Benes Anita, a Daalarna vezető tervezője valóra vált álmokról és jövőbeli tervekről mesélt nekünk nagyinterjúnkban.
Tizenöt évvel ezelőtt alapítottad meg a Daalarnát. Emlékszel még az első hetekre? Milyen célok lebegtek a szemed előtt?
Benes Anita: Igen, pontosan emlékszem rá. Sok minden kavargott bennem, akkor hagytam ott az előző munkahelyemet, ahol hét évig dolgoztam tervezőként több társammal együtt és az idő tájt született meg Sára, a második gyerekem is. Határozott elképzelésem volt arról, mit szeretnék csinálni, de azt akkor még természetesen nem tudtam, hogy idáig el fogok jutni, ahol most tartunk.
Abban már akkor is biztos voltam, hogy esküvői ruhákkal szeretnék foglalkozni; sok ügyfelemnek már akkoriban sem csak az alkalmi ruháját terveztem egy-egy fontosabb eseményre, hanem az esküvőit is. A legfontosabb vízióm az volt, hogy olyan ruhákat tervezzek a nőknek, amelyek az életük egy-egy kiemelt ünnepén segítik őket.
Sok célja lehet egy alkalmi ruhának: az „ünneplőbe öltözés” által nem csak egymást és az adott eseményt tiszteljük meg, hanem a viselője önbizalma is erősödik és ez átsegíti a nagy napon. Legyen az egy állásinterjú, egy kiállításmegnyitó vagy például egy üzleti esemény.
“Számomra nem csak a ruhatervezés fontos, az emberi kapcsolatok is legalább ennyire hangsúlyosak. Rengetegszer kaptam már visszajelzést az elmúlt tizenöt évben arra vonatkozóan, mennyire sokat jelentett a vendégeimnek egy Daalarna ruha viselése. Ez hatalmas boldogság nekem.” – Benes Anita
Minden nő tudja, miről beszélek, hogy mennyire sok pluszt ad az önbizalomhoz egy jó frizura, smink vagy ruha. Senki sem tökéletes, de ezek megerősíthetnek és hozzásegíthetnek ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Már a Daalarna alapításakor nagyon fontos volt a számomra a személyre szabottság, az egyediség és az, hogy személyes kapcsolatom legyen az ügyfelekkel.
Ugyan most már egy egészen más iránya is van a cégnek a külföldi piacra lépésünk óta, hiszen ott nem én tartom a közvetlen kapcsolatot a menyasszonyokkal, hanem a nemzetközi szalonok, de nekem a mai napig sokat jelent, hogy itthon személyesen is találkozhatok a vásárlóimmal. A legfontosabb, amit a csapatomnak is megtanítok, hogy minden egyes vendéggel bánjanak úgy, hogy kiválasztottnak érezze magát és jó érzéssel távozzon tőlünk.
Mikor érezted először azt, hogy a ruháidra külföldön is kereslet lehet?
Érdekes, mert én sokáig egyáltalán nem terveztem ilyet, nagyon jól éreztem magam itthon, a saját ügyfélkörömmel. Mindig elégedett voltam azzal, amit elértem és nem azért céloztam meg a külföldi piacot, mert bármi hiányzott. Szerencsésnek érzem magam, mert soha semmilyen nyomást nem éreztem ezzel kapcsolatban. Ráadásul három kicsi gyerekkel szerintem az ember nem feltétlenül világsikereket akar már elérni, hanem megelégszik azzal, ami van.
Ugyanakkor van egy nagyon erős és nagyon jó csapatom, akik viszont szeretnek előre menni és új terveket, célokat kitűzni. Ezzel párhuzamosan egyre többen kerestek meg a környező országokból vagy a külföldre költözött magyar vendégeim ajánlásával, mert megtetszettek nekik a ruháim.
Tulajdonképpen ahogy az ország egyre nemzetközibbé vált, azt éreztem, hogy érdemes lenne megpróbálnunk. Az angol, olasz, francia alapanyagpartnereim is gyakran megkérdezték, miért csak Budapesten kaphatók a Daalarna ruhák, úgyhogy mindig volt valami apró impulzus ezzel kapcsolatban.
Ezek hatására 2010-ben kezdtünk el először gondolkozni azon, hogy mi lenne, ha belevágnánk. Felmértük a külföldi konkurenciát, komolyan előkészítettük a folyamatot. Ezzel párhuzamosan megkeresett egy régi ismerősöm, aki ma az észak-amerikai piacon a Daalarna brand képviselője, hogy szerinte elkezdhetnénk az Egyesült Államokban a terjeszkedést.
2013 tavaszán részt vettünk a milánói esküvőkiállításon, majd a New York Bridal Week-en, és sokkal gyorsabban indultunk el ezen az úton, mint gondoltam. Nagyon nyitottan fogadtak minket és azóta is mindig kiemelik a Daalarna kompromisszumokat nem ismerő minőségét, amire nagyon büszke vagyok, mert az egész csapat munkájának köszönhető. Mára már több mint harminc partnerünk van a világ minden tájáról: Észak-Amerika, Európa és Ausztrália a fő területünk, de szezonról szezonra bővül azoknak a külföldi üzleteknek a száma, ahol kaphatóak a Daalarna esküvői ruhák.
“Hálás vagyok a csapatomnak, mert minden egyes tag a helyén van, tudja, mi a dolga és maximális erőbedobással végzi a feladatát.” – Benes Anita
Mennyire inspirál téged, hogy a nemzetközi piacra lépéssel egy teljesen ismeretlen, új világot kell felfedeznetek nap mint nap?
Engem ez mindig inspirált. A férjem tanított meg arra, hogy ha az ember valamit igazán akar, akkor nyitott a világra és az új impulzusokra, képekre, villanásokra. Ezáltal ha kitűzök egy célt magam elé, akkor utána sokkal befogadóbbá válok azokra a jelekre, amelyek körülöttem vannak.
Amióta elvégeztem az egyetemet, teljesen megváltozott körülöttem a világ, elég csak az internet térhódítására gondolni. Engem ez nem ijeszt meg, próbálok folyamatosan tanulni, fejlődni és ezáltal alkalmazkodni az újhoz. Egy külföldi piacra jutásnak mindig megvannak a sajátosságai, de szerintem egy amerikai dizájner is hasonló nehézséggel találkozik, ha az ázsiai piacot célozza meg.
“Először is tudomásul kell venni, hogy rajtam kívül még száz vagy ezer jó tervező alkot, tehát ez önmagában nem elég: azt kell megtalálni, hogy én miben vagyok egyedi és különleges hozzájuk képest. Ha mást szeretnék lemásolni, akkor már nem tudnék eredeti maradni.” – Benes Anita
Persze vannak olyan trendek és piaci sajátosságok, amiket érdemes figyelembe venni, de ezen kívül egyáltalán nem érdekel, mások mit csinálnak és hogyan. Azt például örömmel követem, ha valaki a saját területén sikereket ér el. Ilyen Jamie Oliver, aki séfként épített fel egy önálló utat, és az ő nem hétköznapi példája számomra is nagyon inspiráló.
Az elmúlt hónapok nagyon mozgalmasak voltak számotokra: új varrodába költözött a csapat, ami régóta szívügyed volt és ezzel együtt hatalmas mérföldkő a Daalarna életében is.
Igen, ez egy hosszú folyamat eredménye. Körülbelül két-három éve kinőttük a varrodánkat, tehát már azóta tudtam, hogy váltanunk kell, de úgy szerettem volna kivitelezni mindezt, hogy ne csak elköltözzünk és elférjünk egy nagyobb helyen, hanem ezzel együtt olyan munkakörülményeket is teremthessek, amelyek teljesen 21. századi megoldásokat biztosítanak a csapatomnak. Számomra nem csak az a fontos, hogy egy ruha elkészítéséből profitunk származzon – természetesen elengedhetetlen ez is, de nem elsődleges cél.
“Mindig az lebegett a szemem előtt, hogy értéket hozzak létre. Azt vallom, hogy ha nemcsak a magam, hanem a kollégáim munkáját is megbecsülöm, akkor a megfelelő körülményeket is megteremtem a számukra.” – Benes Anita
Ez a szemlélet ma sokkal inkább jellemző az üzleti világra, nézzük csak meg, milyen szépek a bankok vagy a Prezi irodája, ahhoz képest, ahogy egy külvárosi varroda kinéz. Pedig számomra ugyanolyan értékes, sőt a szubjektív szempontjaim szerint értékesebb egy varrónő munkája, mint egy szoftvermérnöké.
Úgyhogy ha babzsákot nem is teszek a varrodába – hiszen a kreatív szellemi munka nálunk egy erőteljes kézművességben valósul meg –, de olyan környezetet szerettem volna létrehozni, ami inspirálja őket is és pusztán ezáltal is érzik, mennyire fontosak. Hiszem, hogy ez a végeredményen is látszik.
Manapság egyre többet beszélünk arról, milyen szörnyen bánnak Ázsiában, Afrikában a multinacionális vállalatok a dolgozókkal. Háromgyerekes anyaként nem tudnám elviselni, hogy az én ruháimat gyerekek varrják vagy gyöngyözzék embertelen körülmények között, pedig anyagilag sokkal jobban megérné, mint fenntartani egy húsz fős varrodát Budapesten.
Sok cég beszél fair trade kereskedelemről, de szerintem kevesen valósítják meg ténylegesen, a gyakorlatban is. Ha baleset van, probléma merül fel, akkor többnyire hárítanak, pedig bármelyik nagy multinacionális vállalat megengedhetné a profitjából, hogy Bangladesben olyan varrodát építsen fel, ami emberi körülményeket teremt, mégsem teszik.
“Nekem nagyon fontos, hogy Budapesten készülnek a ruháim és magyar embereknek adok munkát, remélem, hogy ez nemcsak számomra ad hozzá a ruháim értékéhez.” – Benes Anita
Manapság, amikor már akár néhány ezer forintért esküvői ruhát is rendelhetünk magunknak az interneten, milyen létjogosultsága lehet a kézműves, egyedi tervezésű, úgynevezett haute couture esküvői ruháknak?
A Daalarna, mint márka évről évre idősebb lesz, az ügyfélköröm viszont egyre fiatalabb korosztályból tevődik össze. Azt vettem észre, hogy a világlátottságuknak, nyittottságuknak köszönhetően kezdenek ráébredni arra, hogy ez a fajta pazarlás, elértéktelenedés, az „azonnal kell, azonnal eldobom” szemlélet mennyire rossz irányba vezet és belátható időn belül a világ végét jelentheti. Én ebben nem szeretnék részt venni. Itt az idő újra felismerni, hogy aminek értéke van, azt meg kell becsülni hoszabb távon is, ahogy régen a mesteremberek munkáit.
“Számomra nagyon fontos, hogy ha megtervezek egy ruhát, akkor az tíz év múlva is ruha legyen, és ne ódivatúnak tűnjön benne a viselője, hanem azt érezze, hogy ennek a ruhának értéke van. Ez persze szembemegy a fast fashion márkák koncepciójával.” – Benes Anita
Sosem azt hirdettem, hogy minden vevőm minden szezonban vegyen magának új ruhákat, mert a régi már ciki, és azt gondolom, hogy aki ma a világban nem erre törekszik, az nem jó irányba megy, mert a környezetrombolást és pazarlást támogatja.
Minden évben rendeztek egy jótékonysági vásárt is, ahol a régi kollekciók darabjait nagy kedvezménnyel vásárolhatják meg a Daalarna rajongók. Miért fontos ez a számodra?
Nagy örömömre hatalmas a rajongótáborunk, sokan szeretik a munkánkat és mindig szomorúsággal tölt el, ha valaki csak azért nem választ Daalarna ruhát az élete fontos eseményeire, mert nem engedheti meg magának. Ezért hoztuk létre a jótékonysági vásárt. Minden évben meg kell válnom a kollekció egy részétől, de sosem lenne szívem ezeket a ruhákat leselejtezni vagy kidobni, hanem inkább megpróbálom valami jóra fordítani.
Ezért ha valaki nagy rajongó, de nem engedheti meg magának teljes áron a ruháinkat, akkor itt kedvező áron válogathat, a befolyt összeggel pedig egy alapítványt is támogatunk. (Kattints ide az április 8-ai jótékonysági vásár részleteiért – a szerk.)
A növekvő piaci igények miatt dinamikusan bővül a Daalarna csapata. Mennyire érzed a súlyát annak, hogy egy közel harminc fős csapatot irányítasz?
Nagy felelősség, ezért is próbálok több lábon állni: a külföldi terjeszkedés ad ehhez egyfajta üzleti stabilitást. A szakma sajátosságából is adódik, hogy csak nőkkel dolgozom együtt, akik közül nagyon sokan családfenntartók is, például egyedül nevelik a gyereküket.
Azt gondolom, hogy ma a nők nagyon sok mindent csinálnak amellett, hogy megállás nékül dolgoznak, és ezért nagyon fontos, hogy biztonságban érezzék magukat a munkahelyükön. Szerintem jó úton haladunk, élvezem az ezzel járó kihívásokat is. Szeretem, hogy megosztják velem a kollégák a problémáikat, hogy mindenkinek tudom az életútját.
“Néha azt érzem, hogy ebből a szempontból előny, hogy nő vagyok: például az olyan helyzetekkel, amikor a gyereknek fellépése van az oviban vagy lebetegszik, jobban tudok azonosulni.” – Benes Anita
A Daalarna bemutató napján ünnepelte első születésnapját a Daalarna online esküvői magazinja, a secretstories.hu. Nagy álmod volt a weboldal indítása – hogy érzed, elérte a célját?
Nagyon jó visszajelzéseket kapok a weboldallal kapcsolatban, a menyasszonyok olvassák, követik. Régóta célom volt, hogy egyfajta iránymutatást adjunk, nem csak a ruhákkal, hanem az esküvők világával kapcsolatban is. Azt vettem észre, hogy sokan kíváncsiak a tapasztalataimra és a tanácsaimra.
Emellett szeretnénk megismertetni az olvasókkal sok tehetséges embert is, akiknek nagyra becsüljük a munkáját, mert inspiráló és előremutató számunkra, amit képviselnek, legyen az egy világítástechnikai szakember, egy pályakezdő fotós vagy egy virágkötő munkája. Örülök, ha a segítségünkkel inspirálódnak a menyasszonyok és a Daalarna rajongói egyaránt.
Most, hogy itthon és külföldön is egyre népszerűbbek a Daalarna ruhák, milyen terveid vannak a következő évekre?
A fejemben már összeállt a 2018-as kollekció: az alapanyagokat kiválasztottuk a februári párizsi alapanyagkiállításon, és egy nagyon különleges helyszínt szemeltünk ki a kampányfotózásra. Annyit elárulhatok, hogy ilyen gyönyörű helyen még sosem fotóztunk. Már megvannak a repülőjegyeink és a secretstories.hu-n fogunk először beszámolni a fejleményekről.
Ez a cikk eredetileg a Daalarna show-ra kiadott 16 oldalas Secret Stories magazinban jelent meg, amelyet ide kattintva online is elolvashatsz. Tetszett a Benes Anita interjú? Ne maradj le egyetlen titkos történetről se: lájkold a Secret Stories-t a Facebookon és az Instagramon is!
