekoratőr
„Talán a legfontosabb egy esküvői megbízás kapcsán az, hogy mennyire vagyunk egy hullámhosszon a párral. Bár elég nagy kudarcként éltem meg, volt már pár olyan alkalom, amikor végül azért nem mi dekoráltuk az esküvőt, mert nem volt meg a kémia köztünk és a vőlegény vagy a menyasszony között. Ez szomorú, de végül mindig úgy értékeltem, hogy jobb így, mint egy kényszeredett szituációba kerülve végig csinálni a szervezést, ami senkinek nem kellemes. Ezért is javaslom mindig a pároknak, hogy próbáljanak a szolgáltatók weboldaláról minél élesebb képet kapni a szolgáltató személyiségéről, szellemiségéről, és aztán az első találkozó után is átgondolni, tényleg hosszú távon is jól tudnának-e együtt működni vele. Ha nem, akkor érdemes minél hamarabb mást keresni – mondja Gulácsi-Szakács Emese, a Natural Wedding Decor tulajdonosa.
„Amire szolgáltatói oldalról szükség van, az az empátia, hogy értsük, ki miért akar mindent látni, vagy történetesen mindent ránk bízni. A párok felől viszont szükség van a bizalomra.
Bizalomra saját maguk felé is, hogy a sok szolgáltató közül képesek voltak kiválasztani azokat, akire rábízhatják magukat ezen a fontos napon. Nem tudom, más is így van-e vele, de mi az első találkozón érezni szoktuk, hogy milyen lesz a közös munka. Szerencsések vagyunk, mert évente maximum egy-két esküvő van, amelynek során kicsit nehezebben jutunk közös nevezőre a párral, de ez is teljesen érthető – mindannyian emberek vagyunk, akik tele vannak érzelemmel. Amit fontosnak tartok elmondani az az, hogy mi is szívvel-lélekkel alkotunk, nekünk is épp olyan fontos, hogy a produktum tökéletes legyen, mint a menyasszony és a vőlegény számára.”
A legnagyobb kihívást azok a párok jelentik, akik mindent kontroll alatt szeretnének tartani. Egy esküvőt megszervezni nagyon szerteágazó feladat, ezért iszonyatosan kimerítő minden egyes lépést ellenőrzés alatt tartani – azok a párok, akik ezt megkísérlik, általában rendkívül frusztráltak lesznek az esküvőre, és ez szerintem nekik sem ideális. Sajnos a nagyon kontrolláló hozzáállás a mi kreativitásunkat is csökkenti. Ilyen esetekben én már annyira aggódom a végén, hogy vajon tetszeni fog-e a párnak a dekoráció, hogy már a saját ötleteimben sem bízom addigra. Úgyhogy ezeken az esküvőkön rendszerint befeszülök, nagyon félek a kudarctól, és nehéz úrrá lennem a bizonytalanságon.
Szerencsére rendszerint úgy zárul a történet, hogy végül a menyasszony a nyakamba borul, hogy minden pontosan olyan lett, ahogy szerették volna, sőt, sokszor bocsánatot kérnek, hogy túlságosan irányítani akarták a dolgokat. Ennek ellentéte az is szintén ritka, évi egy-két olyan esküvő, amelyen szinte mindent tökéletesen ránk bíznak. Ilyenkor elszabadul a kreatív energia, és egy életre szóló élmény lesz a dekoráció megtervezése. Természetesen nem várhatjuk, hogy mindegyik esküvő ilyen legyen, valószínűleg nem is tudnék hétről hétre megújulni, de ezek az alkalmak töltenek fel igazán.”
Az esküvőszervező
„Mi minden esetben kizárólag személyes találkozó, ismerkedés, a pár igényeinek átbeszélése után adunk ajánlatot. Ennek pedig az a legfőbb oka, hogy véleményem szerint a párral való együttműködést nagyban befolyásolja, hogy összepasszolunk-e emberileg, hogy egy hullámhosszon vagyunk-e” – mondja Landesz Kati, a Creative Weddings tulajdonosa. „Leggyakrabban már az első találkozón, ami két-két és fél órás is lehet, mind a pár, mind én érezzük, hogy tudunk-e majd együtt dolgozni, ami számukra nagyon fontos lehet, hogy jó érzésekkel éljék meg a szervezés folyamatát, meg tudják szavazni nekem a közös munkához szükséges bizalmat.”
„A pár tagjai közötti kapcsolat első alkalommal még nem mindig egyértelmű, de sokat elárulnak a gesztusaik, az érintéseik, hogy mennyire ülnek közel egymáshoz, hogyan néznek egymásra vagy szóhoz hagyják-e jutni egymást.
Gyakori, hogy a menyasszony magához veszi az irányítást, a saját álmairól mesél, valósággal elnyomja vőlegényét. Korábban gyakran mondtam, hogyha nem hagyjuk érvényesülni, a vőlegény kellékké válik az esküvőn, mint a csokor vagy a torta. Fontos, hogy a menyasszonyok ne szorítsák háttérbe a társukat, hiszen az esküvő kettőjükről szól” – figyelmeztet Kati.
„Természetesen az az eset is előfordul néha, hogy a vőlegény a dominánsabb, erősen kontrollálja párja elképzeléseit, vágyait és kizárólag anyagi alapokon gondolkodik az esküvőről. Az ilyen esetekben igyekszem finomítani kettejük szerepét a szervezésben és megtalálni a prioritásaikat úgy, hogy egyikük se sérüljön, de az esküvő közös produkció legyen.
A kiegyensúlyozott kapcsolatban és nagy szerelemben érkező párok zömmel arányosan vesznek részt a szervezési munkában, az ízlésük is passzol és az elképzeléseik az esküvővel kapcsolatban nagyrészt harmóniában vannak, hiszen számos közös pontjuk van a személyiségükben, az élet más területein is. Nekik a legkönnyebb esküvőt szervezni, hiszen tudják, mit akarnak, mi illik hozzájuk, mekkora keretük van minderre és tiszteletben tartják a másik vágyait, igényeit. Az esküvő számukra nem színház, a valós egyéniségüket adják bele és tényleg fontosnak tartják, hogy róluk szóljon, nem a megfelelés vezérli őket. Az esküvő napján pedig nem a részletekkel foglalkoznak, nem számolják meg a gyertyatartókat és nem ellenőrzik, hogy centiméterre oda került-e a boldogságkapu, ahova kérték, hanem megélik az érzéseiket, az igen kimondása kerül a fókuszukba és fotóikon is jól láthatók az érzelmeik.
Sosem fogom elfelejteni egyik kedvenc párommal való első találkozást, amikor annyi közös témát találtunk, hogy egymás szavába vágva beszélgettünk az esküvői terveikről, mint régi ismerősök.
Az esküvői elképzelések során a vőlegénytől elhangzott egy olyan mondat, amelyet azóta is gyakran és szívesen hangoztatok a vőlegényeknek. Azt mondta, hogy az esküvő általában a nők álma, neki, mint férfinak nem különösebben fontosak a külsőségek, de szereti annyira a nőt, aki mellette ül, hogy úgy érzi, kutya kötelessége teljesítenie az álmát, és ezt meg is fogja tenni. Azt gondolom, hogy ennél szebb bizonyítéka a szerelmüknek és a kapcsolatuk erősségének nem is lehetett volna. Csodás esküvőjük volt és azóta már a második gyermeküket várják. Boldog vagyok, hogy már a barátjuknak és az életük részének vallhatom magam.”Kati emellett úgy érezte, hogy többet is szeretne tenni egy-egy megismert menyasszonyért és vőlegényért, így minden vele szerződő pár kap egy ajándékkártyát egy coach-hoz, amellyel kipróbálhatják a szolgáltatást, és ha úgy döntenek, hosszabb távon is igénybe vehetik a tanácsadást, ha szükséges.
A sminkes és tánctanár
„Szerencsésnek tartom magam, ugyanis a hasonló hasonlót vonz elv alapján mindig olyan párokkal hoz össze az élet, akikkel nagyon hamar megtaláljuk a közös hangot, és jó élmény az esküvőre való felkészülés” – mondja Torkos Rita tánctanár, sminkes és esküvői virágdekoráció-készítő.
“Sminkesként a menyasszonnyal folytatott beszélgetés során ismerhetem meg kettejük kapcsolatát. Minden alkalommal kérek visszajelzést a menyasszonyon keresztül arról, hogy a vőlegény miként vélekedett a próbasminkről, mert fontosnak tartom, hogy ő is elmondja a véleményét.
Ezekből a beszélgetésekből le tudom szűrni, hogy mennyire érdeklődő a jövendőbeli férj, és, hogy mennyire őszinte a kapcsolatuk.
A táncos magánórák során hat-tíz alkalom után már kiismerjük egymás gyengeségeit és erősségeit. Próbálok kellemes környezetet biztosítani a számukra, hogy megtapasztalhassák az esküvőre készülés nyugodt és vidám időszakát. Az évek alatt megfigyeltem, hogy az esküvő előtti héten majdnem minden párosom olyan izgalomba hajtja magát, hogy az feszültséget szül kettejük között. Rendszerint eltörik a mécses, nem sikerülnek az emelések, feszült pillantásokat kapok el, de szerencsére megtanultam kezelni a helyzetet, és eddig kivétel nélkül sikerült őket átbillentenem ezen a holtponton. Volt már olyanra példa, hogy megkértem a vőlegényt, hogy törje meg a jeget egy forró csókkal. Ha szent a béke, indítom a zenét. Ilyen, mikor előveszem a szigorú tánctanár szerepem” – mondja nevetve Rita.
A fotós
„Az első találkozón nagyon sok apró jel van, amit figyelek, ami mesél. Milyen közel ülnek egymáshoz a pár tagjai, van-e érintés, gyakran pillantanak-e egymásra. Ki mennyit és hogyan kommunikál, mennyire fontosak neki a másik érzései, igényei, álmai. Természetesen páronként más a dinamika, de azért van egy finom egyensúly, aminek meg kell valósulnia” – mondja Jaksa Tímea fotós.
„Az esküvők gyakran tartogattak nagy meglepetéseket, amitől mindig izgalmas maradt minden nap, minden páros. Nagyon sokszor álltam ott, és csodáltam azt a megunhatatlan érzést, amit csak két szerelmes ember élhet át. Ha aznap mindketten képesek a másikra figyelni, érzelmeiket megélni, nem vesznek el az esküvő ezer feladatában, és ezt hosszú távon is meg tudják ismételni, akkor szerintem később is nagyon sok helyzetből jönnek majd ki még szorosabb kötelékkel. Egy furcsa esetet szeretnék elmesélni, ami egyszerre volt nehéz, és mégis az egyik legjobb emlékem. Az első találkozón, ahogy írtam, nagyon figyelek a páros metakommunikációjára is. Ott ültem velük már egy órája, ők a kanapén, egymás mellett, de nem együtt. Az esküvőt adatokban mesélték el.
Mikor megkérdeztem, hogy milyen elképzelésük van az esküvői fotóikkal kapcsolatban, azt a választ kaptam, hogy színes képek legyenek. Nem tudtam meg róluk semmit, olyan szinten lezártak előttem, hogy azt éreztem, nekik mindegy, ki fotózza majd az esküvőjüket. Én pedig nem ilyen energiák mentén működöm. Így este megírtam a menyasszonynak, hogy szívesen ajánlok más kollégákat magam helyett. Ekkor mutattak először érzelmet, a menyasszony megbántódott. Ami nagyon meglepett, nem jó érzés megbántani valakit, különösen nem egy esküvőre készülő menyasszonyt. Így abban maradtunk, hogy a dekoratőrük (barátnőm) találkozója után beszélünk majd újra. Azon a találkozón mesélt a menyasszony magáról és utána azt mondta a barátnőm-kolléganőm, hogy ott van az a lány, akit nagyon tudunk majd szeretni, csak egy veszteség miatt zárkózott. Így felhívtam a menyasszonyt, és abban maradtunk, hogy én is, ők is tiszta lappal és szívvel leszünk együtt azon a napon, ha szeretnék, és természetesen vállalom a fotózást.
Csodás esküvő volt, nagyon sok érzelemmel. Sosem felejtem el a felszabadult, vicces tematikájú páros fotózást, majd ahogyan sírva néztem a szülőköszöntőnél a menyasszonyt, vagy amikor a munka végén a vőlegénnyel táncoltam egyet.
Azért ezt a történetet meséltem el, mert amellett, hogy az esküvő mindig tele van meglepetésekkel, arra emlékeztet mindig, hogy bármennyi párost is figyeltem, fotóztam közelről, különleges, őszinte pillanataikban én sem láthatok mindent tisztán. Nem jósolhatok, nem mondhatom meg biztosan, hogy melyik kapcsolat merre tart majd. Vannak olyanok, akik pontosan úgy haladnak, ahogy azt előre láttam-láttuk. Vannak, akik meglepnek. Nem csak olyan meglepetéseket tartogat az élet, hogy a kezdeti súrlódások ellenére sikerült egyensúlyban-szerelemben maradniuk.
Vannak párosok, akiknél csak harmóniát láttam, és mégis rövid idő alatt esett szét a kapcsolatuk. Ha személyesen tanácsolhatok valamit a fiatal pároknak, ezt mondanám: Légy kedves, légy nyitott, szeress nagyon, legyél önmagad, merj kérni, ne várj tökéletest! Készülj fel, hogy változni fog minden. Változni fog az életetek, az érzelmeid, a párod és te magad. Ahhoz pedig, hogy tíz-húsz-harminc év múlva is teljes szíveddel ebben a szerelemben élhess, egy nagy adag szerencsére is szükséged lesz.”
